Előfizetés

Több figyelemre volna szükségük

Kovács Gyöngyike
Publikálás dátuma
2017.03.04. 08:28
Fotó: Szalmás Péter/Népszava

A történelem folyamán a női szerepek formálódtak, átalakultak, s mára a különböző női sportágak is polgárjogot nyertek. Egyenlőségről azonban nem lehet beszélni, habár a rendszer valamelyest fejlődik. Nemcsak az eredményekhez kapcsolódó azonos fizetésekről, hanem a sportágak és az egyesületek anyagi támogatásáról sincs szó.

Ahhoz, hogy az egész folyamatra rálátása legyen az embernek, a jelen pillanatban fennálló „probléma” mellett az előzmények alakulása is fontos, hiszen a szálak összefüggenek, és az elmúlt évszázadban történtek jelentős befolyással voltak arra, hogyan alakul napjainkban a társadalom viszonya a női sporthoz.

Nők az olimpián

Az ókori Görögországban rendezett olimpiai játékokon csak és kizárólag férfiak vehettek részt. Ezeket a versenyeket több mint ezer éven keresztül megrendezték, majd kimaradt 1500 év, amikor senkinek nem jutott eszébe hasonló sportversenyeket hirdetni. Hogy a nők is sportoljanak? Az 1896-ban megtartott első újkori olimpián sem vehettek részt a nők, négy évet kellett várni, hogy mindkét nem képviseltethesse magát a világ legnagyobb sporteseményén. Az 1900. évi nyári olimpiai játékokon, Párizsban lehettek először jelen női sportolók. A számok azonban itt is magukért beszéltek. A mintegy ezer indulóból csak huszonketten voltak nők, de már ez is áttörésnek számított.

Magyarországról egyetlen hölgyet sem neveztek. A magyar küldöttségben még sokáig kizárólag férfiak szerepeltek, az 1924-es olimpia volt az első, amikor Magyarország színeit nők is képviselhették. Három hölgytagja volt a küldöttségnek: Molnár Ella úszó, Tary Gizella vívó és Váradi-Péter Ilona teniszező. Akkoriban a sajtó jelenlétüket szinte csak jelképesnek tartotta, az igazi sikereket a 86 férfi résztvevőtől várták, s meglepetést okozott Tary Gizella, aki a női tőrvívás egyéni számában mindjárt a 6. helyen végzett.

Az 1924-es, ugyancsak Párizsban rendezett olimpiát követően nőtt a magyar csapatban a nők aránya, bár hosszú évekig leginkább tornában képviselték az országot. Eredményes szerepléssel összetett csapatban szinte mindig ezüst- vagy bronzéremmel gazdagították a magyar érmesek sorát.

Nemzetközi viszonylatban az első női labdarúgó-mérkőzést 1895-ben játszották le Londonban. Sok helyen azonban tiltó rendelkezésekkel próbálták megakadályozni, hogy a nők focizhassanak, azt alapvetően a férfiak sportjának könyvelték el. A próbálkozások ellenére sikerült áttörést elérni, így az 1920-as években Dániában már szakágként jegyezték be a női labdarúgást. Hosszú évtizedek kellettek ahhoz, hogy a társadalom is mindinkább elfogadja: a nők is érthetik és játszhatják a futballt. A hetvenes évektől nőtt meg erre az igény, a sportág népszerűbb lett, majd világbajnokságokat is rendeztek a női nemzeti együttesek számára. Magyarországon csak 1984 óta tartanak a nők számára labdarúgó és vízilabda-bajnokságot.

Más a helyzet kézilabdában. A nők és a férfiak bajnokságát is 1951-ben rendezték meg először az országban. Ez is magyarázza, miért a legnépszerűbb női csapatsportok egyike ma a kézilabda.

Botrányos fizetések

Amilyen fokozatosan nyertek csak polgárjogot a nők a sportban, ugyanígy, fokozatosan teremtődtek csak meg az anyagi juttatások is. Az elmúlt évek során a nemzetközi sportéletben két nagyobb megmozdulásnak is hatalmas visszhangja lett. Az egyik a teniszt érinti. A 2000-es években a női játékosok a férfiakéval egyenlő pénzdíjazást szerettek volna elérni, legalább a Grand Slam tornákon. (A férfiak ötszettes mérkőzéseket is játszhatnak, addig a nők legfeljebb hármat - ezzel a különbséggel indokolták a kisebb összegű díjazást is.) Botrányos hangvételű vita kerekedett, aminek végén 2007-től mégis sikerült elérni, hogy a GS-tornákon egyenlő díjazásban részesülhessenek a női versenyzők. A vita ugyan lecsendesedett, de azóta is vannak, akik felhánytorgatják, illetve megkérdőjelezik, vajon ugyanolyan „piaci értékekkel” rendelkeznek-e a női teniszezők, mint a férfiak.

A másik esetben az amerikai női labdarúgó-válogatott tagjai emelték fel a hangjukat, egyenlő anyagi feltételeket és bánásmódot követelve hazájuk szövetségétől. Női csapatuk ugyanis sikeresebb volt, mint a férfiegyüttes, mégis kevesebb pénzt kaptak a játékosok, és a férfiakénál rosszabb feltételek között készültek egy-egy eseményre. Bár itt leginkább a fizetésről volt szó, egyértelművé vált, hogy ebben az esetben a csapatok anyagi támogatása is kisebb, mint a férfiaké.

Hazai helyzet

Ne gondoljuk, hogy nálunk más a helyzet. 2014-ben Budapesten rendezték az U18-as női jégkorong-világbajnokságot. A Magyar Nők Szövetsége a honi együttes támogatói között szerepelt. Az elnök, Alföldi Andrea is csak a vb előtt egy hónappal tudta meg – mivel támogatóként rálátása nyílt –, hogy a szakágon belül a női együttes legalább 30-40 százalékkal kevesebb anyagi juttatásban részesül, mint a férfi csapatok. Legyen ez akár korosztályos válogatott, klubcsapat, egyesület, minden területen ugyanez a helyzet.

„Nemcsak a fizetésről van szó, hanem a csapatokon belüli alapvető anyagi támogatásokról. Jóval kevesebb pénz jut a mezekre, edzőtáborokra, PR-tevékenységekre és marketingre is” – mondta Alföldi Andrea. Hozzátette: mivel a legtöbb sportszövetség élén politikusok állnak, nyilvánvaló, hogy a politikai akarat sincs meg ahhoz, hogy a nők helyzete változzon a sportban. Szerinte szemléletváltásra lenne szükség, hogy javulás történjen, s amíg ez nem történik meg, remény sincs a változásokra.

A női labdarúgásban valamivel kedvezőbb a kép, de még ott is lehetne tovább fejlődni. „A sportág megjelenésével mindenki számára természetes volt, hogy a labdarúgás a férfiak kiváltsága” – mondta Dénes András. A női futballszakíró szerint „Az MLSZ egy program keretein belül 2013-tól jelentősen növelte a női labdarúgásba folyó anyagi támogatások összegét, az elmúlt időszakban több mint 1 milliárd forintnyi támogatást kapott a női szakág. Korábban egy női csapat 4-5 millió forint költségvetésből gazdálkodott évente, ez ma már megközelítőleg 50-80 millió forintra nőtt a támogatásoknak köszönhetően. Pontos adatokat nem tudok mondani, de megközelítőleg ez még így is nagyjából egytizede lehet a férfi klubok költségvetésének.” A szakíró szerint a pénz csak az egyik dolog, amitől fejlődhet a rendszer, leginkább a társadalom elfogadására lenne szükség. Kevésbé szerepelnek női klubokról szóló hírek a médiumokban, így az emberek sem hallanak róla annyit, ezáltal kisebb az érdeklődés a mérkőzéseik iránt. Dénes András úgy vélte, a társadalmi felfogáson kellene változtatni elsősorban ahhoz, hogy sikeresebb és népszerűbb legyen a sportág.

A látványsportágak közül női szempontból legjobb helyzetben a kézilabda van. A magyar női és férfi kézilabda-válogatottnál egyaránt szövetségi kapitányként dolgozott Mocsai Lajosnak nagyon jó emlékei és tapasztalatai vannak. Elmondása szerint, a női válogatottnál ugyanannyi prémiumban és juttatásban részesültek a játékosok, mint a férfiaknál. „Magyarországon a női kézilabda-bajnokságban sem tudunk nagy anyagi különbségekről beszámolni, a mérkőzések közvetítését is alapul véve, elég egyenlő a helyzet” – mondta a volt szövetségi kapitány, aki szerint az egyik legfontosabb dolog a sporton belül a motiváció, és az attraktivitás, így születnek ugyanis minél jobb eredmények.

Összességében sokat sikerült előrelépni a hazai női sportok egyenjogúsítása terén, de még mindig volna lehetőség fejlődni ezen a területen. Ehhez egyenlő feltételek biztosítására volna szükség, megfelelő és egyenlő anyagi támogatásra minden sportágban, továbbá a társadalom részvétele, hogy az emberek elfogadják, és megszeressék a női csapatokat, bajnokságokat.

Ha a 2016-os riói olimpia magyar eredményeit nézzük, függetlenül attól, hogy egyéni vagy csapatsportágról van szó, kiderül: a megfelelő körülmények között készülő, elszánt és motivált nők nagyszerű teljesítményre képesek. A nevek magukért beszélnek: Kozák Danuta (illetve a női kajak kettes és négyes), Hosszú Katinka és Szász Emese összesen hét aranyérmet nyertek a játékokon, míg a férfiak közül egyedül a kardozó Szilágyi Áron állhatott a dobogó legfelső fokára.

Nápoly: Rómát látni és...

H. Sz.
Publikálás dátuma
2017.03.04. 06:54
Immobile (20) csapata javítana - FOTÓ: GETTY IMAGES/PAOLO BRUNO
A világszerte népszerű négy európai labdarúgó-bajnokság, az angol, a német, a spanyol és az olasz pontvadászat kínálatában ma két komolyabb rangadót rendeznek. Itáliában szokatlan időpontban, kora délután feszül egymásnak a listavezető Juventust üldöző AS Roma és SSC Napoli, míg az angol első osztályban a dobogóra vágyódó Liverpool vendége a szintén a Bajnokok Ligája szereplést érő helyekért harcban lévő Arsenal lesz.

Az olasz rangadón a semleges nézők alighanem a Roma sikeréért szorítanak, hiszen a fővárosiak pontszámban közelebb állnak az évek óta legyőzhetetlen éllovashoz. A statisztika és a pillanatnyi forma mindenesetre a pályaválasztó mellett szól: a Roma az utóbbi két évben rendezett négy találkozóból hármat megnyert a dél-olasz város csapatával szemben, amely talán már a keddi, Real Madrid elleni BL-negyeddöntőre tartalékol majd. Az Olaszországban légióskodó magyarokra, a Palermót erősítő Balogh Norbertre és Sallai Rolandra, valamint a Bologna alkalmazásában álló Nagy Ádámra vasárnap vár mérkőzés.

Németországban tegnapi lapzártánkkal egy időben pályára lépett a második helyezett RB Leipzig, amely csapat kapuját rendre Gulácsi Péter védi. A Hoffenheim csapatában legutóbb csereként szereplő, amúgy inkább mellőzött Szalai Ádám szereplése kérdéses az Ingolstadt ellen, Dárdai Pál vezetőedző Herthája pedig vasárnap játszik.

Spanyolországban nemhogy komoly rangadó nem lesz a hétvégi fordulóban, a legnagyobb sztárok valószínűleg pihenőt kapnak. A riválisokhoz képest egy mérkőzéssel kevesebbet játszó, pillanatnyilag második Real Madrid támadószekciójának összetétele például erősen kérdéses, a játékosként világ- és Európa-bajnokságot nyerő szakvezető, Zinédine Zidane ugyanis nem számíthat az eltiltott Gareth Bale és Álvaro Morata mellett valószínűleg Cristiano Ronaldo játékára sem az Eibar elleni mérkőzésen. Utóbbi játékos tegnap csak könnyített edzésmunkát végzett, várhatóan pihenteti őt a tréner. A listavezető Barcelona szombat este a Celta Vigót fogadja, a harmadik Sevilla pedig csak hétfőn játssza le soros bajnoki mérkőzését.

A hétvége érdekesebb tévéközvetítései. Szombat: Manchester United–AFC Bournemouth 13.30 (Tv: Spíler Tv), AS Roma–Napoli 15.00 (Tv: DIGI Sport1), Borussia Dortmund–Bayer Leverkusen 15.30, Eibar–Real Madrid 16.15 (Tv: Sport2), (Tv: Eurosport 2), Liverpool–Arsenal 18.30 (Tv: Spíler Tv), FC Barcelona–Celta Vigo 20.45 (Tv: Sport1). Vasárnap: Udinese–Juventus 15.00 (Tv: DIGI Sport1), Atlético Madrid–Valencia 16.15 (Tv: Sport2), Bologna–Lazio 20.45 (Tv: DIGI Sport1).

Biztosíthatja elsőségét a Győr

A női kézilabda Bajnokok Ligájában induló két magyar együttes, a hazai bajnokságban szerdán egymással szemben 28-28-as döntetlent elérő Győri Audi ETO KC és az FTC-Rail Cargo Hungaria is vasárnap lép pályára a nemzetközi kupasorozatban.

A középdöntő 1. csoportjában csupán az egymás elleni eredmény miatt a macedón Vardar Szkopje mögé szoruló Ferencváros holnap a magyar válogatott Planéta Szimonetta német együttesének, a Thüringer HC-nek a csarnokában vendégszerepel. A zöld-fehérek egy hónapja magabiztos játékkal győzték le riválisukat a Népligetben: a papírforma ezúttal is FTC-sikert ígér.

A győriek - szintén a hét utolsó napján - a dán Esbjerg együttesét látják vendégül a kisalföldi városban, s győzelmük esetén matematikailag is bebiztosíthatják jelenlegi éllovas pozíciójukat a 2. csoportban. A legutóbbi idényben BL-ezüstérmes győriek trénere, Ambros Martín a bajnoki rangadó után úgy fogalmazott, annak ellenére sem csalódott az eredmény miatt, hogy a párharc egyes szakaszaiban csapata gólokkal vezetett, azonban az Esbjerg ellen mindenképpen győzelmet vár el csapatától.

A magyar együttesek vasárnapi BL programja: Thüringer HC-FTC-Rail Cargo Hungaria 14.00, Győri Audi ETO KC-Esbjerg 17.00. Magyarországon mindkét mérkőzést élőben közvetíti a Sport1. Az 1. csoport állása: 1. Vardar Szkopje (macedón) 13 pont (247-211), 2. Ferencváros 13 (238-212), 3. Buducnost Podgorica 10, 4. Metz (francia) 6, 5. Thüringer HC 4, 6. Asztrahanocska (orosz) 2. A 2. csoport állása: 1. Győri Audi ETO 13 pont, 2. Larvik (norvég) 10, 3. Midtjylland (dán) 8, 4. CSM Bucuresti (román) 7, 5. Krim Mercator Ljubljana (szlovén) 6, 6. Esbjerg 4. A csoportok első négy helyezettje jut a negyeddöntőbe.