OLAF-jelentés - Tarlós: prejudikálni nem lehet

Publikálás dátuma
2017.03.07. 11:59
tarlós István a bizotsági meghallgatás után. FOTÓ: Molnár Ádám
Tarlós István szerint az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásról szóló jelentésében megfogalmazott legsúlyosabb észrevételek, amelyek felvethetik az uniós támogatás visszafizetésének lehetőségét, lényegében még a 2006-os választások előtti időszakra vonatkoznak.

A főpolgármester kedden az ATV Start című adásában úgy fogalmazott: "azok a brutális észrevételek, amik a visszafizetési lehetőségek rémét felvetik, azok lényegében, döntő többségében még a 2006-os választások előtti" időszakra vonatkoznak.
Nagyon igazságtalan lett volna, "ha egy ilyen elfuserált projektet kínkeservesen rendbe hozunk, akkor most úgy nézzen ki, hogy itt valami összemosást lehet csinálni" - mondta Tarlós István felhívva a figyelmet arra, hogy az OLAF-nak a 2010 után időszakról egyetlen egy észrevétele volt, az összes többi a 2010 előtti időszakra vonatkozik. Kifejtette, hogy ez az egy észrevétel arra vonatkozik, hogy "meg kellett" kerülniük az ellenőrző mérnök tekintetében egy közbeszerzési eljárást. Az OLAF erről azt a megállapítást tette, hogy itt szó nincs bűncselekmény gyanújáról, hanem egy súlyos szabálytalanságot, egy összeférhetetlenséget nem lehetett másképpen megszüntetni - mondta Tarlós István.

Az OLAF-jelentés kapcsán, az Országgyűlés gazdasági bizottságának hétfői ülésén történt meghallgatásáról szóló írásokban megjelentekre reagálva, miszerint ott az ügyben megvédte Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármestert, azt mondta: a metrószerződések nagyon rosszak, kedvezőtlenek, de egyelőre a volt főpolgármesterről "senki arra illetékes" nem mondta ki, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna. Ezért ilyet "prejudikálni nem lehet és nem is szabad", ez a nyomozóhatóságok dolga.

Tarlós István hangsúlyozta azt is: bár a metrószerződések tényleg rosszak, arra törekednie kell az államnak és városvezetésnek, hogy lehetőleg "minél több kárt mentsünk, minél több pénzt visszaszerezzünk az országnak és a városnak".

Tarlós István reagált a Miniszterelnökséget vezető Lázár János kijelentésére is, amely szerint "Budapestnek nem kellett az olimpiára ezermilliárd forint fejlesztési forrás", így abból a vidék fejleszthető. A főpolgármester elmondta, nyilván bizonyos, kifejezetten az olimpia céljait direkt módon szolgáló sportcélú beruházások "éppen elmaradhatnak, de nem a teljes beruházási kontingens". Az olimpiától függetlenül is megvalósítandó beruházások "természetesen nem maradnak el", és ilyet nem is mondott senki - tette hozzá.

Tarlós István megjegyezte, jelenleg a 2014 és 2020 közötti európai uniós támogatások listáiból az eddig ott szereplő projektek közül "egyetlen egyet sem húztak ki".

Szerző

Szigorították a jogi határzárat

A jogi határzárat szigorító módosításokat fogadott el kedden az Országgyűlés a kormány javaslatára.

Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 6 - LMP-s és független képviselők által leadott - nem ellenében, 22 - zömmel szocialista - tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A parlament döntésével kiegészítette a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal.

Így ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez alatt az idő alatt csak kifelé - vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé - hagyhatja el.

Gyorsítják az eljárást azzal, hogy a menedékkérelem elutasításával szembeni felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani a menekültügyi hatóságnál, amely azt szintén három napon belül megküldi a bíróságnak.

A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megszüntetheti az eljárást, ha a menedékkérő írásban visszavonja kérelmét, megtagadja a nyilatkozattételt, ujjnyomatának, arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy elhagyja a tranzitzónát. A megszüntető végzéssel szemben nincs lehetőség fellebbezésre.

A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy a személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában vagy távközlő hálózaton keresztül tartja meg.

Rögzítették: a menedékkérőnek a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlése után el kell hagynia a tranzitzónát.
Ha a jogerős döntés után nyújt be a kérelmező menedékjogi kérelmet, akkor ez új kérelemnek minősül, azonban az újabb eljárásban az ellátáshoz való jog nem illeti meg a külföldit.

Ezeket a módosításokat a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell azzal a kitétellel, hogy ezekben az esetekben az elismerését kérő a tranzitzónát a jogerős döntésig elhagyhatja.

Bővítették a tömeges bevándorlási válsághelyzet elrendelésének lehetőségét is. Így például minden olyan esetben dönthetnek a bevezetéséről, ha a magyarországi határvonal schengeni szakaszának védelmét közvetlenül veszélyeztető, a migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki.

A menedékjogi és az államhatártörvényben is kimondták: tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrök Magyarország területén - vagyis nem csak a határtól számított 8 kilométeres sávon belül - feltartóztatják az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, és a határkerítés kapuján átkísérik őket, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a tranzitzónában tartózkodó menedékkérőket akkor lehet beléptetni Magyarországra, ha a menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet biztosító döntést hoz, vagy ha fennállnak a menekültügyi eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának feltételei - rögzíti az államhatártörvény.

Változik a gyermekvédelmi törvény is: azokat a 14 és 18 év közötti külföldi gyermekeket, akik kísérő nélkül érkeznek, tömeges bevándorlási válsághelyzetben szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére. A 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúak esetén azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi intézményi elhelyezés.

Kiegészítették továbbá a szabálysértési törvényt azzal, hogy aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet ideje alatt nem a neki előírt helyen tartózkodik - amely helyet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról, tartózkodásáról szóló törvény vagy a menedékjogi törvény alapján jelöli ki a hatóság -, szabálysértést követ el.

A törvénycsomag a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A belügyminiszter indoklásában azt írta, hogy rengeteg illegális bevándorló él vissza a hatályos uniós jogszabályokkal: menedékkérelmet nyújtanak be, de az erről szóló döntést megelőzve szabadon mozognak az EU-ban, ami jelentős biztonsági kockázatot jelent. A kormány szerint a törvény elfogadása után azonban "senki sem léphet jogosulatlanul Magyarország és az Európai Unió területére".

Szerző

Négynapos ünnep lesz a húsvét

Publikálás dátuma
2017.03.07. 11:21
MTI FOTÓ: Bruzák Noémi
Az Országgyűlés kedden a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től négynapos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét.   

A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott.

A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amellyel Magyarországon tizenegy olyan munkaszüneti nap lett, amelyek hétköznapra esnek, illetve eshetnek: január 1-je, március 15-e, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23., november 1-je, december 25-e és 26-a.

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyen a keresztények Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg - emlékeztetnek az előterjesztők indítványukban, hozzátéve, a munkaszüneti nap nagypéntek méltó megünneplését segíti elő.

Ennek a napnak az üzenete, hogy áldozat nélkül nincs ünnep, halál nélkül nincs föltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét - fogalmazott Balog Zoltán a javaslat általános vitájában, hozzátéve, az Országgyűlés ezzel a lépéssel a rendszerváltoztatás elmúlt 25 évének egyik fontos adósságát törleszti.

Balog Zoltán tájékoztatása alapján a nagypéntek Európában 14 országban ünnep. A miniszter kitért arra is, hogy a munkaszüneti napok száma nem feltétlenül befolyásolja egy ország gazdasági teljesítményét. Példaként említette, hogy Németországban 17 munkaszüneti nap van, Bulgáriában 16, Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában, Csehországban, illetve Lengyelországban 13, Dániában, Franciaországban és Belgiumban 12.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 októberében, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén jelentette be, hogy munkaszüneti nappá kívánják tenni nagypénteket.

Szerző