A népakarat paródiája - Algyőn is

Visszalépett szándékától a görög beruházó, s a helyiek széthúzására hivatkozva már nem akar Algyőn vegyi gyárat építeni. Ezzel gyakorlatilag okafogyottá vált a február 26-ára, az üzem létesítéséről kiírt helyi népszavazás, ám ezt mégis muszáj megtartani. Az "okafogyottságot" ugyanis csak bíróság mondhatja ki, erre a procedúrára azonban már nincs elég idő.

Nemcsak országos, hanem helyi szinten is gőzerővel folyik a munka, hogy a népszavazás demokratikus intézményét politikai érdekek szolgálatába állítsák. Ám amikor már nem várhatják tőle az eredeti cél legitimációját, akkor a vesztésre álló fél értelmetlenné teszi és lejáratja a népakarat megnyilvánulását. Ez történik a Szeged melletti gazdag "olajfaluban", Algyőn is, ahol február 26-ára tűztek ki helyi népszavazást arról, támogatják-e a helybeliek, hogy a görög tulajdonú K&P Chem Kft. 4-5 milliárd értékű vegyi üzemet létesítsen a település a határában.

A Fidesz-kormány 2016 júniusában nemzetgazdasági szinten kiemelt beruházásnak minősítette a görög cég tervét, és a helyét is kijelölte egy magántulajdonú ipari parkban, amelyhez közel van a vasúti csatlakozás, a Szegedet és Hódmezővásárhelyt összekötő kétszer két sávos főút, továbbá az M43-as autópálya csatlakozása. A Fidesz-kormány által támogatott üzem legádázabb ellenzői a helyi Fidesz-frakció tagjai, és annak vezetője, Pongrácz Tamás.

Egy vegyi üzem telepítése persze mindig okot ad gyanakvásra - csakhogy Algyőn már eddig is több tucat vegyi üzem működik évtizedek óta, a MOL olajfinomítójáról nem is beszélve. Ezek mind veszélyesek lehetnének, de azokkal kapcsolatban mégsem merült fel aggodalom: élnek, és virulnak, fizetik a helyi adót, foglalkoztatnak. Algyő épp az olajfinomító miatti nagy összegű helyi iparűzési adó miatt vált el Szegedtől, és lett újra önálló 1997-től. Akkor még a helyi adó és a jól fizetett munkahelyek többet számítottak, mint a környezet miatti aggodalom.

A mostani vitában elhangzottak ugyan környezetvédelminek tűnő érvek is: a fogkrémet, tusfürdőt, és mosóport gyártani kívánó üzem etoxi-alkoholt tárolna a telephelyén, ami se nem ég, se nem robban ugyan, de lassan bomlik le - ha egyszer majd otthagyják rothadó hordókban a betonudvaron, veszélyes lehet. Kicsit demagógabban ez úgy hangzott, hogy ha a tusfürdőgyár dolgozni kezd, attól kezdve savas eső hull az égből, az iskola udvarán játszó gyermekek pedig rákot kapnak. A másik oldalon viszont azzal érveltek, ez olyannyira biztonságos dolog, hogy sem földrengés, sem természeti katasztrófa nem okozhat igazi veszélyt a lakosságnak.

Az algyői képviselő-testület munkáját 2014 ősze óta a három egykori polgármester-jelölt rivalizálása határozza meg. A független Molnár Áron 668 szavazattal nyert a 659 szavazatot gyűjtött korábbi polgármester, a független Herczeg József ellen. (Vidéken manapság mindenki független, aki nem fideszes, sőt, azok a korábbi fideszesek is, akiknél azóta erőszakosabb fideszesek kerültek előtérbe.) A már említett Pongrácz, a Fidesz jelöltje 610 szavazatot ért el. Azóta nincs béke a kilenc tagú algyői testületben, ahol a volt polgármester játssza a mérleg szerepét - többnyire a Fidesz mellé áll. Mindenki udvarol Lázár Jánosnak, aki számtalan tisztsége mellett 2014 óta Algyőnek is országgyűlési képviselője. Játszik még egy civil, Boldizsár Attila, a népszavazás kezdeményezője, továbbá egy vagyonos ember, Ormay Tamás, aki az Algyő Park Kft.-nek is a tulajdonosa - hosszú ideje vár a szép, nagy, jó helyen lévő telkével pénzes befektetőre. Őt sokan nem szeretik, alighanem helyi politikusok is vannak az irigyei között. Játszanak a környék ipari üzemei - közös nyilatkozatot adtak például ki, amelyben támogatták a beruházást. Az ellenzők részéről az volt a válasz: mi közük a vállalkozóknak ahhoz, hogyan szavaznak az algyőiek, ők csak fizessék az iparűzési adót, de ne akarjanak beleszólni a népakaratba.

A lakosságot sikerült jól fölhergelni, és szembefordítani egymással. A nép nem tudja, mi legyen az ő szava, a környezeti szempontok nincsenek is végigvitatva. A görög befektető sem állt ki a lakossági fórumra, hogy válaszoljon - igaz, joggal lehetett tartani attól, hogy követhetetlen veszekedésbe fullad az esetleges szakmai vita.

Görög-e a görög cég?
Bár Algyőn görög cégnek nevezik a K&P Chem Kft.-t, a hatályos magyar cégadatok szerint csak a cég ügyvezetője, bizonyos Sotirios Papaioannou görög nemzetiségű, maga a kft. a Chemical First Trading FZE-LLC nevű Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett vállalat tulajdonában áll. A görög ügyvezetőnek ugyan görög adószámmal rendelkezik, de lakcíme (értesítési címe) az Egyesült Arab Emírségekben van és megegyezik a Chemical First Trading címével.

Ahogy a helyzet most áll, Algyőnek nincs is igazán szüksége a beruházásra. Munkahely dolgában a görögök nélkül sem állnak rosszul, iparűzési adót annyit szednek be, hogy a túlzott adóerő-képesség miatt jó részét elszedi az állam. A rivalizáló helyi politikusok addig játszottak a tűzzel, míg most már szinte mindenki haragszik mindenkire, a lakosság pedig megosztott.

Ha már megrendezték volna a népszavazást, és szoros eredmény születik - például a beruházáspártiak győznek, akkor az ellenzők nem tartották volna tiszteletben az eredményt. Így a görögöt szidják, miért nem tartotta be ígéretét, hogy már akkor eláll a szándékától, ha összegyűlnek a népszavazáshoz szükséges aláírások. Akkor nem lépett vissza - csak most, amikor ellenfelei követelésére már muszáj elkölteni a voksolásra 2,7 millió forintot, amit sokak szerint sokkal jobb célokra is fel lehetett használni. A legtöbbet kétségtelenül a demokrácia és a népképviselet ügye veszítette: vasárnap ott várják majd a szavazókörökben a demokratikus népakarat és a bürokratikus jog paródiájaként a szavazókat, akik valószínűleg nem mennek el szavazni, mert nincs miért. De azt azért mindenki tudja: ettől a viszály kiszabadított szelleme még kevésbé bújik vissza a palackba.

Lázár: ne tartsák meg a népszavazást
Lázár János azt javasolta szerdán egy Algyőn tartott lakossági fórumon, hogy ne tartsák meg a befektető visszalépése miatt okafogyottá vált vasárnapi népszavazást a településen.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt kérte a helyi politikusoktól: kezdeményezzék a képviselő-testület összehívását, és döntsenek úgy, hogy ne tartsák meg a népszavazást.
A voksolás aktualitását vesztette, fölösleges lenne a szavazásra 3 millió forintot elkölteni - közölte, hozzáfűzve, álláspontja szerint egy ilyen önkormányzati döntés esetén nem emelne törvényességi kifogást az illetékes kormányhivatal.

Bajban az alapellátás

Publikálás dátuma
2017.02.23. 06:05
Hiába a reménykeltő eredmények, a kormány csak év végéig támogatja a kísérletet FOTÓ: NÉPSZAVA
Egyelőre, az év végéig adott a kormányzat pénzt a Svájci Alap támogatásával működtetett alapellátási modell-kísérlet folytatására. A hátrányos helyzetű településeken zajló programmal - a szervezők szerint- az ott élők kevesebbet járnak szakorvoshoz, mozognak és jobban érzik magukat, mint öt éve.

Segélykiáltásnak szánták a szervezők az alapellátási modellről rendezett szerdai konferenciát, ahol a tervek szerint bejelentették volna, hogy a Svájci Alap támogatásával négy éve zajló kísérlet, eddig tartott. Forrás híján, március elsején bezárnak. A működtetők, a modell sorsával kapcsolatos kezdeményezéseire a kormányzat nem reagált. A konferencia megnyitóján azonban az egészségügyért felelős államtitkárság képviseletében megjelenő Ladányi Márta helyettes államtitkár bejelentette: a kormány év végéig biztosítja a modell működtetéséhez szükséges összeget. Lapunk úgy tudja: 140-170 millió forintot csoportosítottak át az utolsó pillanatban a célra.

A kísérlet "csendes lélegeztetőgépre kapcsolása" azért is furcsa, mert éveken keresztül ezt a programot úgy kezelték, mint az alapellátás fejlesztésnek legfontosabb, legígéretesebb hazai modelljét. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár hivatalba lépése napján, két éve még arról beszélt: arra készül, hogy országossá fejlesztik a modellt.

A Svájci Alap támogatásával működő programban 16 észak- és kelet-magyarországi település, összesen 24 háziorvosa állt össze négy praxisközösséggé; Borsodnádasd, Berettyóújfalu, Heves és Jászapáti központtal. A cél az volt, hogy többszörösen is hátrányos körülmények között élő helyiek tudatosan foglalkozzanak saját egészségükkel. Ebben a modellben a háziorvos munkáját egészségőrök, táplálkozással és mozgással foglalkozó szakemberek, védőnők segítik. A program hatására a mintegy 40 ezer embert érintő praxisok körében 12 százalékkal csökkent a szakrendelőbe utalt betegek száma.

Papp Magor háziorvos, a program szakmai vezetője a konferencián azt mondta: a modell kiváló lehetőség az ellátórendszer működőképességének fenntartására. Utalt arra, hogy a háziorvosi, főleg a "végeken" egyáltalán nem vonzó pálya, jelenleg félmillió embernek nincs a lakóhelyén háziorvos, s miután utánpótlás sincs, a közeljövőben megduplázódik az ilyen körzetek aránya. Becslése szerint a hátrányos helyzetű településeken 2020-ra már 30 százalékra nőhet az ellátás nélkül maradók aránya. Hozzátette: egy ilyen helyzetben a praxisközösségek ellátási biztonságot nyújthatnak. Jelezte, hogy uniós forrásból idén további 30 új praxis-közösség indulhat.

Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének igazgatója, aki a modellben kutatóként is dolgozott, a kormányzati felelősségvállalást hiányolta a program mögül. A tevékenységének pedig az egészségügyben meglévő esélyegyenlőtlenségek csökkentésére kellene irányulnia. A professzor szerint ennek kiváló eszköze a modellprogram, amit az év végéig még "lélegeztetőgépre tettek," a továbbiakban viszont kétséges a folytatása. "Durván jó eredményeket produkált a modell. A baj az, hogy nem húsz évvel ezelőtt kezdtünk el egy ilyen programot" - értékelte a hallgatóságnak az eredményeket szabatosan Sinkó Eszter, a  Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánhelyettese, az EMK igazgató-helyettese, egészségügyi közgazdász. Hozzátette: bár ezekben a körzetekben az átlagosnál jóval több az orvos-beteg találkozók száma (van egészségeseknek is külön rendelés), mindez nem okozott többletköltséget a közkasszának. Ugyanakkor az agyi- és a szívkoszorúér katasztrófa kockázata 24, illetve 30 százalékkal mérséklődött; utóbbi a magas vérnyomással, a cukorbetegséggel, a túlsúllyal küszködők hatékony gondozásának a következménye.

Még a lift is elromlott a Heim Pálban
A hét végén a Szent János kórház és a Péterfy Baleseti Központjába vitték a mentők a Heim Pál kórház helyett a balesetes gyerekeket, a gyermekkórházban ugyanis meghibásodott a lift - tudta meg a Népszava. Az intézményt fenntartó, Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Kommunikációs Osztálya lapunknak jelezte: a felvonót kedd délutánra megjavították, azóta újra működik. Mint írták: a kórház a lift meghibásodása miatt beteget nem küldött el, csak az ügyeletet nem vállalták. A Heim Pál kórházban napokon belül egy újabb liftet is üzembe állítanak. Megjegyezték azt is, hogy ÁEEK a gyermekbaleseti ambulanciák alagsori folyosójának felújítására 7 millió forintot, az új lift építésére 30 millió forintot biztosított.

Szerző

Brüsszelből nézve is rejtélyes Lázár útja

Immár az európai sajtó érdeklődését is felkeltette Lázár János utólag is meglehetősen körvonalazatlannak tűnő keddi brüsszeli látogatása. A tegnapi Népszava után most a Politico is igyekezett tisztázni a rejtélyesnek nevezett vizit részleteit, de a tényfeltáró szándékú írás inkább csak a homályt fokozta. Mint a lap emlékeztetett rá, a miniszterelnökséget vezető Lázár a múlt héten bejelentette: a kormány sérelmezi, hogy az Európai Bizottság még mindig nem hagyta jóvá a paksi bővítési óriásberuházást, ezért Brüsszelbe utazik, hogy tárgyaljon az illetékes biztosokkal, és áttörést érjen el az engedélyezésben. Csakhogy az ügy első számú felelőse, Margrethe Vestager versenyjogi biztos kedden egyáltalán nem tartózkodott a belga fővárosban. A lap szerint Lázár terveiben szerepelt egy találkozó a bővítést pártoló bizottsági tagok közé tartozó Günther Oettingerrel, valamint Navracsics Tiborral is, de a biztosok nyilvánosan hozzáférhető heti naptárában nincs nyoma ilyen találkozónak.

A Bizottság szóvivője mindenesetre biztosította a Politico munkatársát, hogy Oettinger nem befolyásolja sem a Paks 2 nukleáris projektet, sem pedig az uniós források felhasználásával kapcsolatos OLAF-vizsgálatot. A kijelentéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Günther Oettinger energiaügyi biztos volt a bővítésről szóló magyar-orosz szerződés aláírása és brüsszeli befogadása esetén, jelenleg viszont formálisan semmi köze a paksi üzlethez (bár tavaly bizonyíthatóan Magyarországon járt egy olyan időszakban, amikor a projekt engedélyezése átmenetileg felgyorsulni látszott, méghozzá az Orbán-kormánynak dolgozó lobbista, Klaus Mangold magángépén), ám a támogatásokhoz - mint a költségvetési ügyekért felelős biztosnak - áttételesen esetleg lehet köze. A Politico azt feltételezi, hogy a Lázár-látogatás másik oka épp az említett OLAF-vizsgálat tárgya, a 4-es metró beruházása lehetett, amelynek szabálytalanságai miatt Magyarország 228 millió eurónyi uniós támogatás visszafizetésére kényszerülhet. A lap szerint az Orbán-kormány eddig a csalás elleni ügyészség egyetlen eljárásában sem mutatott a mostanihoz hasonló együttműködési készséget, ami aligha független attól az igyekezettől, amellyel az előző, szocialista kormányokra igyekeznek rátolni a 2014-ben, már jócskán Orbánék alatt véget ért projekt teljes felelősségét.