Érdekességek az OLAF-jelentésben

Publikálás dátuma
2017.03.06. 06:08
Népszava fotó/Molnár Ádám
A négyes metró beruházását súlyos szakmai hibák sora és korrupció szőtte át – olvasható ki a Transparency International (TI) elemzéséből, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nyilvánosságra hozott jelentése alapján készített.

A TI összefoglalója leszögezi: a BKV-nál és az óriásberuházás levezénylésére létrehozott DBR Metro Projekt Igazgatóságnál sem volt képzett szakembergárda, sőt a DBR mindössze hét alkalmazottal futott neki a százmilliárdos fejlesztésnek. Az alulképzett, létszámhiányos irányítógárda hanyag, rossz szervezőmunkájából is következtek a metróberuházás sok tízmilliárdos kárt okozó szabálytalanságai, késedelmei. Az elemzés szerint a magyar döntéshozók már a kezdet kezdetén súlyos hibát követtek el azzal is: a Nemzetközi Mérnök Szövetség (FIDIC) mintaszerződéseit használták az alvállalkozókkal kötött szerződéseknél. Ezeket a mintaszerződéseket ugyanis abból a máskülönben logikus feltételezésre alapozták, hogy a megrendelő saját érdekében szakmailag átgondoltan és helyesen jár el. A magyarhoz képest jóval fejlettebb közéleti viszonyokra írt FIDIC-mintaszerződések itthon csak a kibúvó alapjául szolgáltak: a projekt mind a húsz alvállalkozója minden, a kivitelezés késéséből adódó költségét a fővárosra hárította, ami 67,5 milliárdos túlköltést eredményezett.

A közbeszerzéseknél már önmagában a csúszás is óriási károkat okozott. A procedúrák lebonyolításával az Eurometro Kft-t bízták: a cégnek eredetileg nyolc hónap alatt kellett volna végeznie a feladattal, ám végül hat év alatt lett kész, úgy, hogy közben a vállalási árak 3,6 milliárddal nőttek. Ráadásul, mivel az Eurometro Kft. feladatkörét elnagyoltan állapították meg, a cég később ellenőrizhetetlen, megkérdőjelezhető teljesítményekre hivatkozva kapott tízmilliárdos nagyságrendű összegeket Budapesttől. Az pedig már a szakmai hibán is túlmutat, hogy a közbeszerzéseket – súlyos szabálytalanságok, visszaélések sora mellett – lebonyolító céget műszaki ellenőrként is bevonták a munkába. Vagyis a közbeszerzésen nyertes cégek munkájára is az Eurometró bólintott rá. Közben a Siemens a DBR és az Eurometró több alkalmazottjának, illetve egy MÁV felsővezető cégének utalt át jelentős összegeket, hogy belső információkat kapjon a közbeszerzési versenytársairól.

A TI összegzése kitért arra is: az OLAF kiszámította, hogy a kár mekkora hányada esett az Európai Unió által nyújtott támogatásokra és mekkora az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott hitelekre. Ennek azért van jelentősége, mert az EIB-hitelt értelemszerűen amúgy is vissza kellene fizetni, miközben az uniós alapok által nyújtott összegek – ha nincs szabálytalanság – vissza nem térítendő támogatásnak minősülnek. A négyes metró építési költségeinek a 70 százalékát a Kohéziós Alapból és két – a magyar államnak, illetve Budapestnek nyújtott – az EIB-hitelből finanszírozták. A fennmaradó 30 százalékot a magyar kormánynak és a fővárosnak kellett előteremtenie. Mindezek ismeretében még inkább kérdéses, hogy ha végül valóban büntetésre, azaz visszafizetéses korrekcióra kerül sor, akkor pontosan mennyit is kell visszautalnia Magyarországnak.

A TI összefoglalója rávilágít egy másik érdekes pontra is: miközben évek óta, sőt, 2009 óta tartanak különböző nyomozások a metrótender ügyében, a beruházás kapcsán a magyar kormány csak a jelentés összefoglalójának nyilvánosságra hozatala után tett feljelentést. Maga az OLAF a rá vonatkozó uniós rendelet szerint nem hozhatja nyilvánosságra a jelentéseit, illetve csak akkor, ha tiszteletben tartja a közzététel alapelveit, például azt, hogy mások jogos érdekét ne sértse. Ez azonban folyamatban lévő nyomozások miatt lehetetlen lett volna. Ugyanakkor, amint arról a Népszava már korábban beszámolt egy, az OLAF igazgatója által jegyzett levélre hivatkozva, az uniós vizsgálati testület még a jelentése kivonatolása előtt megküldte teljes vizsgálati anyagát és különjelentéseit a magyar illetékes hatóságoknak, ajánlásokat megfogalmazva. Márpedig a vádhatóság nem ezen, egyébként a nemzetközi jogrendszerben bizonyítékként kezelendő dokumentumok alapján, hanem csak a kormány feljelentése nyomán indított újabb vizsgálatot.

Szerző

Nem enyhültek az amerikai kritikák

Miként tavaly, úgy az idén is az országon átutazni akaró menekültek és a menedékkérők kormányzati kezelését tartják a legsúlyosabb problémának az Egyesült Államok külügyminisztériuma szokásos éves, az emberi jogok helyzetéről készített jelentésének Magyarországról szóló részében. 

A péntek este nyilvánosságra hozott dokumentumban kiemelték: a nemzetközi emberi jogi egyezményeket sérthet az, hogy egyes jelentések szerint bántalmaztak az országba illegálisan belépő menekülteket, ám egyik esetben sem indított független vizsgálatot a kormány.

A jelentésben emlékeztettek, hogy nemzetközi szervezetek, emberi jogi szervezetek fogalmaztak meg kritikákat a magyar jogállamiság szisztematikus eróziója, a fékek és ellensúlyok rendszerének és a demokratikus intézmények gyengítése, továbbá az átláthatóság korlátozása miatt is. A médiapiaci átrendeződésről az olvasható, hogy terjeszkednek a kormánybarát médiavállalkozások és csökken a független hangok száma.

A magyar emberi jogi problémák közé sorolja a jelentés a börtönök túlterheltségét, a fogvatartottakkal való, sokszor embertelen bánásmódot, a vallási csoportok politikailag meghatározott kormányzati regisztrációs eljárását, a kormányzati korrupciót és a civil társadalomra gyakorolt állami nyomást. A jelentésben kritikus megjegyzésekkel esik szó a családon belüli erőszakról, a nők zaklatásáról, az antiszemitizmusról, a fogyatékkal élő gyermekekkel és felnőttekkel szemben történt visszaélésekről, embertelen bánásmódról, valamint - külön kiemelve - a romák hátrányos megkülönböztetéséről, társadalmi kirekesztettségéről.

A jelentés idén is külön, tételesen sorol fel konkrétumokat a magyarországi demokratikus intézményrendszer 2010 óta tartó, a kontrollmechanizmusok szisztematikus leépítésével járó eróziójáról. A korrupcióról a Transparency International Magyarország és a K-Monitor forrásait idézi a dokumentum, amely szerint a magyar gazdaságot "a barátok iránti részrehajlás és az államkapitalizmus" jellemzi. A jelentés a múlt év legjelentősebb korrupciós ügyeként azt említi, amikor a Magyar Nemzeti Bank közpénzzel látta hat saját alapítványát.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) érdemben ezúttal sem reagált a jelentésre, csupán annyit közölt: "nem alapvető emberi jog, hogy tömegek végigmasíroznak biztonságos országokon, megszegik a nemzetközi és a nemzeti törvényeket, és kiválasztják, hogy hol akarnak élni". Azt is írták: "a magyar kormány az amerikai külügyminisztérium régi demokrata érzelmű apparátusával szemben Donald Trumppal ért egyet a bevándorlási kérdésekben", s hivatkoztak még az érvénytelen kvótanépszavazásra is. Az amerikai jelentésben felhozott többi problémára a diplomácia nem reagált, csupán annyit jegyeztek meg: "objektív tények mutatják, hogy a minden konkrétumot nélkülöző korrupciós vádak alaptalanok, hiszen a magyar gazdaság évek óta erősödik, a bérek nőnek, az államadósság csökken, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatt van".

Szerző

Gyurcsány középre tart, és Szegedre üzen

Publikálás dátuma
2017.03.06. 06:03
Gyurcsány Ferenc a közös jelöltek szükségességére fi gyelmeztette az ellenzéki pártokat FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Odaszúrt kicsit Botka Lászlónak a Demokratikus Koalíció (DK) szombati kongresszusán a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc, majd azt üzente: megértették, hogy 2018-ban a szegedi polgármester vezetésével önálló listán fog indulni az MSZP, de javasolják, állítsanak közös jelölteket a 106 választókerületben. A volt miniszterelnök világossá tette, számára elfogadhatatlan a vagyoni egyenlőség és a családi alapjövedelem. A Momentum megjelenésének – miként fogalmazott – "vessék a mókusok elé", de örül.

Türelmünk van, az időnk elfogyott. A DK megértette, hogy Botka László vezetésével az MSZP önálló listán indul a 2018-as választáson – üzente szombati kongresszusi beszédében a szegedi polgármesternek és a szocialistáknak Gyurcsány Ferenc. "Ha így akarjátok, így lesz. De figyelmeztetek mindenkit, lehet, hogy sok a zászló, de egy a tábor, és egy jelöltnek kell indulnia minden egyéni választókerületben. Egy az egy ellen, ezt javasolja a DK. A tényeket tudomásul vesszük, nincs harag, sértődés, féltékenység, felelősség van” – figyelmeztetett.

Botka a liberális kispártokról
Botka László nem akar érdemben foglalkozni a DK elnökének kijelentésével, amely szerint "lehet, hogy sok a zászló, de egy a tábor, és egy jelöltnek kell indulnia minden egyéni választókerületben." Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szombaton az Indexnek úgy fogalmazott: "Nem kívánok reagálni az egyre több liberális kispárt egymással szembeni harcára". Hozzátette, új, baloldali programját a következő hetekben ismerteti. A Botka–Gyurcsány csörte ellenére egyeztetni fog az MSZP a DK-val egy lehetséges választási együttműködésről - közölte Burány Sándor, a szocialisták frakcióvezető-helyettese.

A Millenáris B épületében rendezett teltházas tisztújításon a volt miniszterelnök világossá tette, az ő felelőssége, hogy képviselje azt a félmillió embert, aki abban hisz abban, amit a DK mond. Van 108 egyéni jelöltjük,” több, is mint kell", nincs szükség elvtelen kompromisszumokra, a demokratikus ellenzék pártjainak "egymásra vigyázva képviselni kell a különbségeket", így szerinte még messzebb is lehet jutni.

Vonzzák az utópikus baloldali eszmék, de megtanulta, hogy az erőszakkal tett egyenlőség szolgaságot szül. "Ezért például nem hiszek a vagyoni egyenlőségben, mert tudom, hogy úgy hozza a sors, vagy a teremtő, hogy az egyik ember tehetségesebb, szorgalmasabb, ügyesebb a másiknál, és ezt honorálni kell”. Ezt szintén az MSZP miniszterelnök-jelöltjének címezte Gyurcsány. A DK elnöke szerint nem a középszer Magyarországát építenék, hanem a jókat akarják megbecsülni. „Ha ez konzervatív érték, akkor konzervatív vagyok." Közölte, akik vagyoni egyenlőségről álmodnak ahelyett, hogy abban segítsék az embereket, hogy azzá válhassanak, amivé akarnak, azok álma rémálommá válik.

Igazuk van-e azoknak, akik azt mondják, mindenki kapjon feltétel nélkül jövedelmet – tette fel a kérdést. A válasz így hangzott: „azt hiszem, ha kivesszük az erőfeszítést, akkor nem jutunk előre, hanem egyhelyben fogunk toporogni”. Szép álom lenne, ha csak ülnénk otthon és jönne a pénz, ám ez nem vezet sehová. Ez persze nem azt jelenti, hogy a bajban lévőknek ne kellene segíteni. Úgy tűnik, az egykulcsos adóról lemondott a DK, a pártelnök ugyanis arról beszélt, a szolidaritás azt diktálja, hogy aki havi fél-1 milliót visz haza – ami már jónak számít Magyarországon -, segítsen, hogy adójából jobb ország legyen.

Mindez azért érdekes, mert Botka relatív vagyoni egyenlőséget hirdetett, és szerinte a mérhetetlen vagyoni egyenlőtlenség felszámolásával a szocialista kormányok is adósak maradtak. Emellett bejelentette, a szegényebb területen élőknél megvizsgálják a családi alapjövedelem bevezetésének lehetőségét.

Momentum: az új párt visszaszól
„Be kell fejeznünk a rendszerváltást!” - ezzel a felütéssel jelentette be a Facebookon a Momentum Mozgalom azt, hogy szombaton, miként azt már jó előre prognosztizálták, úgy döntöttek, párttá alakul a szervezet, s már a 2018-as választáson elindulnak. A párt elnöke az eddigi vezető, Fekete-Győr András lett. Alelnökké Orosz Annát, Soproni Tamást, Pottyondy Edinát és Kádár Barnabást választották.
A Momentum a hétvégén máris éles nyilatkozattal jelentkezett, miután a DK-kongresszuson Gyurcsány Ferenc kifejtette, örül annak, hogy mozgalom párttá alakul. A Momentum sajtófelelőse, Papp Gergő a 24.hu.nak úgy reagált erre: „Gyurcsány Ferenc örül a Momentum megjelenésének. A Momentum viszont nem örül Gyurcsánynak. A 2004-es népszavazás és a 2006-os őszi események megmutatták, hogy a baloldal válságba jutott; 2010 óta pedig a jobboldal, a jobboldali értékek képviselete is válságban van. Nincs szolidaritás a jobboldalon, nincs pozitív nemzetkép a baloldalon. Az akciónkból egyértelműen látszik, hogy a választóknak valami újra van szükségük.”

Egy év van hátra a sorsfordító választásig, amelynek tétje, hogy romlásból virágzásba fordítsák az ország ügyét – hangzott a gyurcsányi elemzés. Mert szerinte romlás van ott, ahol a többségnek „kuss a neve”, ahol a hatalmon lévők törvényesen lopnak, ahol milliókról elfeledkeznek, ezért azt érzik, nem részei a nemzetnek, ahol százezrek keresnek a minimálbérnél kevesebbet, és ahol a miniszterelnök etnikai homogenitásról beszél.

Kiderült, a DK elnöke szerint óvatosan kell beszélni a fideszesek felelősségre vonásáról, mert az könnyen félrevisz. Ellopták az országot, ennek kell, hogy legyen következménye, de nem lesz boszorkányüldözés. Sokak igazságvágya sem terjeszkedhet túl a jogon. Azzal nem lesznek beljebb, hogy ejnye, ejnye. Amit elvettek, azt a jog erejével visszaveszik – ígérte vastapstól, füttytől kísérve.

Álkonzultációk helyett több jogot és felelősséget adna a népnek, és hitet tett az euró mellett. "Jobban hiszek az euróban, mint a forintban, de ettől nem hazaáruló vagyok, hanem épeszű" - mondta Gyurcsány, hozzátéve, így kevesebb lehetősége lesz a "túlképzett jegybankelnöknek", hogy a forint elleni támadásról beszéljen.

Saját programjukat így foglalta össze: aki heti negyven órát dolgozik, kapjon tisztességes bért, a ledolgozott élet után járjon tisztességes nyugdíj, aki beteg, gyógyulhasson, ne kelljen éveket várni vizsgálatra, beavatkozásra, aki tanulni akar, tanulhasson.

"Vessetek a mókusok elé, de én örülök a Momentum megjelenésének. Kihívás? Hála Istennek! Lehet, hogy jobb munkára ösztönöz, de ez nem baj, nem árt a demokratikus ellenzéknek.” Gyurcsány szerint "a Momentum népszavazási kezdeményezése hatalmas segítség volt, hogy felhívja a figyelmet arra, mi az eszköz, amivel, a hatalom a két választás között is korrekcióra kényszeríthető. Ez pedig a megszervezett népakarat." Bombázni kell a hatalmat népi kezdeményezések sokaságával, petícióval, aláírásgyűjtéssel, "népakarat cunamival kell meghátrálásra kényszeríteni a kormányt", a népszavazást indító pártokat pedig "féltékenykedés nélkül kell támogatni."

A tisztújító kongresszuson, ahol körülbelül kétezer párttag és pártoló szavazhatott az új vezetésről, ismét ügyvezető alelnökké választották Molnár Csabát, a DK alelnöke lett Nagy-Huszein Tibor, Niedermüller Péter, Vadai Ágnes és Varju László. Az elnökség tagjai: Ara-Kovács Attila, Avarkeszi Dezső, Berényi Erzsébet, Debreczeni József, Élő Norbert, Gy. Németh Erzsébet, László Imre, Ráczné Földi Judit, Vágó István és Varga Zoltán. Gyurcsányt két hete internetes szavazáson erősítették meg tisztségében.

Óvatos pengeváltások
Gyurcsány Ferenc még finomkodott is, sokkal keményebb reakcióra számítottam, hiszen korábban Botka László vitte be az első ütést. Ezzel szemben a DK-elnök mindeddig csak egy elegáns Facebook-poszttal reagált - értékelte a hétvégi eseményeket Szentpéteri Nagy Richárd. Az elemző emlékeztetett, az MSZP miniszterelnök-jelöltje gyakorlatilag egy szintre hozta Gyurcsányt és Orbán Viktort országértékelő beszédében, mintha ugyanakkora gondot jelentenének az országnak: "Botkának rossz tanácsot adtak ebben az esetben, hiszen az a beszéd nem volt taktikus, nem gondolkodtak előre az MSZP-nél". Annak pedig taktikai célja volt, hogy Gyurcsány az alapjövedelem ellen beszélt, hiszen míg Botkáék a "baloldal baloldalára" pozicionálják az MSZP-t, addig a DK inkább a szocialistáktól "jobbra" tolódik, innen akar szavazókat szerezni - vélte Szentpéteri Nagy, aki azonban leszögezte, a DK így is baloldalra van a centrumtól. "Már láthatóan eldőlt, a DK külön indul és Gyurcsánnyal, így pedig érthető, hogy szembe akarnak menni a szocialisták nagyon balos gondolataival, s Botkáékétól jobboldalibb programot dolgoznak ki" - mondta a szakember.



Szerző