Felpörög a Dinamo

Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:51
Coric (sötét mezben) a zágrábiak legértékesebb fiatal futballistája FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SRDJAN STEVANOVIC
Miközben a magyar labdarúgó-bajnokság tehetősebb csapatai a külföldi bajnokságokban csak epizódszerephez jutó magyarokat, vagy éppen külföldieket csábítanak Magyarországra, akikről később kiderül, hogy ők sem tudják emelkedni a színvonalat, a délszláv csapatok egészen más utat járnak: fiatal focisták nevelésével és igazolásával igyekeznek a jövő csapatát építeni. Igaz, gyakran nem is a későbbi jó szereplés a cél, hanem az, hogy komoly összegekért adjanak túl a nagy reménységeken.

Trónfosztás történhet a horvát pontvadászatban. A Dinamo Zagreb ugyanis 12 év után elveszítheti a bajnoki címet. Nincs könnyű helyzetben az együttes, hiszen 22 fordulót követően hat ponttal van lemaradva a listavezető NK Rijeka mögött. A fővárosiak a tavaszi két forduló során sem tudtak közelebb kerülni a kikötővárosiakhoz, hiszen mindkét csapat mindkét meccsét megnyerte.

A Dinamo a korábbi évekhez képest gyengébb szereplésének oka lehet a jelentős, Európában már-már példa nélküli fiatalítás. Ha a Dinamo elvesztené a bajnokságot, akár forradalom törhet ki Zágrábban, hiszen a klub rettegett szurkolói csoportja, a Bad Blue Boys tagjai igencsak heves vérmérsékletükről ismertek. Pedig olyan gárda formálódik az előző bolgár szövetségi kapitány, Ivajlo Petev keze alatt, amelyről később Európa is hallhat majd. Feltéve persze, ha nem kapkodják szét a Dinamót, amire lássuk be, jó esély van.Miközben ugyanis a magyar klubok gyakran levitézlett, vagy a kezdőben a lehető legritkábban szóhoz jutó külföldieket igazolnak, a Dinamo tinédzserekre építi a csapat gerincét. A Dinamo is igazol bőven külföldről, de nagyrészt fiatalokat. Egyfajta kísérlet zajlik a zágrábiaknál, amely okkal-joggal keltheti fel egész Európa figyelmét. Soha ennél nem volt fiatalabb együttese a 25-szörös horvát bajnok zágrábiaknak. A keretből 14 játékos 22 év alatti. A horvát utánpótlás-válogatott, Nikola Moro és a spanyol nemzeti korosztályos együttesben szereplő Dani Olmo 18-18 évesek. Előbbi 2014-ben, mindössze 15 évesen írt alá a Dinamóhoz, s már akkor a jövő zsenijének tartották. Előtte a klub ifiakadémiáján szerepelt. Ante Coric, Filip Benkovic és Borna Sosa 19-19 évesek. Coric egyedülálló tehetség, 1997. április 14-én született, másfél hónap múlva tölti be 20. életévét, piaci értéke azonban a Transfermarkt.de szerint már most eléri a 10 millió eurót. Két ízben a horvát válogatottban is bemutatkozott.

A Dinamóban már a legtapasztaltabbak közé tartozik, hiszen 74 találkozón lépett pályára és 11-szer volt eredményes. A támadó középpályást fél Európa leigazolná. Kiválóan helyezkedik, remek labdákat osztogat, ezért az új Modricnak is nevezik. A 2016-2017-es szezonban eddig összesen 25 mérkőzésen lépett pályára és ötször volt eredményes. 2015-ben a Vecernji List című horvát lap az év reménységének választotta.

Ami a Dinamo további keretét illeti, Ivan Fiolic, Bojan Knezevic, és Amer Gojak 20-20, Petar Stojanovic 21, Dominik Livakovic, Dino Peric, Domagoj Pavicic, Armin Hodzic, illetve a chilei Ángelo Henriquez 22-22 évesek. A bajnokság őszi szakaszában rendre a 19 éves Adrian Semper védte a kaput.

Az összesen tizennégy 22 év alatti fiatal között csak három olyat találunk, akiknél mérkőzéseik száma az idei szezonban nem érte el a 10-et. Hat fiatallal ráadásul 2026-ig hosszabbítottak, így komoly összegeket kell majd fizetni értük, ha valamelyik tehetősebb klub le akarja igazolni őket. A csapat átlagéletkora 24,5 év, ami nem kiemelkedően alacsony ugyan, ám négy harminc feletti játékos „rontja” az arányt: a kapus, Danijel Zagorac (30 éves), az egykori válogatott védő, Gordon Schildenfeld (31), a védekező középpályás, Paulo Machado (30), valamint a szintén a középpályán bevethető Goncalo (30).

Az együttes összértéke 56,45 millió euró. Csak összehasonlításként: a Videotoné 11,68 millió, a Ferencvárosé pedig 11,23 millió, a szombati magyar „szuperrangadót" vívó (a valóságban nézhetetlen kilencven percet produkáló) két együttes keretének értéke tehát összesen nem éri el a Dinamóé felét.

Annyira fiatal a csapat, hogy a bajnoki cím megvédése jelenleg inkább vágyálomnak tűnik. Bő egy évtized után először fordul elő, hogy már nem a zágrábiak a bajnokság favoritjai. A Vecernji List arra kereste a választ, hátrány-e, ha egy klubnál ilyen mértékű fiatalítást visznek véghez. A Rijeka korábbi edzője, Milivoj Bracun szerint ez attól függ, melyek a klub prioritásai. „Lehetséges, hogy a fiatalok beépítése most a legfontosabb, s nem az, hogy a bajnokság végén ismét a dobogó legtetejére álljanak. Nem hinném azonban azt, hogy a zágrábiak lemondtak volna a bajnoki címről, hiszen 15 forduló még hátravan” – fejtette ki a tréner, aki szerint meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a fiatalok és az idősebbek között. Mint mondja, szerencsésebb, ha a hátsó alakzat idősebb játékosokból áll, abban azonban nem lát semmi kivetni valót, hogy a hálóőr a 22 éves Livakovic. „Ő ugyanis már komoly tapasztalatra tett szert” – tette hozzá. Mint mondta, a csapatot az idősebbekre lehetne építeni, Soudanira, Pivaricra, Sammirra, Leskovicra, s őket kiválóan kiegészíthetik a fiatalok.

A szakértő szerint nem az a baj, hogy a két csatár, Hodzic és Henriquez 22-22 évesek, sokkal inkább a játékszervezésben lát problémákat. „Ne mondja nekem senki se azt, hogy az a Henríquez, akiről közismert volt, mennyire tehetséges, hirtelenjében elfelejti azt, hogyan kell gólokat lőni” – mondja.

Szerző

Bienerth tempóhátránya

Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:50
A MÚSZ elnöke csak reprezentál, sem itthon, sem külföldön nem tekintik partnernek FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egyre csökken a hatalma és befolyása Bienerth Gusztávnak, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) januárban megválasztott elnökének. A jelentős politikai hátszéllel érkezett elnök egymásután veszíti el pozícióit, a júliusi vizes világbajnokság előkészítésében pedig csupán epizódszerep jut neki.

Bienerth több politikai háttéregyeztetés után január 8-án lett a MÚSZ éléről 23 évnyi elnökösködés után távozó Gyárfás Tamás utódja. Megválasztása során semmit sem bíztak a véletlenre, a küldöttek a szavazólapon csak az „igen” választ jelölhették be a sportvezető neve mellett. Ezzel a módszerrel befolyásolták a szavazás végeredményét, mégsem fordult senki sem bírósághoz, aminek oka egyszerű: a jogerős ítéletig – ezt lehetett látni a Török Ferenc kontra Magyar Olimpiai Bizottság perben – akár két év is eltelhet, addig pedig úgy működhetne a MÚSZ, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.

Pedig ettől messze van az év legnagyobb hazai sporteseménye, a júliusi magyarországi vizes világbajnokság előtt álló szervezet. Bienerth a megválasztása esetére széles körű egyeztetést ígért, ehhez képest csak azokkal a válogatott versenyzőkkel és edzőikkel ült le tárgyalni, akik aktívan részt vettek a korábbi elnök lemondatásában. Ráadásul az új vezető nem felejt: miután a debreceni Széles Sándor Úszó-Nevelő Műhelyben dolgozó edző, Hornyák Viktor volt az egyik kihívója, Bienerth igyekszik tudomást sem venni a hajdúsági klubról. Bírálói szerint az új elnök egyik legnagyobb hibája – a sportág ismeretének hiánya mellett – a hiteltelensége. Miközben azt hirdeti, hogy minden szakemberre szüksége van, aki tudásával, tapasztalatával segíteni tud a honi úszósportnak, nem számít Széles Sándorra, aki Risztov Éva és Gyurta Dániel révén két olimpiai bajnokot nevelt. Bár a sportágon belül Szélest sokan szeretik és sokan nem, abban nincs vita, hogy a szakértelme megkérdőjelezhetetlen.

Bienerth a MÚSZ elnöki pozíciójának megszerzése után február 1-től lemondott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban betöltött turisztikai kormánybiztosi pozíciójáról, amit egy évig sem töltött be, hiszen csak tavaly áprilisban nevezték ki. Apró szépséghiba, hogy hónapokkal korábban eldőlt a sorsa – ahogy erről lapunk is írt -, a lemondása előtt már megköszönték a munkáját. MÚSZ-elnökként viszont mindezt úgy kommunikálta, hogy megnövekedett feladatai voltak a háttérben.

A sportvezető a budapesti olimpiai és paralimpiai pályázatot előkészítő Budapest2024 Zrt-ben a szervezet honlapja szerint a pályázat alelnöke. A jelentkezés visszavonásáról várhatóan szerdán dönt a Fővárosi Közgyűlés. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet megpróbálni a 2028-as kandidálást – ez nem vicc, folyamatban van ennek előkészítése -, és nem lehet maradni abban a pozícióban, ahol szintén nem sikerült semmit sem elérni.

Maradt pozíció Gyárfásnak
Elnöki kampányában Bienerth Gusztáv kijelentette, semmilyen formában sem számít elődje, Gyárfás Tamás munkájára. Az élet aztán rákényszerítette a MÚSZ elnökét elképzelése újragondolására. A szervezet közgyűlésén már együttműködést ajánlott Gyárfásnak, azóta pedig az is kiderült, hogy a váltás ellenére kinek, hol van a helye. A világbajnokságot előkészítő szervezőbizottságnak Gyárfás maradt a tagja, Bienerthet nem választották be, csak részt vehet az üléseken. Ennél is beszédesebb volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt kedden Gyárfással és Cornel Marculescuval, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ügyvezető igazgatójával egyeztetett a budapesti vizes világbajnokságról és nem a MÚSZ első emberével.
 Korábbi próbálkozások a sportban
Az üzletember nem első alkalommal próbálja ki magát a sport területén: 2007-2010 között a Magyar Labdarúgó-szövetség nemzetközi igazgatója volt, amikor azonban Csányi Sándor lett a szervezet elnöke, megvált Bienerthtől, akit az új irányító a nemzetközi szövetség (FIFA) jogi bizottságából is visszahívott. 2011-ben került Bienerth a kézilabda-szövetség elnökségébe, ahol a nemzetközi ügyekért felelt. Egy évvel később azonban a közgyűlésen (Borsos Attilával együtt) visszahívták a testületből, mert a többi tag nem akart tovább együtt dolgozni vele.

Szerző

Ezrek veszíthetik el lakásukat, de a Fideszt nem érdekli

Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:05
FOTÓ: Tóth Gergő
Szerdán lejár a kilakoltatási moratórium, újra ezrek veszíthetik el lakásukat - figyelmeztetett a parlament tegnapi ülésén a szocialista Szabó Sándor. Felidézte, tavaly a végrehajtói kamara adatai szerint kétezer kilakoltatást hajtottak végre, mert a kormány látszatintézkedései nem elég eredményesek. Az MSZP szerint a családi csődvédelem például megbukott. 

A kérdés mindössze annyi volt: felkészült-e a kabinet a kilakoltatások újbóli elindulására, válaszként azonban nyakába kapta a baloldali politikus, hogy akik önhibájukon kívül kerültek bajba, mind a baloldali kormányok miatt jutottak idáig. Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára a kormány korábbi intézkedéseit sorolta, de új megoldás keresése nem került szóba. Ezután Tállai András az LMP-s Schmuck Erzsébetet oktatta ki bérlakás-ügyben. A felvetésre, hogy az olimpiától való visszalépés miatt felszabaduló milliárdok egy részéből megépítik-e az olimpiai falu utóhasznosításaként beígért bérelhető lakásokat, a nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár megismételte, hogy a kormány változatlanul a tulajdonszerzést és nem a bérlést támogatja, az olimpiára szánt pénz sorsáról még nincs döntés.

Ezeket a kormányzati mellébeszéléseket azonban messze felülmúlta Fónagy János reagálása Gúr Nándor kérdésére. A szocialista képviselő azt firtatta, miért lehetetleníti el a kormány a szakszervezetek munkáját, a sztrájkok szervezését. A fejlesztési tárca államtitkára egy cinikus "savanyú a szőlő" megjegyzéssel vezette fel állítását, miszerint 2010 óta Magyarországon egyszerűen munkabéke van, nem akar itt senki sztrájkolni, a munkahelyi elégedetlenség gyakorlatilag megszűnt.

A kérdések és azonnali kérdések közt a leghangsúlyosabb szociális és bérügyek mellett többször is szóba kerültek a kommunizmus bűnei. Az LMP ugyanis bejelentette, 14. alkalommal is benyújtja az ügynökakták feltárását célzó javaslatát, amit eddig minden alkalommal elutasítottak a kormánypártok. Az ellenzéki párt azt is megerősítette, hogy a paksi bővítésről is népszavazást kellene tartani. Ezzel kapcsolódtak az MSZP frakcióvezetőjének napirend előtti felszólaláshoz, amiben Tóth Bertalan azt javasolta a kormánynak, hogy végre valós problémákkal foglalkozzon, amilyen az államadósságot súlyosan megterhelő paksi beruházás hitele. Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára odáig rohant előre, hogy ha a baloldal kerülne hatalomra, újra drasztikusan emelné az adókat, "még az adót is magadóztatnák". Az ellenzéki kérdésekre többnyire ilyen válaszok születtek, a kormánypárti honatyák és a kormánytagok ugyanakkor egymást erősítették, amikor például az "ügynökszervezeteket" szidták, vagy olyan fajsúlyos kérdésekre keresték a kormányzati választ, mint hogy mennyi pénzt kaphat még az egri vár fejlesztése.

Szerző