Előfizetés

Egyre fogy a magyar

G.E.
Publikálás dátuma
2017.02.24. 06:05
Nő ugyan a házasságok száma, de a gyermekeké alig FOTÓ: THINKSTOCKS
Tavaly valamennyit lassult a magyar népesség létszámának csökkenése - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves népesedési jelentésében. A természetes fogyás kicsivel több, mint 6 ezerrel volt kisebb a 2015-ös adatnál, ami főként annak köszönhető, hogy kevesebben haltak meg, mint az előző évben, amikor az influenzajárvány szövődményeibe sok idős ember halt bele. 2016-ban majdnem 127 ezren hunytak el, közülük kiemelkedően sokan az év végéhez közeledve.

Közben alig érezhetően, mindössze másfél százalékkal, de nőtt a születések száma. Összesen 93 100 gyermek jött világra, az év hónapjai közül a legtöbben októberben, így alakult ki, hogy az ország lakosságának természetes fogyása 33 800 fő volt tavaly. Egyelőre megválaszolatlan, hogy ha a népesedési adatok közt nyilvánosságra hozott házasodási statisztika kiemelkedően sokat javult - márpedig 2011 óta folyamatosan ezt olvashatjuk -, és tavaly minden korábbi rekordot megdöntve 2015-höz képest 12 százalékkal több, összesen 51 800 esküvőt tartottak, akkor miért nem nő ugyanilyen ütemben a gyermekvállalási hajlandóság. Az ok vélhetően változatlanul az Orbán-kormány szegényeket kiszorító szociális politikájában keresendő.

A 2011-es népszámlálás adataiból kiindulva vezetett éves népesedési statisztika szerint Magyarország becsült lélekszáma 2016. december 31-én 9 millió 799 ezer fő volt. Más adatsorokból az is kiolvasható, hogy 1981 óta majdnem 900 ezerrel lettünk kevesebben és a folyamat megállíthatatlan. A világ fejlettnek számító többi országához hasonlóan a magyar is elöregedő társadalom, ahol a születések száma minden évben alatta marad a halálozásoknak. Ebből a szempontból érdemes lesz odafigyelni az idei év eleji adatokra, amit egy hónap múlva tesz közzé a KSH, mert a januárban megkezdődött járványos időszak az előrejelzések szerint megint sok áldozatot szedett, többet mint tavaly.

Konzisztóriumok - Öv mellé a hózentrógert

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.02.24. 06:03
A felsőoktatási törvényben nincs szó egyetemi autonómiáról FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Annak ellenére, hogy a felsőoktatási intézmények nyakába ültetett konzisztóriumok működését az ombudsman is alkotmánysértőnek minősítette, a kormány nem tett semmit, hogy felszámolja a visszásságokat. Az Eötvös Károly Intézet felsőoktatási konferenciáján elhangzott: a kancellári rendszer is egyre átláthatatlanabbul működik, ami kihívások elé állítja az egyetemeket.

"Az elmúlt években több olyan intézkedés történt, amelyek szembemennek az alkotmányosság elvével. Az egyik legfontosabb feladatunk az lett, hogy megvédjük a még megmaradt autonómiákat. Az egyetemi autonómia is ide tartozik" - ezzel nyitotta meg Majtényi László az Eötvös Károly Intézet (EKINT) csütörtöki konferenciáját, ahol oktatási szakértők, egyetemi oktatók és alkotmányjogászok vitatták meg az egyetemi önrendelkezés helyzetét. Az EKINT elnöke felidézte: már 2015-ben jelezték, a felsőoktatási intézményekben jogsértő módon hozták létre a konzisztóriumokat, működésük alkotmányellenes, mert sérti az egyetemi autonómia elvét és az alaptörvény szövegét is. De ugyanilyen aggályos a kancelláriai rendszer bevezetése is.

Az EKINT beadványban fordult az alapvető jogok biztosához, aki tavaly novemberben megerősítette az intézet megállapításait. A visszásságokat, amelyek megszüntetéséhez jogszabály-módosításra lenne szükség, Székely László jelezte Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek. A konzisztóriumok alkotmánysértő működése azóta sem változott, sőt a kormány szerint semmilyen jogsértés nem történt.

A konzisztóriumoknak öt tagja van, közülük négy a kormány befolyása alatt áll. Három tagot közvetlenül a miniszter delegál. A negyedik személy a kancellár, akit a miniszterelnök nevez ki. Az ötödik tag pedig a rektor. A testület jóváhagyása nélkül nem fogadhatja el az egyetem szenátusa sem a költségvetést, sem az egyetem intézményfejlesztési tervét - utóbbinak része a kutatási-fejlesztési innovációs stratégia is.

"A konzisztóriumok felügyeleti szervként jöttek létre. Ám a felügyelet nem irányítást jelent. A konzisztóriumok sokkal több jogot kaptak annál, mint amennyit az alaptörvény megenged" - mondta Zsugyó Virág, az EKINT alkotmányjogásza. A gyakorlati tapasztalatokról Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanszékvezetője számolt be. "Évek óta tudatos autonómia-felszámolás zajlik. Az oktatókat kihívás elé állították, nehéz autonómia-hiányos környezetben minőségi oktatást nyújtani. A kancellár pedig egyre átláthatatlanabb módon dolgozik, sokszor nem tudni, mely feladatkörök kihez tartoznak" - mondta Fleck.

Fazekas Marianna közigazgatási jogász, az ELTE docense szerint a konzisztóriumi rendszer fölösleges túlbiztosítást jelent, olyan, mintha valaki az öv mellé még egy hózentrógert is feltenne a nadrágjára. "A 2011-ben elfogadott felsőoktatási törvényben szó sem esik az egyetemi autonómiáról" - erről Szüdi János beszélt. Az oktatási szakjogász úgy látja, a kormány gondolkodása szerint ami nincs benne a törvényben, azt nem lehet megsérteni. "A tanítás szabadságáról nem szól a törvény. Így az nincs is" - mondta.

A konferenciára meghívták a kormány képviselőit is, ám nem jelent meg senki.

Majtényi: a hamu alatt izzik a parázs

A konferencia szünetében Majtényi Lászlót, a demokratikus ellenzéki pártok államfőjelöltjét kérdeztük politikai szerepvállalásáról, országjárásának tapasztalatairól.

- A hírek szerint a Fidesz csak azért engedi, hogy államfőjelöltként felszólalhasson a parlamentben, hogy önmaga bizonyítsa be: nem képes megtestesíteni azt a "nemzeti egységet", nem tud olyat mondani, amivel a jobboldali szavazók is azonosulni tudnának. Mit gondol erről?

- Ez egy gyerekes felvetés lenne a kormánypártok részéről. Vajon a Nemzeti Együttműködés Rendszere, illetve az alaptörvény, amit nem bocsátottak népszavazásra, csupán egy politikai érdekek vezérelte csoport gründolta össze, kifejezi a nemzeti egységet? Kiben testesül meg ez az egység: abban, aki azt vallja, hogy az állampolgárok szabadsága fölött elhivatott intézmények őrködjenek, vagy abban, aki számára ez nem érték?

FOTÓ: Népszava/Molnár Ádám

FOTÓ: Népszava/Molnár Ádám

- Abból az elgondolásból, hogy a jobboldali szavazók nem tudnak azonosulni azzal, amit ön mond, mintha az következne, hogy a Fidesz szerint szavazóik számára nem fontos a jogállamiság, az alkotmányosság.

- Nekem ezzel pontosan ellentétes tapasztalataim vannak. Persze ez attól is függ, mit tekintünk jobboldalnak. A Fidesz vezetői garnitúráját semmiképp sem sorolnám a politikai jobboldalhoz. Az alkotmányos jobboldalhoz pedig még úgy sem.

- Hogy látja, mit jelent egyáltalán a kormány számára a nemzet, a "nemzeti egység"?

- Csak egy szóvirág. Ez egy üres nemzeti retorika részükről, amiben átélt pátoszt nem, ám gyakran súlyos ismerethiányt lehet érezni. Például nem hiszem, hogy a XIX. századi magyar értekező prózát és irodalmat sokat forgatták. Viszont mindent átneveznek nemzetivé, amit egykor országosnak hívtak. Értetlenül állok az előtt, hogy az országos influenzajárványból miért nem lett nemzeti influenzajárvány. Amit a kormány csinál, nem valódi nemzeti politika.

- Nemrég országjárásba kezdett. Milyen visszajelzéseket kapott?

- Mindenhol telt ház előtt beszélek, akik eljönnek, nagyon támogatóak, változást akarnak. És nagyon sokan vannak. Mondhatom, hogy a hamu alatt izzik a parázs. Persze értek támadások is, leginkább a kormánypárti sajtó részéről. Jó idegek kellenek egy ilyen vállaláshoz.

- Többször nyilatkozta: biztos abban, most nem lesz köztársasági elnök. Akkor miért vállalta a jelölést?

- Amikor elvállaltam, abban sem voltam biztos, hogy összejön a jelölésemhez szükséges ajánlások száma. Most már szinte biztosra lehet mondani, hogy meglesz. Holott én egyetlen pártvezetővel sem beszéltem, nem tudtam, ki fog támogatni. Eddigi közéleti pályafutásom gazdag volt abban, hogy politikusok cselekedeteit bíráltam, mindkét oldalon. Ombudsmanként is úgy működtem: nincsenek jobb- vagy baloldali polgárok, mindenki egyenlő méltósággal rendelkezik, amit meg kell védeni. Ez nem egy rossz előtanulmány a nemzet egységének értelmezéséhez. Jelölésem előnye, hogy sok helyen beszélhetek a szabad, demokratikus, szolidáris Magyarországról. A jelölő szervezeteknek pedig siker, hogy jelöltet tudtak állítani. Két hónappal ezelőtt még ez is lehetetlennek tűnt. De itt sem "a másik" Magyarország mutatta meg magát: csak egyetlen Magyarországról lehet beszélni.

Nem lesz Botkával szemben baloldali ellenjelölt?

Fazekas Ágnes, Biró Marianna
Publikálás dátuma
2017.02.24. 06:02

Jövő szerdán az Együtt vezetőivel, így Juhász Péter elnökkel és Szigetvári Viktorral is találkozik Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje Molnár Gyula pártelnökkel karöltve tárgyal tovább hivatalosan az ellenzéki pártokkal. Eddig az LMP társelnökeivel ült le, azonban megállapodni semmiben sem sikerült. Széll Bernadett, Hadházy Ákos, valamint Ungár Péter elnökségi tag olyan közleményt adott ki, mely szerint szó sem lehet közös jelöltállításról vagy listáról, mind a 106 választókerületben önállóan kíván indulni az LMP.

Botka ezzel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, nem adja fel, számos szakpolitikai ügy és ideológiai álláspont összeköti a zöldpárttal is, s szeretné, ha átgondolnák álláspontjukat, mert ez lehet az Orbán-kormány leváltásának kulcsa. Egyébként Botka abban bizakodhat, hogy az LMP nem állít önálló miniszterelnök-jelöltet, így még ha külön is indulnak a demokratikus pártok, onnan kihívója aligha akad. Emlékezetes: nemcsak a zöldpárt különutas politikája, de a Párbeszéd és a Modern Magyarország előválasztási tárgyalásokból való kiszállása, továbbá Demokratikus Koalícióban (DK) forrongó indulatok is nehezítik a Botka-Molnár tandem dolgát a közös listáról való megállapodásban. Gyurcsány Ferenc pártja számára a volt miniszterelnök személyes szereplése kardinális kérdés, így jutottak el tavaly óta a választási párttól, a közös lista mostani elvetésén át a koordinált indulás lehetőségéig. Botka László ugyanis többször, egyértelműen kizárta a közös listán való szereplést Gyurácsánnyal. Ha viszont ezen áll vagy bukik a közös jelölt- és listaállítás, nem tudni, miféle együttműködés jöhet szóba még.

"Nem tiszte, hogy egyik vagy másik megoldást minősítse" - reagált László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője lapunk információjára, miszerint a DK-ban valóban elfogadhatónak tartanák, ha a demokratikus ellenzék csak az egyéni jelöltekről állapodna meg a következő parlamenti választás előtt. A szakértő emlékeztetett, 2011 óta lehet tudni, hogy kétféle forgatókönyv van. Vagy közös egyéni jelöltek és közös lista, vagy az úgynevezett koordinált indulás, amikor a pártok megállapodnak abban, hogy a nyerhető körzetekben nem indítanak egymás ellen egyéni jelölteket, ám külön listát állítanak. Az egymással együttműködni akaró demokratikus pártok számára a két forgatókönyvön túl nincs más lehetőség.

Még 2013-ben Bajnai Gordon, az Együtt 2014 irányítója a koordinált indulásban állapodott meg Mesterházy Attilával, az MSZP akkori elnökével. Néhány hónapig úgy tűnt, hogy ez lesz a megoldás, végül 2014 elején mégis közös listát állítottak a demokratikus ellenzéki pártok. László Róbert figyelmeztetett, 2014 óta sokan elmondták, a PC is, mások is, hogy amíg az ellenzéki pártok közös támogatottsága meg sem közelíti a Fideszét, addig lényegtelen, milyen választási modellben gondolkodnak. Nem ez a siker kulcsa. "Politizálni kellene, amit az elmúlt hét évben elmulasztottak. Hatékonyan fellépni a Fidesz ellen és hálózatot építeni vidéken. Ha a választásokra készülve ismét csak az a kérdés, hogyan, milyen módon osszák fel egymás között a körzeteket, az a bukás biztos receptje. Függetlenül attól, hogy közös listával készülnek-e a parlamenti választásra vagy a koordinált indulás mellett döntenek" - vélekedett. A választási szakértő szerint, ha a következő hónapokban nem történik valami, akkor ugyanarra lehet számítani, ami 2014-ban történt. Mindenki a saját pozícióit próbálja erősíteni annak érdekében, hogy néhány hónappal a parlamenti választások előtt, amikor kialakul a visszalépési kényszer, minél több körzetben az ő jelöltjei maradhassanak állva.

Forrásaink szerint a DK - bár korábban minden megoldás érdekelte - ma már kizárólag a koordinált indulást favorizálja, így minden párt saját listát állíthat. A DK saját miniszterelnök-jelöltet állítólag nem nevezne meg, mert így Orbán Viktornak és a Fidesznek nem lenne kire "lőni" a kampányban. Ugyanakkor a saját listával kiderülne, melyik párt mennyit ér. Abban Botka Lászlóval egyetért a DK, hogy tavasszal el kell dönteni, milyen modellt választanak, bár eddig nem láttak "bombabiztos" elválasztási koncepciót. Az egyéni jelöltekről meg akarnak állapodni, mert azt elfogadhatatlannak tartják, hogy a nyerhető körzetekben egymás ellen induljanak a demokratikus ellenzék pártjai.

"Ha Botka komolyan gondolja, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje akar lenni, már régen fel kellett volna keresnie minden pártelnököt konkrét számokkal, nevekkel" - fogalmaztak lapunknak névtelenséget kérő DK-sok, akik szerint a szegedi polgármester feltételeiről már kiderült, nem teljesülnek. Botka ugyanis - mint évértékelőjében is egyértelművé tette - azt akarja, Gyurcsány Ferenc álljon félre. A DK-sok pedig azt tették világossá, hogy ha Gyurcsány azon nem szerepelhet, közös lista nem lesz. Szerintük ezt az LMP és az Együtt sem akarja, azt pedig, hogy a miniszterelnök-jelölt személyéről ne előválasztáson döntsenek, a MoMa fúrta meg, amikor bejelentették, Bokros Lajost jelölik a posztra.

Az mindenesetre biztos - bár az LMP és a DK is azt állítja, képesek önállóan elindulni mind a 106 választókerületben -, hogy egyelőre kizárólag az MSZP kész bemutatni jelölti listáját a tárgyalópartnereknek, ahogyan Botka Lászlót is elsőként nevezték meg miniszterelnök-jelöltként.