Kajak-kenu - Jogerősen jár az állami jutalom

A bíróság másodfokon is kimondta, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB) ki kell fizetnie a maratoni kajak-kenusoknak járó jutalmat – ezt hirdette ki a Fővárosi Ítélőtábla február 21-én. A maratoni kajak-kenusok azért fordultak a bírósághoz, mert 2013-ban a kolumbiai Caliban megrendezett Világjátékokon öt arany- és két ezüstérmet szereztek, ám a jutalmakat más sportolókkal szemben nekik nem fizették ki.

A vita amiatt alakult ki, mert nem tudták eldönteni, hogy ha egy verseny nem része a hivatalos programnak, de a résztvevő sportolók a faluban laknak, a Világjátékok logójával díszített pályán mennek és ugyanolyan érmeket kapnak, mint a többiek, akkor jár-e nekik a jutalom. Egy 2013-as kormányrendelet alapján megkaphatják az olimpiai jutalmak felét: az aranyért 17,5 millió forint, az ezüstéremért 12,5 millió, a bronzért 10 millió, míg a negyedik, ötödik, hatodik helyezésért 7,5 millió, 5 millió és 4 millió forint jár nekik. A MOB viszont arra hivatkozva nem utalta át az összegeket, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem biztosította az ehhez szükséges állami forrást.

A MOB kezdetben azt kifogásolta, a maratoni kajak-kenu szakág versenyzői meghívásra vettek részt a viadalon, ami nem teljes jogú az állandó szakágak sportolóihoz képest. A perelő kajakosok viszont fel tudták mutatni az IWGA (International World Games Association) elnökének és főtitkárának megerősítő levelét, amely szerint ugyan meghívásos, de teljes jogú sportág tagjaként vettek részt a versenyen.

Ezek után a MOB elnöksége úgy döntött, hogy jár a jutalom a sportolóknak, ám ezt a döntést a minisztérium jogellenesnek találta, s emiatt nem is fizetett. A maratoni kajak-kenusok még Orbán Viktor miniszterelnököt is megkeresték levélben, de nem jártak sikerrel. Így a kialakult helyzet miatt a sportolók beperelték a MOB-ot, s a Fővárosi Törvényszék bírája úgy látta, hogy a MOB-nak kell kifizetnie a maratoni kajak-kenusoknak járó jutalmakat: összesen 216 millió forintot és annak kamatait.

Lapunk telefonon megkereste a MOB-ot, s azt az ígéretet kaptuk, hogy írásban feltett kérdéseinkre választ kapunk, ám eddig mindez nem történt meg.

Szerző

Szurkolás 215 milliárdért

Publikálás dátuma
2017.02.23. 06:50
Nagyon távolinak tűnik, hogy hasonló tömeg legyen egy magyar bajnokin FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THOMAS STARKE
Több tucatnyi futballstadion készül el 2020-ig, ezekre több mint 200 milliárd forint közpénzt költünk el, azonban a lelátók konganak az ürességtől. Ráadásul nem meglepő módon a stadionépítő cégek között tolonganak az Orbán-rendszerhez szorosan kötődő vállalkozások.

A magyar kormány kiemelt ügyként kezeli a magyar labdarúgás helyzetét, ezért 2010-ben bejelentette, hogy az akkoriban legerősebb csapatnak számító Debrecen új stadiont kap. Az öt bajnoki győzelem mellett akkor került igazán reflektorfénybe a hajdúsági csapat, amikor 2009-ben bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe. A meccseket a Puskás Ferenc Stadionban rendezték meg, s azt követően is sokat vándorolt az együttes, 2010-ben az Európa-liga csoportköreit is Budapesten játszotta a csapat. Orbán Viktor miniszterelnök megígérte Kósa Lajosnak, Debrecen polgármesterének, hogy a város új stadiont kap a közeljövőben. 2014 májusában át is adták a 20340 néző befogadására alkalmas Nagyerdei Stadiont, amit négy és fél milliárdért szerettek volna megépíteni, ám a végösszeg végül 12 és félmilliárdra rúgott.

Ez azonban csak a kezdet volt, jelen állás szerint több tucatnyi futballstadion készül el 2020-ig, ezekre összesen legalább 215 milliárd forint közpénzt költünk. Több helyszínen (Debrecen, Ferencváros, MTK, Felcsút, Gyirmót, Szolnok, Mezőkövesd, Balmazújváros) már elkészült az új aréna, a legdrágább tétel viszont az új Puskás Stadion felépítése lesz. Még csak a bontásnál járnak, de már elment rá 7,5 milliárd forint. A 63 ezer szurkolóra tervezett nemzeti futballstadion százmilliárdos bekerülése egyelőre az illetékesek becslése – az eddig tapasztaltak alapján ez kevesebb biztosan nem lesz. Ráadásul nem meglepő módon a stadionépítő cégek között tolonganak az Orbán-rendszerhez szorosan kötődő vállalkozások.

A stadionok összköltségei európai viszonylatban mérsékeltek, viszonyításképp az Arsenal által 2006-ban birtokba vett 60 ezres Emirates-stadion 140 milliárd forintnyi fontot emésztett fel. Az viszont más kérdés, hogy a londoni csapat nem közpénzből költekezett, ráadásul a meccseire meg is tudja tölteni az arénáját.

A debreceni, Nagyerdei Stadion után nem sokkal később elkészült a ferencvárosi Groupama Aréna is, amely 24 ezer néző befogadására alkalmas. Ez elmúlt években azonban a nézők elmaradoztak, csekély érdeklődés övezte a csapatok találkozóit. A magyarfutball.hu adatai szerint az őszi idényben 2564 fő volt az NB I-es találkozók átlagnézőszáma. Ez a szám már csak azért is lehangoló, mert a tavaly nyári Európa-bajnokság mérkőzései alatt tízezrek utaztak el Franciaországba vagy ünnepeltek országszerte az utcákon. A helyzetet persze nehezíti, hogy a 12 élvonalbeli csapatból öt stadionja jelenleg is épül, így albérletbe kényszerült.

Az NB II-es Balmazújváros viszont már birtokba vehette a 2500 néző befogadására alkalmas létesítményt, amely pályafűtéssel is rendelkezik. A csapat mégsem tudta lejátszani első tavaszi összecsapását, ugyanis a pályát borító jégpáncélt nem tudták eltakarítani.

„A stadion ugyan rendelkezik pályafűtéssel, annak hosszú távú üzemeltetése viszont olyan költséggel járna, amelyet jelen pillanatban az Önkormányzat nem tud bevállalni. A játéktér több centis jégtakaróval fedett, a talaj pedig kb. 40 cm mélyen van átfagyva, amelyet egy-két napos fűtéssel nem lehetett volna felolvasztani" – adta hírül a halasztással kapcsolatosan a hajdúsági csapat hivatalos honlapján.

Múlt héten az élvonalban érdekelt klubok vezetőinek körében arra kerestük a választ, hogy tavasszal mit tehetnek a nézőszámok növelésének érdekében. A klubvezetők ingyenes buszjáratokkal és jelentősen csökkentett jegyárakkal próbálják bevonzani a futball iránt érdeklődőket. Margitai András, a gyirmóti klub cégvezetője lapunknak elmondta, hogy 20-30 százalékos növekedést vár, de ehhez szükség van olyan teljesítményre és eredményességre is, ami a nézőket kihozza a stadionba.

Az embereket mindenesetre nem hatotta meg a belépők diszkontálása, csekély érdeklődés mellett startolt el a tavaszi szezon. A szombati öt mérkőzésre összesen 16 302 néző volt kíváncsi, ez 3260-as átlagot jelent. A 20 ezres debreceni stadionban meccsenként eddig 2829 drukkert jegyeztek, ezúttal 7138-an váltottak jegyet a bajnoki címvédő Ferencváros vendégjátékára, azaz a további négy találkozó látogatottságának átlaga alig 2266-ra rúgott.

A klubvezetők próbálkoznak, ám a sok milliárdból felhúzott arénák egyelőre konganak az ürességtől.

Szerző

Borkai: más döntés nem születhetett

Borkai Zsolt szerint a jelenlegi helyzetben más döntés nem születhetett, de a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország mihamarabb ötkarikás játékokat rendezzen.

A MOB elnöke szerda este az MTI-hez eljuttatott közleményében reagált arra a határozatra, amelyet a kormány hozott arról, hogy javaslatot tesz a fővárosi önkormányzatnak, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia megrendezésére irányuló pályázat visszavonására.

"A Magyar Olimpiai Bizottság a fejlemények tükrében szomorúan veszi tudomásul, hogy jelen helyzetben más döntés nem születhetett, hiszen a Fővárosi Közgyűlés mai ülésének hangvétele után érezhető volt, hogy a remélt csoda elmarad, és a konszenzus nem visszaállítható a politikai pártok között" - jelentette ki Borkai Zsolt.

"Szomorú, hogy egy álom, sok ember álma most ténylegesen szertefoszlott. Nem azért, mert Magyarország nem teljesített jól, nem azért, mert a magyar emberek és a magyar sportolók nem méltóak a hazai rendezésű olimpiára, hanem mert egy nemzeti ügy felett győzedelmeskedett egyesek öncélú politikai érdeke. A Magyar Olimpiai Bizottság a jövőben is mindent megtesz majd annak érdekében, hogy hitének, alapszabályának és küldetésének megfelelően Magyarország mihamarabb olimpiai játékokat rendezhessen!" - mondta Borkai Zsolt.

Szerző