Peugeot-Opel - Az oroszlán lenyelte a villámot

Alapjaiban rajzolták át tegnap az európai autógyártást. Egy bonyolultnak mondható ügylet révén a francia PSA-csoport, amely a Citroen és a Peugeot márkákat fogja össze megvásárolta a General Motors (GM) európai üzletágát, a Opel-Vauxhall kettőst. A cégek hétfőn jelentették be az üzletet.

A teljes vételár egy ekkora léptékű üzletet figyelembe véve igencsak szerény, 2,2 milliárd euró, ám még ezt sem fizeti ki teljes egészében a PSA. Az említett tételből az autógyártó részleg ára ugyanis 1,32 milliárd euró, amelyből csupán 650 milliót utalnak át a franciák az Opel amerikai anyavállalatának. Az összeg másik, 670 milliós részét részvényutalványként ellentételezik. A fennmaradó 900 millió euró az Opel pénzügyi, finanszírozási egységére megy el, amit szintén megvesznek. Ám itt is van egy „csavar”. Az üzlet ezen ágába Franciaország egyik legnagyobb bankja a BNP Paribas is beszáll. A hitelintézet pedig az említett 900 millió eurónak a felét kifizeti. Ezzel azonban még nincs vége a történetnek, mert a GM vállalta, hogy az Opel kötelezettségeinek jelentős részéért – így például a nyugdíjalapok feltöltéséért – jótáll.

Elemzők úgy értékelik, az üzlettel alapvetően mindenki jól jár. A GM hosszú kínlódás után végre eladja súlyosan veszteséges európai üzletágát, a PSA pedig minden betegsége ellenére egy jó lehetőségeket magában hordozó márkához jut hozzá. Ezzel együtt a PSA súlya jelentősen megnő, hiszen az ügylet révén a Volkswagen konszern mögött Európa második legnagyobb autóipari vállalatává válik. A PSA csoport közleménye szerint az adásvételt valószínűleg 2017 negyedik negyedévében zárják le, a szükséges uniós eljárások után.

Valóban úgy tűnik, hogy mindenki számára kedvező üzlet született – mondta lapunknak Tunkli Dániel, a Concorde Értékpapír elemzője. Ha a térképre tekintünk akkor a vállalatok európai gyáregységei jól kiegészíthetik egymást, kedvező a területi eloszlás. Ráadásul, ha a gazdasági megtakarításokat hatékonyan végre tudják hajtani, s a rendelkezésre álló, egymást kiegészítő tevékenységeket jól használja ki az új vállalatcsoport, akkor valóban hamar eredményes lehet az Opel is. (Carlos Tavares, a PSA elnökének reményei szerint a most még német hátterű autógyártó 2020-ra profitot termel majd.) Arra a felvetésünkre, hogy a mi lehet utóbbi cég magyarországi motorgyárával annyit jegyzett meg: nem tűnik úgy, hogy e miatt tartani kellene. A régióban nincs PSA üzem, ráadásul a magyar egység vélhetően kedvező áron dolgozik, s modern üzem. Valószínűnek látszik, hogy nem itt kezdene spórolásba az új tulajdonos.

Ezzel kapcsolatban kerestük a Peugeot és az Opel honi illetékeseit is. Kaszás Zoltán, az Opel szentgotthárdi gyárának szóvivője csak annyit jegyzet meg, hogy friss a megállapodás, ezért korai lenne bármit is közölni. Hasonlóan vélekedtek a Peugeot Hungariánál is. Az MTI-nek az üzemből meg nem nevezett források annyit fűztek hozzá: az Opel autógyártó társaság valamennyi, így a szentgotthárdi motorgyárára is vonatkozik, hogy az új tulajdonos tiszteletben tartja az érvényes szerződéseket és megállapodásokat. Az Opel szentgotthárdi egysége a társaság legnagyobb európai motorgyára, ahol jelenleg 1200 ember dolgozik. Azt már Dános András, az Opel Magyarország kommunikációs igazgatója tette hozzá felvetésünkre: az autótulajdonosoknak és leendő vásárlóknak semmilyen változással nem kell számolniuk. A szervizmunkák változatlanul folynak majd, a megállapodás a garanciákat és az autóértékesítéseket sem érinti.

Cégtörténet
Az Opel céget 1862-ben alapította Adam Opel, ám a vállalat távolról sem autógyártóként indult. Varrógép és kerékpárgyártással foglalkoztak a kezdeti időkben. Az alapító halála után a fia vette át vezető széket, s csak ekkor, az ezredforduló előtt kezdtek autógyártásba. Az Opel ezt követően nagyon gyorsan Németország legnagyobb ipari társaságai közé emelkedett. A 1929-es gazdasági válság során cég is szorult helyzetbe került, s a vállalat 80 százalékát eladták az amerikai General Motorsnak. A háborúban szinte az Opel összes gyáregysége megsemmisült, így az alapoktól kellett építkezni.
A "feltámadás" sikeres volt, s újra a német ipari élet legnagyobbjai közé emelkedett az Opel. Viszonylag nyugodt évtizedek után a cég 1999 óta folyamatosan veszteséges. A GM arra jutott, hogy eladja leányvállalatát, s a vevőt is megtalálta, egy kockázati tőkebefektető társaságot. Az ügylet azonban szakszervezeti ellenállás miatt nem jött össze. Most azonban a francia PSA-val összejött az üzlet.



Témák
Opel eladás Peugeot

Markolóval ligetvédőre

Publikálás dátuma
2017.03.07. 06:16
Magányos markoló a Pecsánál FORRÁS: A CIVILZUGLÓ EGYESÜLET FB
„Március 6. Hajnal 3:43. Pecsához megérkezett az első nagygép, 3 pecsatáboros és 6 ligetvédő blokkolja. Aki tud, menjen!” Ezzel az üzenettel kezdődött hétfőn hajnalban a Városliget beépítését ellenzők és a beruházók, kivitelezők háborújának újabb csatája. 

A hajnali órák leple alatt próbálták meg „becsempészni” a területre azokat a nehézgépeket, melyekkel az egykori Petőfi Csarnokot kívánják lebontani. A ligetvédők szerint azonban az épület azbesztmentesítése még nem történt meg.

Az egyik munkagép vezetője a markoló kanalával fejbevágott egy aktivistát, akit kórházba szállítottak. A gép kezelője elmenekült, a rendőrök keresik, az aktivisták pedig „elfoglalták” a lánctalpast. A szemtanúk szerint a rendőrség mintegy 50 fővel vonult a helyszínre és feloszlatták a demonstrációt. A ligetvédők Facebook-oldalán fotókat osztottak meg, melyek arról tanúskodnak, hogy a magára hagyott markolóban megtalált üzemnapló legutóbbi bejegyzése több évvel korábbi lehet.

Időközben az Átlátszó bemutatta, hogy hat év alatt a városligeti „parkrehabilitáció” számított költsége néhány milliárdról ma már 250 milliárdra emelkedett. A „beton” és a zöldfelület arányai viszont drámai mértékben változtak meg.

Szerző

Újabb fenyegetés az okostelefonokon

Publikálás dátuma
2017.03.07. 06:15
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Majdnem háromszorosára emelkedett tavaly a mobil kártevők száma az előző évhez képest: összesen 8,5 millió rosszindulatú programot sikerült azonosítani - derült ki a Kaspersky Lab jelentéséből. A kiberbiztonsági cég figyelmeztet: a kibercsapdák listáját a mobil készülékekre specializálódott trójai hirdetések vezetik.

Az elmúlt egy év alatt regisztrált kártevők száma majdnem 50 százaléka az azt megelőző 11 év összes regisztrált kártékony programjának, 2004 és 2015 között összesen 15,7 millió malware-t észleltek - olvasható a Kaspersky Lab kiberbiztonsági cég Mobile Virusology című jelentésében, melynek elkészítéséhez az Interpol innovációs részlegének szakértői is hozzájárultak. Kiderült, a legveszélyesebb trójai vírusok mobil hirdetésnek álcázzák magukat és rohamosan támadnak: 2016-ban mintegy 40 millió támadás-kísérletet észleltek, több mint 4 millió felhasználó Android-alapú, védett készülékén (2015-ben ez a szám még 2,6 millió volt).

Vásárolnak is helyettünk

A Kaspersky által fejlesztett biztonsági szoftverek több mint 260 ezer trójai zsarolóprogram telepítő csomagot is találtak (ez csaknem 8,5-szeres növekedés), több mint 153 ezer egyedi felhasználó elleni célzott zsarolóprogramos támadást tapasztaltak (2015-höz képest ez 1,6-szoros növekedés), illetve több mint 128 ezer mobil banki trójai parancssort észleltek (csaknem 1,6-szer több, mint 2015-ben).

A legelterjedtebb trójai típus 2016-ban a hirdetések egy formája volt, 20 kártékony programból 16 hirdetésnek álcázott trójai volt. A programok képesek felülírni az alapbeállításokat, így ezek nemcsak agresszív hirdetéseket jelenítenek meg a fertőzött készüléken, hanem gyakran ellehetetlenítik a használatát és nagy valószínűséggel titokban más alkalmazásokat is telepítenek. Ezek a trójaiak képesek akár vásárolni is mondjuk a Google Play Áruházban.

De akár különböző modulokat telepíthetnek a rendszer főkönyvtárába, ami nagyon megnehezítheti a fertőzött készülék javítását és kezelését. Néhány trójai hirdetés még arra is képes, hogy megfertőzze a helyreállítási lehetőségeket, és ilyen módon gátolja a készülék gyári beállításainak visszaállítását és a probléma megoldását. Ilyen rosszindulatú szoftvert már többször találtak a hivatalos Google Play Áruházban, például Pokemon GO leírásnak álcázva magukat. Ezt az alkalmazást több mint 500 ezer alkalommal töltötték le, és a Trojan.AndroidOS.Ztorg.ad néven regisztrálták.

„Tavaly nőtt a száma az olyan hirdetéseknek álcázott trójai programoknak, amelyek képesek rendszergazda szintű jogokat szerezni. Ez volt a leggyakoribb fenyegetés, és nem látjuk a jelét a tendenciaváltozásnak. A kiberbűnözők kihasználják azt a tényt, hogy a legtöbb készülék operációs rendszere nem vagy későn kap frissítést, és így a régi rendszer sebezhetőségei ismertek, valamint könnyen hozzáférhetőek" - nyilatkozta Roman Unuchek, a Kaspersky Lab elemzője.

Leállás, majd váltságdíj

A modern zsarolóprogramok felugró ablakokkal teszik lehetetlenné a készülékek használatát. Ezt az elvet használta a legnépszerűbb mobil zsarolóprogram, a Trojan-Ransom.AndroidOS.Fusob nevű. Ez a vírus elsősorban Németországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban volt aktív. A program elindulása után ellenőrizte a készülék nyelvi beállításait és némi eredmény elérése után leállította a készüléket. A kiberbűnözők általában 30-60 ezer forintnyi összegekért oldották fel a készülékek blokkolását. A váltságdíjat gyakran előre feltöltött iTunes kártyák segítségével kellett fizetni.

A mobil banki trójai programok is tovább fejlődtek az év folyamán, például sokan közülük képesek megkerülni az új Android rendszer biztonsági mechanizmusait és ekképpen folytatták a felhasználói adatok lopását. Ugyanakkor a mobil banki trójaiak programozói új képességekkel egészítik ki kártékony programjaikat. Például a Marcher program-család amellett, hogy felülírja a szokásos banki alkalmazások végrehajtásait, átirányítja a felhasználókat a pénzügyi intézmények honlapjáról adathalász oldalakra. Tavaly több mint 305 ezer felhasználót összesen 164 országban támadtak meg a mobil banki trójaiak, a leginkább érintett országok listáját Oroszország, Ausztrália és Ukrajna vezeti.

 A sötét web illúziója
Az Interpol szakértői szerint a sötét web továbbra is a legvonzóbb platform az illegális üzleti tevékenységekre. Tekintettel arra, hogy biztosítja a névtelenséget, alacsonyak az árai, ügyfélorientált, a sötét web kiváló felület a bűnözők számára, hogy kommunikáljanak akár az ügyféllel, akár egymással, valamint különböző termékek és szolgáltatások árusítására, beleértve a mobil kártevő készletek eladását is. A kártékony programokat szoftver csomagokként értékesítik (például távoli hozzáféréssel működtethető trójai programok).

Szerző