Előfizetés

Kijev - Nacionalista tüntetés az évfordulón

Publikálás dátuma
2017.02.23. 06:33
A győzelem pillanata 2014-ben FOTÓ: EP/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN
Ezrek tüntettek Kijevben tegnap a Majdan győzelmének harmadik évfordulóján. A világszerte Majdanként ismerté vált Függetlenség térről induló tiltakozó menetben elsősorban a szélsőjobboldali pártok és önkéntes alakulatok civil szervezeteinek aktivistái és szimpatizánsai vettek részt. A szervezők szerint húsz, a helyszíni médiatudósítások szerint mintegy tízezren voltak, a rendszerváltó forradalmi mozgalom jelképes helyszínéről a parlament épülete elé vonultak.

A szélsőjobboldali radikális Svoboda párt, a Jobb Szektor illetve az Azov önkéntes alakulat színeiben vonulók elsősorban a minszki megállapodásban az ukrán fél számára előírt kötelezettség, a Donyec-medence különleges státusát biztosító alkotmánymódosítás ellen tiltakoztak, holott az nincs is napirenden Kijevben, és kiálltak a napok óta zajló, a szakadár területekkel mindenféle kereskedelmi kapcsolat megszakítását követelő blokád mellett is. (E blokád következtében Ukrajnában már energetikai szükségállapotot kellett bevezetni, mert a szénszállítás leállítása miatt vészesen megcsappantak az ukrán erőművek tüzelőanyag tartalékai. A blokádban részt vevő szélsőjobboldali csoportok hétfőn a vasútvonalat is tönkretették, ami hosszú távú problémákat vetít előre ilyen téren.)

A tüntetők szociális-gazdasági követeléseket is hangoztattak, többek között rezsicsökkentést, az állami vállalatok privatizációjának leállítását, a termőföld-eladási moratórium fenntartását. Az elnöki hivatal előtt Roshen édességeket tettek a földre, így fejezve ki nemtetszésüket azért, hogy Petro Porosenko államfő választási ígérete ellenére máig nem adta el édességipari vállalatát, a Roshent.

Kijev Oroszországot tette felelőssé a szélsőjobboldali tüntetés miatt. Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szolgálat információi alapján az orosz titkosszolgálatok tovább próbálkoznak Ukrajna belső helyzetének destabilizálásával oly módon, hogy tiltakozó megmozdulásokat gerjesztenek.

Az orosz-ukrán feszültség az évforduló kapcsán tovább mélyült. Ukrajna azt javasolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonja meg Oroszország vétójogát az Ukrajnát érintő kérdésekben, mert Moszkva következetesen visszaél ezzel.

Új kezdet
2014. február 22-e a Janukovics-rezsim bukásának, a Majdan mozgalom győzelmének napja. Január 20-án mintegy száz tüntetőt lőttek le a téren, ahol hónapok óta tömegek tüntettek és sátoroztak. A 2013. november 30-án kezdődött tiltakozás oka az volt, hogy Viktor Janukovics államfő bejelentette, Kijev nem írja alá a Vilniusban a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unióval. 2014. január 21-én a véres összecsapás után a német-francia-lengyel külügyminiszter közvetítésével megállapodást kötöttek az akkori ellenzék, mai hatalom és a Janukovics-rendszer képviselői, de az csupán egyetlen napot élt.
Másnap, február 21-én este Janukovics elmenekült Kijevből és 22-én megtörtént a hatalomátvétel, ideiglenes államfőnek Olekszandr Turcsinovot nevezték ki, az átmeneti kormány élére Arszenyij Jacenyuk került. Porosenkót májusban választották meg államfőnek, a parlamenti választásokra októberben került sor.

Kapcsolódó
Háborútól tart az ukrán elnök

Támogatás nélkül a szíriai ellenzék

Gál Mária
Publikálás dátuma
2017.02.23. 06:32
A rendezési kísérletek főszereplői: John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HAR
Nem nyújt több hadászati támogatást a CIA a szíriai lázadóknak, de az öbölmenti arab államok és Törökország is kihátrált a Szíriai Szabad Hadsereg mögül. Bár senki sem indokolta a döntést a felkelők felé sem, úgy tűnik, azért történt, mert az iszlamisták egyre inkább beszivárognak a mérsékelt lázadók soraiba. A tervek szerint ma kezdődő genfi béketárgyaláson a lázadócsoportok a korábbiaknál hátrányosabb helyzetbe kerültek.

Egy januári nagyméretű iszlamista támadás nyomán befagyasztották a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által koordinált hadászati támogatásokat az észak-szíriai felkelő csoportok felé, tudta meg a Reuters. A brit hírügynökség a lázadóktól származó exkluzív információkra hivatkozva közölte a hírt épp a szíriai rendezést célzó, tervek szerint ma kezdődő genfi béketárgyalás előtt.

A támogatást eddig ugyan a CIA koordinálta, de az nemcsak amerikai, hanem török, katari, szaúd-arábiai forrásokból állt össze. A mérsékelt lázadók bért és lőszereket, néha páncéltörő rakétákat, illetve kiképzést kaptak korábban ezen országok segítségeképpen. A Reutersnek névtelenül nyilatkozó felkelők vezetők elmondták, hogy ők semmiféle magyarázatot nem kaptak a támogatás megszüntetésének okairól, de úgy gondolják, a döntés mögött az a félelem áll: a Szíriai Szabad Hadseregnek szánt fegyverek, lőszerek és pénz nehogy a szélsőséges iszlamisták kezébe kerüljön. A hírügynökség megjegyzi, az információt az SZSZH öt tagszervezetének képviselői megerősítették, de sem a CIA-tól, sem Katartól, sem Szaúd-Arábiától nem sikerült választ kapniuk, sem cáfolatot, sem megerősítést. Török illetékesek csupán annyit közöltek, hogy nem beszélhetnek operatív részletekről.

A támogatás befagyasztása kínos, lehetetlen helyzetbe hozta a Bassár el-Aszad elnök ellen kezdettől harcoló, egyik elsőként létrejött lázadócsoportot. A Szíriai Szabad Hadsereg ettől függetlenül is nehéz helyzetben van, egyre több területet veszít a kormányerőkkel szemben. Jelenleg már csak Idlib tartományt és a vele határos Aleppó, Hama és Latakia tartományok egyes, nem számottevő részeit ellenőrzi.

Aszad elnök pozíciói eközben folyamatosan javulnak. December óta, amióta orosz-török felügyelet mellett hatályba lépett a tűzszünet Aleppóban és általában a kormányerők és felkelők között (a dzsihádisták elleni harc folytatódik, a tűzszünetet pedig időnként még mindig megsértik) már Ankara sem követeli a politikai rendezés feltételeként az államfő távozását. Az amerikai-orosz közeledési szándék is Aszad malmára hajtja a vizet, hiszen Moszkva a szír elnök legfőbb támogatója és ragaszkodik Aszad személyéhez. Múlt héten a G20-csoport bonni találkozóján is terítékre került a szíriai rendezés ügye, a szíriai ellenzéket támogató országok erről is megbeszéléseket tartottak. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter ez alkalommal közölte: az Egyesült Államok kész együttműködni Oroszországgal annak érdekében, hogy megoldást találjanak a szíriai vérontásra.

A szíriai béketárgyalások ma kezdődnek újra Genfben. Bár egyelőre nem körvonalazódott a Trump-adminisztráció Szíria-álláspontja, az máris látható, hogy Trumpot kevésbé érdekli a kérdés, mint elődjét Barack Obamát, ami viszont az orosz álláspont és Aszad elnök pozícióinak erősödését segíti. A múlt hét végi 53. müncheni biztonsági konferencián Washington szerepvállalását hiányolta a szíriai politikai rendezésből Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja. „Hogy hol van az Egyesült Államok? Nem tudom megmondani önöknek, mert én sem tudom” – fogalmazott a diplomata. A konferencián jelenlévő Brett McGurk amerikai különmegbízott erre csak annyit reagált, hogy elmondta, Washington a saját érdekeit szem előtt tartva nekifogott az eddigi eredmények és folyamatok átvizsgálásának Szíria ügyében.

A szíriai ellenzéket képviselő Anasz al-Abdeh ugyan Münchenben is hangsúlyozta, hogy a lázadók álláspontja szerint amíg Aszad hatalmon van, nem lehet megoldani a problémákat, de nincs valós esélyük arra, hogy ennek érvényt szerezzenek Genfben a jelenlegi erőviszonyok és bizonytalanságok közepette.

Az ENSZ égisze alatt zajló eddigi genfi béketárgyalások a politikai átmenet menetrendje és Aszad elnök távozásának kérdésén akadtak el. Mindeddig komoly politikai támogatást tudhattak maguk mögött a lázadók, és ennek ellenére sem sikerült eredményt elérniük. 2016-ban háromszor ültek tárgyalóasztalhoz a damaszkuszi kormány és az ellenzék képviselői, a közvetett egyeztetések mindannyiszor megszakadtak.

Ki mit vár Genftől?
A genfi tárgyalásokat előkészítő asztanai egyeztetéseken előterjesztett ellenzéki javaslat szerint kérni fogják
  • a „külföldi fegyveres csoportosulások kivonását" az országból
  • „nemzetközi erők Szíriába telepítését" a tűzszüneti megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére
  • Aszad elnök távozását
Staffan De Mistura ENSZ különmegbízott:
  • 2017 legyen a szíriai konfliktus végének kezdete
  • jöjjön létre a politikai rendezés menetrendje
  • a megállapodás szolgálja a menekültek visszatérését és a nemzetközi terrorizmus terjedésének a megakadályozását.

Trump tovább keményít

E.É.
Publikálás dátuma
2017.02.23. 06:31
Az elnök bevándorláspolitikája komoly tüntetéseket váltott ki Amerika-szerte FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT OLSON
Donald Trump agresszíven folytatja programja megvalósítását. Új elnöki rendelete a beutazások tilalmáról értesülések szerint nem sokban különbözik az előzőtől, amelyet több bírósági ítélet nyomán felfüggesztettek. Trump szabad kezet adott a bevándorlási hatóságoknak az illegális bevándorlók kitoloncolásának felgyorsítására.

Újabb bírósági keresetekre lehet számítani, ha Trump aláírja új elnöki rendeletét hét muszlim ország polgárainak beutazási tilalmáról – jósolta a Bloomberg jogi szakértője. Az új tervezet ugyanarra a hét muszlim többségű országra - Irak, Irán, Jemen, Líbia, Szíria, Szomália és Szudán - vonatkozik majd, mint az előző. A rendeletet azért kellett átírni, mert alkotmányellenesnek találták, rosszul volt előkészítve, s káoszt okozott amerikai és külföldi repülőtereken. Az elnök tanácsadója, Stephen Miller azt nyilatkozta, az új rendelet „alapvetően nem különbözik" az előzőtől.

A szűkített változat hírek szerint a zöld kártyával rendelkezőket nem érinti, s azokat sem, akik érvényes vízummal már repülőgépen ülnek, amikor a rendelet érvénybe lép. Ám még ha kimarad is a szövegből az a korábbi kitétel, hogy az érintett országok keresztény kisebbségei a beutazásnál előnyt élveznek, a muszlimokat célzó vallási diszkrimináció így is aggályos marad.

Az új elnöki rendelet szövegezésében aktívan részt vett a Fehér Ház jogtanácsosa, Don McGahn, aki a CNN szerint csak „átfutotta” az előző változatot. Ezúttal az elnöki stáb az érintett tárcákkal, s a kongresszus illetékeseivel is konzultált, hogy elkerüljék a jogi és technikai buktatókat. A kaliforniai fellebbviteli bíróság elutasító döntését követően Trump elállt attól, hogy a legfelsőbb bíróság elé vigye az ügyet.

Rex Tillerson külügy- és John Kelly belbiztonsági miniszter tegnapi mexikóvárosi útjának előestéjén tették közzé az illegális bevándorlók deportálására vonatkozó új irányelveket. A két tárcavezető és Enrique Pena Nieto mexikói elnök tárgyalásain napirenden szerepelt a falépítés, s a papírok nélküliek helyzete is. Trump kampányában a mintegy 11 millióra becsült illegális bevándorló kitoloncolását helyezte kilátásba. Barack Obama idejében is nagy számban küldtek vissza illegális bevándorlókat, de az új irányelvek rendkívüli módon kiszélesítik a határőrizeti szervek és a bevándorlási hatóságok jogosítványait. A határőrséghez 5 ezer, a bevándorlási és vámhivatalhoz (ICE) 10 ezer új ügynököt vesznek fel. Sean Spicer fehér házi szóvivő cáfolta, hogy tömeges kitoloncolás lenne a cél, de, mint fogalmazott, az elnök le akarta venni a „béklyót” a rendőrök, határőrök kezéről.

Míg Obama idejében a súlyos bűncselekmények elkövetőit küldték vissza, a Trump-irányelvek szerint mindenkit, akit két éven belül őrizetbe vettek, akár enyhe vétség, például közlekedési kihágás miatt, azonnal őrizetbe vesznek és kitoloncolnak. Aki nem tudja bizonyítani, hogy két évnél régebben él az Egyesült Államokban, azt bírói döntés nélkül áttehetik a határon. Korábban ez a kevesebb mint két hete érkezettekre vonatkozott. Trump azt megígérte, hogy Obama DACA-programját fenntartja, a gyerekként Amerikába érkezettek védettséget élveznek, de sokan aligha tudnak maradni, ha szüleiket kitoloncolják. Ha mind a 11 millió illegális bevándorlót hazaküldenék, egy tanulmány szerint 10 év alatt 5 ezer milliárd dollár veszteséget okozna az amerikai gazdaságnak.

Családokat szakíthatnak szét
Egy 45 éves mexikói férfi, Guadalupe Olivas Valencia tegnap leugrott egy hídról, öngyilkos lett, miután harmadszor is visszatoloncolták Mexikóba az Egyesült Államokból. Múlt héten egy 14 éves kora óta az Egyesült Államokban papírok nélkül élő nőt, a kétgyerekes, arizonai Guadalupe García de Rajost tették át a határon a bevándorlási hatóságok.
A bevándorló közösségekben nagy a nyugtalanság, családokat szakíthatnak szét. Jelentősen nőtt az állampolgárságért folyamodók száma.