Népszavazás Algyőn - láthatatlan téttel

Publikálás dátuma
2017.02.26. 22:10
A befektető nem állt ki nyílt fórumra, ahol kérdezni lehetett volna (a szerző felvétele)
A beruházó már letett arról, hogy vegyi üzemet építsen Algyőn, a helyeik jelentős része mégis úgy érezte, van tétje a gyár miatt kiírt népszavazásnak. Bár a befektető elállt szándékától, Lázár János miniszter a népszavazás visszavonására szólított fel, a helyi Fidesz pedig távolmaradásra kérte a lakosságot, vasárnap délután fél hatig a 4409 szavazásra jogosult 18 százaléka, 782 algyői adták le voksát a látszólag felesleges referendumon.

Folyamatosan érkeztek vasárnap délelőtt az algyőiek a faluházban lévő 1-as szavazókörbe. Ez meglepő volt, mert sokan azt várták, hogy miután már nincs ügydöntő jelentősége a népszavazásnak, csak nagyon kevés polgár érzi úgy, van értelme leadnia a szavazatát.

Egy fiatalasszony a kérdésemre azt mondta: azért jött el, és szavazott nemmel, mert nem biztos abban, hogy a befektető nem fogja újra megváltoztatni a szándékát, ha azt látja, hogy a népszavazáson nem nyilvánítottak véleményt az algyőiek. Közel lakik a Borbála fürdőhöz, kicsi gyerekei vannak, hozzájuk is közel esne a leendő vegyi üzem. Nem bízik sem a befektetőben, sem a helyi támogatóiban, mert kiderült, hogy a cég valójában nem görög, hanem arab. Sohasem álltak ki nyílt fórumra, ahol a lakosság a veszélyekről kérdezhetett volna. Amikor összegyűlt a népszavazáshoz szükséges számú aláírás, a befektető képviselője azt mondta, kivonulnak – ám ezt sem tartották be. Csak a népszavazás előtt néhány nappal közölték, hogy elállnak a szándékuktól – de ki tudja, hogy ez igaz-e? Legjobb lenne meggyőző többséggel leszavazni a beruházást.

A házuk előtt szólítottam meg Nemes Mártont és Nemesné Bálint Ilonát. Ők támogatják a beruházást, azt mondták, még nem voltak szavazni, de mindenképpen elmennek. Ha már idáig eljutott a dolog, szeretnék megtudni, mit gondolnak az algyőiek. Szerintük ugyanis félrevezető, amit az ellenzők állítanak, hogy a lakosság többsége a kozmetikai cikkeket gyártó vegyi üzem ellen van. Algyő szinte mindent az olajiparnak, és a mellé települt vállalkozásoknak köszönhet. Amikor a gázüzemet meg akarták építeni, nem kérdeztek meg senkit – de a falunak csak haszna származott belőle.

Az sem igaz szerintük, hogy nem számítottak volna a leendő új munkahelyek. Igaz, nincs jelentős munkanélküliség a településen, de jó néhány embernek azontúl Szegedre sem kellett volna ingáznia. Nem mint vegyész dolgozott volna ott, szükség lett volna irodistára és anyagmozgatóra is. Nemes Márton 30 évet dolgozott az olajiparban, többször volt gázkitörés közvetlen közelében, kicsit az ő munkája lekicsinylésének érzi, hogy most egyesek az olajipar ellen akarnak fordulni.

Már Nemesék is pedzegették, hogy a vegyi üzem valójában csak egy másfajta küzdelem ürügye. Ezt erősíti meg az utcán beszélgető két idősebb férfi, Mészáros István és Pataki András. Ők nem voltak szavazni, ebben a helyzetben nem is mennek, mert nem látják értelmét. De ha ténylegesen, tétre menően tartották volna a szavazást, akkor részt vettek volna.

Őszerintük az átlagemberek nem tudják megítélni, mennyire lett volna veszélyes az üzem. Az biztos, hogy nem lett volna veszélyesebb, mint a 30 ezer köbméteres gáztartály. Mészáros István azt mondta, Szegeden a Medikémia végezhet hasonló tevékenységet, mint amit itt terveztek – az is a lakóházak közvetlen közelében működik, de még senkinek nem lett tőle semmi baja.

Szerintük Lázár János miniszter későn és fölöslegesen avatkozott bele az ügybe. Vagy hamarabb kellett volna megszólalnia, vagy most sem. Ráadásul a miniszter törvénysértésre buzdította a fideszes testületi többséget, amikor a referendum lefújására szólított fel, hiszen arra a népszavazást szabályozó jelenlegi, a Fidesz által hozott törvény szerint nem is volt lehetőség.

Azzal egyetértenek, hogy a polgármesterrel, meg az összes képviselővel vissza kellene fizettetni a község kasszájába azt a 3 millió forintot, amibe a népszavazás került. Azt viszont ellenzik, amit az utolsó napokban egy szórólapon terjesztettek, hogy azonnal mondjon le a polgármester, és a képviselő-testület. Szerintük arra megy ki a játék, hogy felőröljék a Fidesz által nem kedvelt polgármester idegeit, lemondásra kényszerítsék, és maguk közül ültessenek valakit a helyére.

Kissé szeles, többnyire felhős idő jön

Publikálás dátuma
2017.02.26. 21:31
FOTÓ: Thinkstock
Hétfőn változóan, erősen felhős időre készülhetünk, de csak néhol alakulhat ki jelentéktelen eső, egy-egy gyenge zápor.

Főként a Dunántúlon élénkülhet, erősödhet meg a délies szél. Reggel helyenként még gyengén fagyhat, de délután már 9 és 16 fok között alakul a csúcshőmérséklet. Front nem lesz térségünkben.

Szerző

Szuperkórház - Fejben már felásták Budapestet

Publikálás dátuma
2017.02.26. 21:19
Noha a János-kórházra ráférne egy alapos felújítás, a mai verzió szerint csak „kozmetikázásra” futja majd FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Kibékülni látszanak a korábbi ellentétek, hiszen március végéig kapott időt az oktatásért és az egészségügyért felelős államtitkárság, hogy a versengő terveiket "összebékítve" tegyék le a budapesti kórház-fejlesztési javaslatukat a kormány asztalára. Az egyezség szerint az eredetileg három ellátóközpontra jutó, 335 milliárdos összeget most mégis "csak" két centrumra költhetnék, míg a harmadikat, a dél-budait önállóan, 150 milliárdból a Semmelweis Egyetem építené.

Miközben a kormány jó ideje nem dönt a budapestieknek már több mint két éve beígért - az egészségügyi államtitkárságnál készülő - 335 milliárdos kórházfejlesztés részleteiről, tavaly ősszel a kabinet elé került - az oktatási államtitkársághoz tartozó - Semmelweis Egyetem 150 milliárdos fejlesztési terve is. A két koncepció merőben másként szabta volna át a főváros egészségügyi ellátó térképét. Például míg a Péterfy Sándor utcai kórházat az előző miniszteri biztosának nulladik változata megfosztotta volna az aktív ágyaitól, addig az az egyetemi fejlesztési tervben mint jelentős fejlesztési potenciált rejtő egyetemi kórház szerepelt. Az Országos Kardiológiai Intézetet mindkét terv a magáénak tekintette. Így míg Cserháti Péter miniszteri biztos csapatának elképzelése szerint a kardiológiai intézet mint az Egyesített Szent István és Szent László kórház bázisára épülő Dél-pesti Centrum része szerepelt, addig az oktatási tárca koncepciója egyetemi kórházként kezelte azt. S noha mindkét tervről tárgyalt tavaly ősszel a kormány stratégiai kabinetje, döntést nem hoztak, visszaadták kérdésekkel kiegészítve.

Lapunk úgy tudja: azóta egy asztalhoz ültették Palkovics László oktatásért és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt, hogy egyezzenek meg és álljanak elő közös, egymást nem kioltó budapesti kórház-fejlesztési programmal. A Népszava információi szerint olyan megállapodás született, hogy a Semmelweis Egyetem átvállalja a dél-budai centrum kialakítását a neki járó 150 milliárd forintból. Az egyetem ide költöztetné két gyermekklinikáját, valamint megteremtené az összes feltételt egy sürgősségi központhoz, az Egészséges Budapest Programban tervezett másik két centrumra pedig az egészségügyért felelős államtitkárság elkölthetné az eredetileg a három központ kialakítására szánt 335 milliárdot.

Nem ez az első vargabetű a nagy fővárosi kórház-átalakításban. Mint emlékezetes: az első verzióban, öt év alatt 335 milliárd forintból szervezték volna át a fővárosiak egészségügyi ellátását, s építettek volna három új centrumot. Ezzel egy időben becsuktak volna két nagy múltú intézményt, a Szent János és a Péterfy kórházakat, és újranyitották volna a lipótmezei pszichiátriát, hogy ott időskori szellemi hanyatlásban szenvedő betegeket ápoljanak. (Azóta ezt a tervet már fölülírták: mind a Péterfy, mind a Szent János milliárdos összegre számíthat ahhoz, hogy kisebb fölújításokat végezzenek. A Lipótmező pedig már szóba sem kerül.)

Az első nagy centrum helyét, a budai sürgősségi ellátóét már többször is kijelölték: így volt Kelenföldön, az Etele tér környékén, de tervezték a budai Dobogóra, az egykori Akasztóhegyre is. Ezt tavaly nyáron még úgy képzelték, hogy a Szent János Kórház "aktív" részlegei (például a belgyógyászata és a baleseti sebészete) valamint a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológiáját, a szívsebészetét költöztették volna oda 812 ággyal. Volt olyan verzió is, amely szerint a János kórház területén is lettek volna fejlesztések, ám ezt elvetette a kormány. Úgy tudjuk a mostani konszenzusos tervek szerint végül a Szent János például belgyógyászati, sebészeti és diagnosztikai részlegei az Egyetem Kútvölgyi tömbjébe költöznének, így ezzel ott jöhetne létre a János kórház sürgősségi ellátóhelye. A Dél-pesti Centrum számára az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint az Országos Kardiológia Intézet bázisán, a Nagyvárad térhez közel, a Haller utca mellett építenének egy új tömböt. A harmadik centrum, az Észak-pesti, a Honvédkórház új épületeiben lenne.

Információink szerint a választások előtt mindebből legfeljebb az úgynevezett társkórházak fejlesztése kezdődhet meg néhány tízmilliárdos összegből, és legfeljebb két alapkövet - a Honvéd Kórház területén az Észak-pesti Centrumét, valamint a dél-budaiét tehetik le. Föltéve, ha sikerül még ebben a kormányzati ciklusban dönteni ez utóbbi központ helyéről. Ennek helyszíne ugyanis most még a budai Dobogó (egykori Akasztóhegy), ám Cserháti Péter miniszteri biztos az IME múlt heti, csütörtöki konferenciáján azt mondta: előfordulhat, hogy az olimpiai pályázattól való visszalépés miatt a helyszín megint változhat. Hozzátette: az biztos, hogy a Galvani híd fölépítése, valamint az 1-es villamos nyomvonalának meghosszabbítása megtörténik, és szerinte, lenne hely a Kelenföldi pályaudvar mellett is az új centrumnak.

Úgy tudjuk: államtalanítanák a budapesti ellátórendszer átalakítását, azaz az építkezés irányítása elkerülne az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól(ÁEEK), és a feladatot önálló projekt cégre bíznák. Most ezt a feladatot még az ÁEEK keretén belül készíttetik elő Cserháti Péter miniszteri biztos irányításával.

Szerző