Polt nem látja az Alstom-ügy lezárásának határidejét

Publikálás dátuma
2017.03.02. 10:13
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Hat éve nyomoz a magyar ügyészség a metrószerelvényeket szállító, eközben - az OLAF szerint - titokzatos magyar tanácsadó cégeknek milliárdos kenőpénzeket kifizető francia cég ügyében. 

Miközben a Fidesz politikai kampányt folytat a metróügyben, addig az ügyészség elhúzódó nyomozása miatt a legnagyobb pénzeket szakító cégek neve rejtve marad. „Nem prognosztizálható” a 2011-ben az Alstom-ügyben indított nyomozás végső lezárása – tudatta ugyanis Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos (LMP) kérdésére. Polt szerint a négyes metró szerelvényeit leszállító francia céggel szemben még a Fővárosi Önkormányzat tett feljelentést, majd közben a brit hatóságok is vizsgálódni kezdtek az itteni ügylettel szemben. A magyar ügyészség legutóbb április elejéig hosszabbította meg az eljárást.

Hadházy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) négyes metró körüli visszaélésekről írt jelentéséből kihagyott, rejtélyes tanácsadó cégek miatt kérdezett rá a nyomozás állására Polt Péternél. Az OLAF jelentés ugyanis a Magyarországon is folyamatban lévő nyomozás miatt nem közölhette három, a jelek szerint messze legnagyobb kenőpénz-gyanús ügyletben érintett tanácsadó cég nevét.

Az OLAF jelentésből csak annyi derül ki, hogy egy, hazai bejegyzésű tanácsadó cég 1,25 millió euróhoz jutott az Alstom Transport SA-tól, amiért segítette, hogy a francia cég nyerje a magyar metrókocsi-tendert. Két másik, külföldi bejegyzésű tanácsadócég pedig „igen jelentős összeghez jutott” szintén a tendergyőzelem kapcsán. Lapunk piaci forrásoktól származó, ám hivatalosan meg nem erősített információi szerint ez a jelentős összeg 3 millió euró volt.

A három rejtélyes tanácsadó cég vihette haza a legtöbb korrupció-gyanús összeget a metró-tenderben. Az OLAF jelentésben egyedül nevesített Medgyessy Péter volt miniszterelnök cégei is a rejtélyes cégekhez képest „mindössze” 600 ezer eurót kaptak az Alstomtól tanácsadásért.

Érdekes módon eddig az OLAF-jelentés nyomán jókora média és politikai felhajtást indított kormánypártot, továbbá az elvileg zárt, hivatali körnek szóló jelentést közzétevő kormányt sem érdekelte, hogy vajon kik vihették el az Alstomtól érkező tanácsadói díjak jelentős többségét.

Mivel jelenleg is nyomoz a magyar vádhatóság az ügyben, így válaszában Polt Péter sem fedte fel a cégek kilétét, mindössze megerősítette Hadházy Ákosnak, hogy vizsgálódik a magyar ügyészség. Polt szerint az ügyben párhuzamosan nyomozást folytat a brit csalás ellenes hivatal (Serious Fraud Office). Ugyanakkor úgy hírlik, hogy a britek inkább csak az Alstom ügyleteit vizsgálják, míg a lehetséges kenőpénzek címzettjeit nem.

Amennyiben ez igaz, úgy a magyar ügyészség Polt szerint 2011 óta zajló és „prognosztizálhatatlanul” elhúzódó nyomozása miatt nem lehet nyilvánosságra hozni a tanácsadó cégek nevét. Polt ugyanakkor leszögezte: a magyar hatóságok és a britek között „az információcsere és a koordináció folyamatos”.

Újságírókat rúgtak ki az Origótól

Létszámleépítésre hivatkozva elbocsátott négy újságírót az Origo; olyanokat, akik még a jelenlegi vezetés előtt érkeztek a portálhoz - írja az Index.

Két embert a hírrovatból, egyet a sporttól bocsátottak el, egyet pedig az Origo fél éve indított életmódmagazin, az unikornis.hu-tól. Volt, aki azt mondta az Indexnek: a következő egy-két napban többen is inkább önként felállnak, a szerkesztőségben nagy a feszültség az elbocsátások miatt.

„Behívtak minket egyenként, két HR-es munkatárs várt az asztalnál a vezérigazgató által már aláírt felmondással” – mondta az egyik elbocsátott a portálnak. Az elmúlt év ismeretében nem lepte meg a felmondás, ahogy az sem, hogy ezt létszámleépítésre hivatkozva tették. „Egy hónap a felmondási időnk, de kérték, hogy ne is menjünk már be, nem is tudnánk, a belépőnket, a laptopunkat is leadtuk már.”

Az elmúlt egy évben jelentősen átalakult a szerkesztőség összetétele, miután a Magyar Telekom megvált a veszteséges Origo Zrt.-től és a portál, illetve a lapcsalád a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz közel álló Száraz István tulajdona lett. A VS.hu-t kiadó New Wave Produktions Kft. mögött is Szárazt kell keresni, amit ő maga ismert el. Az Origót pedig a New Wave Média Kft.-n keresztül tulajdonolja a korábban a jegybanki alapítványok által is megtámogatott Száraz.

Még az Origo 2015 végi 4,2 milliárdos összegű eladása előtt, 2014-ben távoztak a laptól azok az újságírók és szerkesztők, aki nem értettek egyet az akkori főszerkesztő kirúgásával. Bár Sáling Gergő hivatalosan „közös megegyezéssel” távozott, a sajtóban elterjedt vélekedés szerint a főszerkesztőt Lázár János nyomására küldték el állásából. Az Origo cikkeiből derült ki ugyanis, hogy Lázár külföldi útjain nem spórolta az állam pénzét: hét éjszaka körülbelül kétmillió forint közpénzt költöttek el szállodákban. Lázár végül kétmillió forintot fizetett vissza a költségvetésnek.

Az Origo akkori szerkesztőségének többsége követte Sálingot, helyükre kerültek a mai kirúgandók. A mostani, a kormány seggéből alig kilógó hírportál legtöbbjük számára vállalhatatlanná vált. Az Indexnek a szerkesztőség egy tagja azt mondta: „Van, aki kivárt, anyagi okokból nem tudott elmenni, és inkább nyelt egyet, és dolgozott tovább az irányt váltott Origónál, de van, akinél most mégis betelt a pohár és akár úgy is felmond, hogy nincs biztos helye máshol.” Volt, aki rezervátumnak hívta a hírrovatot, ahova „még vissza lehetett vonulni”, a felmondások alapján úgy tűnik, mostanra ez is megszűnt. 

Szerző

Mégis röghöz kötnék a fogorvosokat

Publikálás dátuma
2017.03.02. 09:42
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Úgy tűnik, nem ússzák meg a röghöz kötést a fogorvosok – egy, a Magyar Nemzet által megismert friss rendelettervezet arról szól ugyanis, hogy a jövőben csak azok vehetnek részt államilag támogatott rezidensképzésben, akik három évig államilag finanszírozott fogászatokon dolgoznak majd. 

A tervezet szerint az állami finanszírozású szakorvosképzést igénybe vevő rezidenseknek nyilatkozatban kell vállalniuk, hogy a szakvizsga megszerzése után legalább három évig teljes munkaidőben, illetve kétszer annyi ideig – legalább heti 18 órában – részmunkaidőben a közfinanszírozott alap- vagy szakellátásban dolgoznak. 

Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke a tervezet kapcsán a Magyar Nemzetnek kijelentette: a fogorvosok esetében eddig is nagyon keveseknek, a végzettek körülbelül tíz százalékának adatott meg, hogy államilag finanszírozott szakképzésben vegyen részt.

Szerinte a tervezet egyik nem titkolt célja, hogy csökkentse a tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen fogorvosi praxisok számát. Ez azonban távolról sem biztos, hogy megvalósul, hiszen egyrészt nem tudni, mekkora lesz majd az államilag betölthető keretszám, és a röghöz kötést vállalók közül hányan vállalnak ilyen körzetet. A legtöbb ilyen praxis ugyanis okkal betöltetlen, és könnyen lehet, hogy a fiatal szakorvosjelöltek inkább dolgoznak majd egy már működő, jól felszerelt nagyvárosi rendelőben, mint egy kistelepülésen - írja a lap.

Forronganak a fogorvosok
A magyar fogászat szabályozása ma egy romhalmaz – jelentette ki korábban a Népszavának egy Nyugat-Magyarországon élő fizikus, közgazdász, aki egyrészt fogorvos felesége példáján látja a szakma vergődését, másrészt 1996-ban maga is részt vett a terület akkori szabályozási elveinek kidolgozásában, tehát ismeri a mai helyzet jogi hátterét. Az elszámolási rendszer hibáiról mindent tudó Szabó Balázs szerint a fogorvosok fél életüket beletették a praxis működtetésébe, mégis folyamatosan veszteséggel zárnak minden hónapot, mert az elvégzett munkát nem értékén fizeti ki a magyar társadalombiztosítás.
A társadalombiztosítással szerződött fogorvosi rendelők finanszírozásának egyharmadát a betegforgalomtól függetlenül, kvázi kártyapénzként kapják meg a praxisok, a bevétel kétharmada azonban az elvégzett beavatkozások pontértéke alapján két hónappal a teljesítés után jut a vállalkozó orvosokhoz, ráadásul a megalapozatlan finanszírozási jogszabályok miatt a pontok értéke automatikusan csökken. Amikor elindult a mostani elszámolási rendszer 2001-ben, még 2,7 forint volt egy pont, ma pedig már csak 2,06 forint – számolgatott a közgazdász, hozzátéve, hogy ha a tényleges költségeket akarná fedezni az állam, akkor 5 forintra kellene felvinnie a pontértéket, ami megduplázná a körzetek bevételét. Még az is tisztességesebb eljárás lenne a szakértő szerint, ha a kormány kimondaná: nem tud több pénzt beletenni a rendszerbe, de akkor le kellene csökkentenie a kötelezően köz-finanszírozott ellátás rendelési idejét a mostani heti 30 óráról mondjuk 20-ra. Szabó Balázs kérésünkre összehasonlította a praxisuk anyagköltségeit és azt találta, hogy 2005 és 2015 között 35 százalékkal emelkedtek az árak, miközben a bérköltségek megduplázódtak.
Összességében tehát minden azt indokolja, hogy újragombolják a fogászati finanszírozás kabátját, és szükség lenne a terület támogatásának minimum 60 százalékos emelésére. A kormány azonban nem cselekszik, sőt, nem is beszél a kérdésről.

 

Szerző