Előfizetés

Kell a támogatás a lakásépítőknek

Publikálás dátuma
2017.02.25. 06:21

Látványosan emelkedett 2016-ban az újlakások építése iránti igény, de ez csak egy nagyon alacsony bázishoz képest imponáló. Tavaly kevesebb családi ház és több társasház épült. A nagyvárosokon kívül viszont alig érezhető a lakásépítési konjunktúra.

Tavaly 9994 újlakás épült, ami majd’ egyharmaddal több, mint 2015-ben. A kiadott lakásépítési engedélyek és az újlakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma meghaladta a 31 ezret, ez több mint két és félszerese a 2015. évinek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, pénteki jelentésében.

A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a bevezetése óta eltelt másfél évben összesen 36 ezer család vette igénybe összesen 87 milliárd forint értékben. Vagyis egy család átlagosan mintegy 2,4 millió forint támogatásban részesült. A befogadott kérelmeken belül használt lakás vásárlására több mint 17 ezer család kérte a támogatást, bővítésre pedig 658. A megkötött szerződések 70 százaléka vonatkozott már meglévő, 30 százaléka pedig előre vállalt gyermekre.

Bár az épített lakások száma valamennyi településtípusban nőtt, az átlagosnál nagyobb mértékű volt az emelkedés a megyei jogú városokban (49 százalék) és Budapesten (44 százalék). A településfajták közötti különbségek azonban továbbra is igen jelentősek, így például a községekben, ide tartoznak az agglomerációs települések is, átlagosan csak 10 százalékkal bővült az újlakások száma – mondta a Népszavának Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.

A KSH elemzéséből kiderült, hogy az új otthonok között 60-ról 51 százalékra csökkent a családi házak aránya, míg azoké, amelyeket többszintes, többlakásos épületekben vettek használatba, 33-ról 42 százalékra nőtt. A gazdaságkutató szerint az arányeltolódásban nem annyira a családi ház építések visszaesése játszott szerepet, hanem az, hogy a csok és az új lakásokra 2019-ig érvényes 5 százalékos áfa lendületet adott a társasházépítéseknek. A GKI várakozásai szerint, ha a trendek nem változnak, idén 14-16, jövőre 17-19, míg 2019-ben pedig akár 20-22 ezer új otthon is felépülhet. Igaz, még ezek a javuló számok is messze elmaradnak a válság előtti évek 35-40 ezer újlakás számától. Márpedig legalább ennyire lenne szükség a hazai lakóingatlan-állomány minőségi javulásához.

Tavaly tavasszal érezhetően nőni kezdett a kereslet, akkor amikor véglegesítették a csok feltételeit, majd ősszel egy újabb, ám a tavaszinál kisebb fellendülés következett, amikor a kormány kiterjesztette a kedvezményezettek körét - tette hozzá a kutató.

Jelenleg mintegy 20 ezer lakóingatlan kivitelezése folyik – említette lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Ezek egy részét azonban várhatóan csak 2018-ban adják át.

Azt a szakember is megerősítette, hogy az új lakások építésének területi eloszlása rendkívül egyenetlen. A fővároson, megyei jogú városokon, illetve nagyvárosokon kívül tapasztalható csekély növekedés is csak a nagyon alacsony bázishoz képest mérhető. Sőt, vannak az országnak olyan térségei, ahol egyelőre nem is éledezik a lakáspiac.

Koji László szerint csak átmeneti állapot, hogy kevesebb családi ház épül, mint társasház, idén a szakma ennek ellenkezőjére számít. Ugyanis a jelzések szerint egyre több magánberuházó köt majd közvetlenül szerződést a kivitelezőkkel. Mondhatni 2016 az ingatlanfejlesztők és egyéb vállalkozók éve volt, hiszen az általuk építtetett lakások építése gyorsult föl és többnyire ezeket értékesítették. Azért is érdekes lesz ennek a tendenciának a megfordulása, mert a vállalkozók építtette és használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 négyzetméterrel, 101-ről 94 négyzetméterre csökkent. A lakosság és a kivitelező közötti közvetlen szerződések alapján épített és átadott családi házak átlagos alapterülete viszont 150-200 négyzetméter.

Az ÉVOSZ elnöke szerint nem lesz gond idén a lakásépítő-kapacitással. A piac átrendeződhet és egyre több cég foglalkozik majd lakásépítéssel. A magasabb bérek pedig a még meglévő építőipari szakmunkásokat is itthon tarthatja.

Drágulásra számítanak
Az érem másik oldala, hogy éppen a magasabb bérek és a növekvő kereslet egyelőre tovább húzza felfelé a lakásárakat. A GKI elemzésében idén 5-6 százalékos árnövekedésre számít, de sok építőipari szereplő akár 10-20 százalékos áremelkedést sem tart kizártnak. Ez pedig már fékezheti az új lakások iránti keresletet és megtörheti a használt lakások már így is lanyhuló drágulási hullámát. Nagy kérdés az is, hogy ha a kormány nem hosszabbítja meg 2019-ben az új lakások 5 százalékos áfaterhét, hogyan hat majd az árakra, a piacra, a keresletre, ha újból a 27 százalékos áfa körbe kerülnek a lakóingatlanok.

Ígéretes gyógyszer az AIDS ellen

Sikeres AIDS-vakcina kecsegteti új reménnyel a HIV-fertőzötteket – írja a New Scientist. Az oltás egy klinikai vizsgálatban eredményesen akadályozta meg a vírusfertőzésen átesetteknél az AIDS-betegség kialakulását. Az AIDS, vagyis a szerzett immunhiányos tünetegyüttes kórokozója a HIV. A megfertőződött szervezetben naponta mintegy 10 milliárd vírus keletkezik, az immunsejtek pedig hasonló ütemben elhalnak. A védekezőrendszer leépülését a beteg szervezet egy ideig képes kompenzálni új immunsejtek termelésével, ám amikor a sejtpusztulás felgyorsul, az immunrendszer összeomlik, és kialakul az AIDS.

A mostani kísérletben eredményesnek bizonyult oltóanyag az AIDS kifejlődését előzi meg. A tudományos lap írása szerint az oltáskombinációt - amely kétféle korábbi HIV-ellenes vakcina és egy rákgyógyszer keveréke -, egy három évig tartó vizsgálatsorozatban 24 páciensen tesztelték, és közülük ötnek a szervezetéből teljesen eltűntek a vírusok, sőt egyikük a kezelés leállítása után is vírusmentes maradt. Korábban a vírusmentes állapotot csak folyamatos gyógyszerezés mellett sikerült fenntartani.

Ahhoz, hogy a mostani eredményből az AIDS terjedését megállítani képes megoldás legyen, további széleskörű vizsgálatokra, és egy elérhető áron forgalomba kerülő gyógyszerkoktélra lenne szükség.

Húsz hónapig fizet az 1956-os emlékév

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2017.02.25. 06:09
Felgyorsítják a pénzköltést, magyarázat nincs FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Még mindig reklámozzák a 2016-ról bő fél évvel idénre is áthúzódó 1956-os emlékévet. Ráadásul úgy tűnik, mintha az olimpiai pályázat (és az ahhoz csatlakozó kampány) visszavonásáról szóló döntés után a korábbinál nagyobb fokozatra kapcsolt volna a forradalom emlékének ápolása. Az illetékes, Schmidt Mária vezette emlékbizottság nem válaszolt a tízmilliárdos nagyságrendű közpénzköltés részleteit firtató kérdésünkre.

„Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója tavaly volt, ám az emlékévnek nevezett, valójában 21 helyett 20 hónapig tartó megemlékezéssorozat idén is folytatódik. Sőt, mintha az intenzitása is megnőtt volna; mióta döntés született az olimpiai reklámkampány leállítá­sáról, az ’56-os üzenetek újra megjelentek a médiában (döntően a kormánypárti oldalon), illetve a köztéri plakátokon. Hogy miért és milyen apropóból, azt nem tudni: az ’56-os Emlékbizottságot tegnap nem lehetett elérni. A telefonszámon, amely a testület elérhetőségeként van megadva, egy géphang csupán annyit közöl: tájékozódjunk a honlapon, illetve írjunk az ott megadott e-mail-címekre. Így is tettünk, sőt a Terror Háza sajtóosztályának is írtunk, ahogy kérték. Ám érdemi válasz helyett csupán egy emlékeztetőt kaptunk arról, hogy az emlékévet az eredeti kommunikációs elképzelés helyett is húsz hónaposra tervezték.

Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa a megjelenésekkel kapcsolatban utoljára szeptemberben adott tájékoztatást: az évforduló kapcsán épülethálókat, tűzfalfestéseket is kiraktak a fővárosban, illetve a 19 megyeszékhelyen. Emellett 245 OTP-fiókban, 295 MOL-benzinkútnál, a fővárosi 4–6-os villamoson, az M2-es metrón, a budapesti tömegközlekedés buszain, citylight posztereken, a MÁV 155 vasútállomásán is megjelentek az emlékév plakátjai. De tévé-, rádió- és on­line reklámokat is készítettek.

Mindez 1,4 milliárd forintba került, a munkát az Átlátszó korábbi írása szerint négy cég nyerte el, gyorsított eljárású közbeszerzésen tavaly augusztusban. A kampány három részből állt: az 1080 P Solution Agency Kft. félmilliárdért intézte az online és magazinhirdetéseket. Összesen 400 millió forintot kapott a Balásy Gyulához tartozó New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a Lounge Design Kft., ezért online, köztéri és újsághirdetéseket vettek – utóbbi cég készítette például a „Magyarország jobban teljesít” kampányt is korábban. A nemzetközi kommunikációs kampányért a Mindshare Médiaügynökség felelt félmilliárdért – ez a cég volt az egyik befutó a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 25 milliárdos tenderén is.

Ezenfelül tavaly februárban hirdettek eredményt az „Y- és Z-generációs szemlélet formálása az ’56-os emlékévvel összefüggésben” című tenderen, amelyet 230 millióért vitt el a Frank Digital Kft., amely Száraz István érdekeltségébe tartozik. Ő egyben az origo.hu-t és vs.hu-t is birtokló New Wave Media Kft. ügyvezetője is, a csoportot Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köti a sajtó.

Annyi biztos, hogy az emlékév végéig, idén június 16-ig nem fog kiderülni, pontosan mire fordították Schmidték a forradalom 60. évfordulójára kiutalt 14,5 milliárd forint közpénzt. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szeptemberben úgy fogalmazott: ha menet közben is bele lehetne látni a pénzügyekbe, az csak megzavarná a lebonyolítást. A kormányzati politikusokkal teletömött bizottság – egyebek között Wittner Mária, Kövér László, Lovász László és Fekete György is a testület tagja – sok kritikát kapott a titkolózásért. Schmidt az őket pénzszórással vádolóknak korábban azt mondta: a „baloldali-liberális-jobbikos mé­diatengely” összehangolt támadásáról van szó. A bizottság szerint a kritikák „a kommunista és náci diktatúra lejárató kampányait” idézik – mondta Schmidt. A tavaly október 23-i központi eseményt 4,5 milliárd forintból vezényelték le. Emellett különféle összegű támogatásokra lehetett pályázni.

A kormánybiztosnak leginkább az Orbán által felkért Desmond Child ’56-os dala miatt kellett magyarázkodnia; a „Magyarország halszagú”-ként csúfolt nóta 50 millió forintba került. Schmidt szerint a dalt azért támadták, mert a magyar származású Child meleg, de kiderült az is, a szerző újrahasznosította egy korábbi számát. Az sem könnyíti az 50 millió sorsának megismerését, hogy minden résztvevő azt állította, ingyen vett részt a dal elkészítésében, és még a közmédia is ingyen adta oda a stúdióját a zenészeknek.

Szemezgetés a támogatásokból
- Egymilliárd forintot kapott külföldi megemlékezések szervezésére a külügyi tárca, az antikommunista hősök emlékezetének ápolására és példaként a világ elé tárására
- 100 millió forint jutott az "Itt élned, halnod kell című" rockoperára. A rendező, Koltay Gábor ugyanezt a darabot már elsütötte harminc évvel ezelőtt, április 4. alkalmából, ráadásul ugyanott, mint tavaly, a Hősök terén.
- Kétmillió forint jutott a fővárosi R56 nevű söröző '56-os arculatára. A kocsmát a korábban a Stefka István tulajdonában álló Dr. Sziget Bt. üzemelteti, amelybe mostanra a fideszes portál főszerkesztője, Huth Gergely Gerilla Press Kft.-je is beszállt.
- 68,3 millió forintot adott a bizottság a PestiSrácok portált is működtető Gerilla Press készítette Pesti Srácok Emlékparkra, a VIII. kerületi Horváth Mihály teret használhatta ingyen a cég
- 35 millió jutott a Testnevelési Egyetem két emléktúra lebonyolítására
- 15 milliót kapott a Magyar Művészeti Akadémia titkársága egy antológia kiadására és egy lengyelországi koncertre
- 200 milliót nyert a Magyar Állami Operaház különböző programokra
- Nyolcmilliót vitt el a Magyar Cserkészszövetség a cserkészet a kommunizmusban projektjére
Forrás: magyarforradalom1956.hu