Brüsszel - Amerikai mosolydiplomácia

Publikálás dátuma
2017.02.21. 06:32
Mike Pence FOTÓ: EP/GETTY IMAGES
Békülékeny hangot ütött meg Mike Pence amerikai alelnök brüsszeli látogatása során. Az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal folytatott megbeszélése után kiemelte, az Egyesült Államom „erőteljesen elkötelezett” az Európával való együttműködés és partnerség folytatása mellett. 

Elmondta, Washington és az EU közös értékrendet képvisel. Az Unió és az Egyesült Államok közötti viszony azóta feszült, hogy Donald Trump dicsérettel illette a britek döntését az EU-ból való kilépésről. Januárban azt is hozzátette, további uniós tagállamok követhetik London példáját.

Trump alelnöke hitet tett az EU-val folytatandó szabadkereskedelem mellett is. Biztosította az európai partnereket arról, hogy az Egyesült Államok az EU teljes értékű partnere a terrorellenes harcban. Szerinte még hatékonyabb adatcserére van szükség hazája és Brüsszel között ahhoz, hogy nagyobb sikerrel vegyék fel a harcot a radikális iszlamistákkal szemben.

Donald Tusk utalt arra, az egységes Európának Washington „félreérthetetlen” támogatására van szüksége. Szerinte Pence szavai „sokat ígérőek a jövő szempontjából”. Tusk és Pence végig szívélyes volt egymással, kérdés azonban, Donald Trump amerikai elnök is elkötelezi-e magát ily mértékben Európa mellett áprilisban, amikor részt vesz a G7-ek olaszországi csúcstalálkozóján.

Pence meggyőződését fejezte ki, hogy a Kremlhez fűződő viszonyt illetően sikerül közös nevezőre jutni az EU-val. Az amerikai elnök felszólította Moszkvát, vessen véget a véres kelet-ukrajnai konfliktusnak. Mint mondta, hazája felelősségre vonja Oroszországot Ukrajna kapcsán, s elvárja a Kremltől a minszki megállapodás pontjainak megtartását. Mind Kijevet, mind az oroszbarát lázadókat felszólította a tűzszünet tiszteletben tartására. Közölte, segítséget nyújtanak a NATO keleti határának megerősítéséhez, s meg akarják akadályozni: Moszkva új határvonalakat húzzon a térségben.

Tusk az észak-atlanti szövetség ügyében kijelentette: a NATO nem elavult dolog, amint azok az értékek sem, amelyeken alapszik. Hozzátette, minden más kérdésről lehet vitázni, így a szövetség finanszírozásáról is. (Trump egy lapinterjúban nevezte elavultnak a NATO-t). A délutáni órákban az amerikai alelnök az észak-atlanti szövetségnél vizitált.

Pence Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is megbeszéléseket folytatott. „Ez nem az a pillanat, amikor az Egyesült Államok és az EU összekülönbözik egymással” – hangoztatta Juncker. Hozzátette, közös elkötelezettségre van szükség a védelmi kiadások emeléséhez. Pence kifejtette, örül annak, hogy „átfogó vita” indulhat minden olyan témában, „amely előrevezet bennünket”.

Hétfő délelőtt több ezren tüntettek Brüsszelben Trump ellen. „A klímaváltozás nem alternatív tény” – szerepelt transzparenseiken. Elsősorban amiatt tiltakoztak, hogy az amerikai elnök jelezte: kilép a párizsi klímaegyezményből. A tüntetők Trump bevándorlási politikáját is bírálták, egyben a nők jogainak elismerését követelték.

Szerző

Szerb testvérháború a Twitteren

Publikálás dátuma
2017.02.21. 06:31
Aleksandar Vucic kormányfő gondterheltnek tűnik FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PETER DENCH
Elkerülhetetlenné válhat a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) kettészakadása azután, hogy Tomislav Nikolic még hivatalban lévő elnök bejelentette, indulni kíván a szerb elnökválasztáson. Az államfőt az sem tántorította el, hogy az SNS vezetése bejelentette, Aleksandar Vucic miniszterelnököt jelöli, akit a koalíciós partner Szerb Szocialista Párt (SPS) is támogatásáról biztosított. Bár a jelenlegi válság több ismeretlenes egyenlet, Vucic azonban akár jól is kijöhet a belpolitikai válságból.

A közösségi oldalakon, a Facebookon és a Twitteren valóságos háború kezdődött Nikolic és Vucic támogatói között. A hivatalban lévő államfő hívei Vucicot és a párt más vezetőit támadják, árulóknak nevezve őket. Az elnökválasztás Vucic eddigi politikai pályafutásának talán legnagyobb kihívása lesz, hiszen nemcsak személyéről mondanak ítéletet a választók, arról is, mennyire támogatják reformjait, amelyet részint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) finanszíroz. Két irányvonal áll majd szemben egymással: míg Vucic az Európai Unióhoz közelítené hazáját, Nikolic az orosz vonalat erősítené.

A Nikolic és Vucic közötti szakítás nem teljesen váratlan. Az elmúlt hónapok folyamán az SNS több tisztségviselője is bírálta Nikolicot. Az elnök többször is beleköpött a kormányfő levesébe túlontúl oroszbarát megnyilatkozásaival. Ugyanakkor az idősebb párttagok között ma is több híve van, hiszen ő alapította a pártot, s ő tette meg korábban a legnagyobb ellenzéki erővé. Vucic is az ő „találmánya”.

A belgrádi sajtó szerint Vucic az SNS tiszteletbeli elnöki székét ajánlotta Nikolicnak a visszalépésért, s azt, hogy fiát, Radomirt alelnöki poszttal „ajándékozzák” meg. Tomislav Nikolic azonban ennél jóval többet követelt, így azt, hogy tegyék meg az SNS elnökének, s ő legyen Szerbia következő kormányfője. Vucic azonban hallani sem akart erről. Közben mindkét fél nagyon diplomatikus kijelentéseket tett a másikról: Vucic azt üzente, kész folytatni együttműködését a jelenlegi elnökkel, Nikolic pedig reményét fejezte ki, hogy „hallják egymást” a kormányfővel.

Szakértők úgy vélik, Nikolic nem lenne ennyire eltökélt, ha nem kapna külföldi segítséget. A Kreml állhat mögötte, hiszen ő Moszkva leglelkesebb támogatója a belgrádi politikai vezetésben. Sokatmondó az is, hogy a Kremlhez közel álló portál, a Szputnyik közölte először: Nikolic igenis indulni kíván, Vucic kérése ellenére. Moszkva állítólag 20 millió euróval támogatná kampányát, más források szerint azonban az orosz vezetés visszalépett ettől.

Bár szinte minden szerbiai felmérés azt mutatja, hogy Vucicot már az első körben elnökké választhatják, azaz több mint 50 százalékot szerezhet az áprilisi első fordulóban, nem zárható ki, hogy második fordulóra is sor kerül. Ez pedig még jobban elmélyítené a „haladók” válságát. Vucic számára is óriási kihívás lenne, ha Nikoliccsal, egykori mentorával kellene farkasszemet néznie. A Nikolic-párti sajtó arra építheti a kampányt, hogy a szerb polgárok a „bizonytalan” Európai Unió és a „régi szövetséges” Oroszország között választhatnak. Brüsszel pedig valójában nem is akarja befogadni Belgrádot.

Múlt heti lapértesülések szerint ha Vucicot választanák meg államfőnek, Dusan Vujovic pénzügyminiszternek lenne a legnagyobb esélye arra, hogy a kormányfői bársonyszékbe ülhessen. A Danas című lap azt írta, Vujovic azért a legkomolyabb jelölt, mert „technokrata és elismert közgazdász”, megválasztásával „megakadályoznák a szemben álló frakciók összetűzését az SNS-en belül”. „Vujovic szakképzett, megbízható és igen jó hírneve is van” – kommentálták a Danas értesüléseit szerb politológusok. Igaz, az SNS koalíciós partnere, a Szerb Szocialista Párt első embere, Ivica Dacic külügyminiszter is megörökölheti Vucic posztját. Ő ugyanis fontos láncszeme a jelenlegi koalíciónak, s az is sokat nyom a latban, hogy a szocialisták szavazóit arra szólította fel, Vucicot támogassák az elnökválasztáson. Erről múlt szombaton hivatalosan is döntött az SPS vezetése.

Dacic ellen szól azonban, hogy Brüsszel valószínűleg nem lelkendezne kormányfővé választása esetén, mivel a szocialisták vezére közeli politikai kapcsolatot ápol Oroszországgal, ő azonban - szemben Nikoliccsal - kész arra, hogy nagyobb mértékben egyensúlyozzon Brüsszel és Moszkva között. Daciccsal ráadásul 2012 júliusa és 2014 áprilisa között, amikor kormányfőként szolgált, megtalálta a közös hangot a Nyugat. Dacic hétvégén azt közölte, a belpolitikai viszályok ellenére nincs napirenden az előrehozott parlamenti választások kérdése Szerbiában.

Ha Vucicot már az első fordulóban elnökké választanák, kifejezetten jól jöhet ki a jelenlegi belpolitikai válságból még akkor is, ha többen kilépnek az SNS-ből, s Nikolic új pártot hozna létre. A jelenlegi kormányfő ugyanis megszabadulhat az egykori keményvonalas nacionalistáktól, akikre Brüsszel is kétkedéssel tekint. A Danas szerint Nikolic új párt alapítása esetén legalább 12 képviselőre számíthatna a parlamentben, így a tömörülés új frakciót hozhatna létre. Jelenleg az SNS 102 képviselői hellyel rendelkezik a 250 tagú törvényhozásban.

Montenegróban is próbálkozott Moszkva
Hogy Oroszország nemcsak Belgrádban akar beavatkozni az ügyek menetébe, azt az a londoni állítás is igazolja, amely szerint Oroszország közvetlenül részt vett egy Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök elleni merénylet megszervezésében, s a cél az volt, hogy megakadályozzák a volt jugoszláv tagköztársaság NATO-hoz való csatlakozását.
A tavaly októberi montenegrói választások napjára időzített merényletkísérletet orosz nacionalisták szervezték, s a brit külügyminisztérium képviselői szerint aligha elképzelhető, hogy a terveket ne támogatta volna a moszkvai vezetés.

Tarlósék nem vonhatják vissza a pályázatot a MOB nélkül

Publikálás dátuma
2017.02.20. 22:40
Büszke pályázók – Borkai Zsolt MOB-elnök és Tarlós István főpolgármester FOTÓ: NÉPSZAVA
Lényegében semmi esély arra, hogy a Tarlós István által vezetett Fővárosi Közgyűlés szerdán visszavonja az olimpiai pályázatot, ugyanakkor az ülésen ettől még lehetnek meglepetések, elsősorban azért, mert a főpolgármester felkérte Borkai Zsoltot, a pályázatért szintén felelős Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, valamint Fürjes Balázst, a budapesti olimpiai pályázat vezetőjét is, hogy szólaljanak föl. Míg a bizottság köti az ebet a karóhoz, Fürjes lényegében már kiállt a pályázat mögül. Orbán Viktor mindenesetre most már nem is a fővárosra, a nemzetre mutogat az ügyben, noha a népszavazást azért elkerülné.

Nemzeti ügyből pártügy lett, és a pártügyeknek mindig bizonytalan a sorsa - válaszolta a Népszavának a parlament folyosóján Orbán Viktor az olimpiarendezést firtató kérdésre. A miniszterelnök szerint most azon kell dolgozni, hogy a pártügyből ismét nemzeti ügy legyen az ötkarikás játékokból. Többet azonban nem volt hajlandó mondani a témában, sőt, a Ház első tavaszi ülésnapján, napirend előtti felszólalásában sem tett említést - még az ellenzéki frakcióvezetők unszolására sem - a Momentum Mozgalom sikeres aláírásgyűjtéséről, így a 2024-es olimpiarendezésért benyújtott magyar pályázat várható vesztéről.

"Ha Orbán Viktor tényleg a nemzetére emelné vissza a pártügyek szintjéről az olimpiát, - amelyre egyébként ő maga silányítja, hiszen 260 ezer állampolgári aláírást tekint semmisnek -, akkor ideje lenne meghallania a követelést: csakúgy, mint a kétes célú és eredményű kvótareferendum ügyében, a budapesti olimpiarendezés kérdésében is írjon ki a kormány országos népszavazást" - reagált a kormányfő szavaira lapunknak Molnár Gyula. Az MSZP elnöke emlékeztetett: pártja a kezdetektől amellett érvel, hogy egy ilyen súlyú, az emberek életét valóban közvetlenül érintő, mintegy 3 ezer milliárd forintos költséggel tervezett ügyben ki kell kérni a választópolgárok véleményét. "Mi is azt mondjuk, amit Orbán, hogy ez nemzeti ügy, de akkor hadd döntsön végre tényleg a nemzet: akarnak, vagy nem akarnak olimpiát rendezni" - fogalmazott Molnár.

Semmiképpen sem bízná azonban a "népre" Orbán Viktor, vagy épp a Fidesz a döntést, sőt, úgy tűnik, Tarlós István is leginkább azért táncolna vissza, hogy megakadályozhassák a nép közvetlen véleménynyilvánítását a kérdésben. A főpolgármester ugyanis, miután cáfolni kényszerült, hogy - mint azt az atv.hu legalábbis közölte - Tarlósnak újrajelölést kínált az olimpiai balhé elviteléért a kormányfő, igyekezett indulatosnak mutatkozni. Kijelentette például, "nem mi találtuk ki az olimpiát, és nem fogom eltűrni, hogy a fővárossal vitessék el a balhét" - mondta lapunknak, majd pedig máshol arcátlanságnak nevezte a Fidesz frakcióvezetőjének nyilatkozatát, amely szerint a pályázat Budapest ügye. Kósa Lajos pénteken beszélt erről, miután több mint negyedmillió aláírás gyűlt össze a népszavazáshoz. Hétfőn már azt közölte, senki sem akarja a fővárost magára hagyni.

Egyébként a Fővárosi Közgyűlés szerdán ülésezik, s Tarlós korábban azt közölte, akár már dönthetnének is a pályázat visszavonásáról, noha ennek nem nagy a realitása. Már csak azért sem, mert a felelősség valóban korántsem csupán a fővárosé ebben a kérdésben: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) chartájának 27 paragrafusa, 4. bekezdése ugyanis kimondja: "a Nemzeti Olimpiai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik annak a városnak a kiválasztása a saját országában, amely pályázatot nyújthat be az Olimpiai Játékok megrendezésére." Magyarán a fővárosnak nemcsak a pályázat beadására, illetve visszavonására nem lett volna egyedül jogköre, illetve felelőssége, de már az is a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hatáskörébe tartozott, hogy egyáltalán szóba jöhessen Budapest, mint felmerülő helyszín. Ráadásul az olimpiai charta szerint "Az Olimpiai Játékok rendezési jogáért versengő jelentkezést a NOB szervezetéhez történő beérkezésétől számítva, a jelentkező város országának Nemzeti Olimpiai Bizottsága felügyeli, és egyetemlegesen felel a jelentkező város jelentkezésével kapcsolatos tevékenységéért, illetve a körülményekre tekintettel a város Olimpiai Játékok rendezéséért benyújtott pályázatáért". Ha tehát a fővárosi közgyűlés határozatot, vagy állásfoglalást is hozna arról, , hogy a maga részéről az olimpiai pályázat visszavonását szorgalmazza, ez csak egy hasonló tartalmú MOB határozattal érvényes.

Borkai Zsolt és az általa vezetett MOB nem sokat ad a társadalmi párbeszédre – kötik az olimpiarendezéshez a karót FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Borkai Zsolt és az általa vezetett MOB nem sokat ad a társadalmi párbeszédre – kötik az olimpiarendezéshez a karót FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Márpedig a MOB nem kívánja visszavonni a pályázatot. Noha lapunk megkereséseire nem válaszolt, a MOB hétfő este állásfoglalást tett közzé, mely szerint továbbra is kiállnak Magyarország olimpiai pályázata mellett. "Vannak nemzeti ügyek, amelyek politikától függetlenek kellene, hogy legyenek!" - tudatta maga Borkai Zsolt, aki ezután "független köztestület" elnökeként az ellenzéki pártokat ostorozta azért, mert azok szinte mindegyike támogatja, hogy legyen népszavazás az olimpia ügyében. "A MOB alapszabályában rögzítve van, hogy feladata és célkitűzése elősegíteni, hogy egyszer saját országa olimpiát rendezhessen" - írták többek között, hozzátéve: a MOB mint a NOB "hazai partnere, a pályázat szakmai oldalát képviselő civil köztestületként a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy előmozdítsa és segítse, hogy Magyarország mihamarabb olimpiának adhasson otthont" - fogalmazott Borkai, aki ezután azon kesergett: a jelenlegi közéleti vita nyomán minimálisra csökkent az esélye annak, hogy Budapest nevét mondják ki Limában szeptemberben. Vele szemben a Budapesti Olimpiai Mozgalom már visszakozott, s állították: a 2024-es pályázat politikai és társadalmi támogatottsága különböző okok miatt megbomlott. Szerintük ugyanakkor a kormánynak, a fővárosnak és a MOB-nak az a közös feladata, hogy mihamarabb orvosolja az ehhez vezető okokat, és találja meg a politikai egységhez visszavezető utat, megerősítve azt egy népszavazással. "Ha ez valami oknál fogva már nem lenne lehetséges a 2024-es pályázat vonatkozásában, akkor deklaráltan 2019-re kell egy olyan politikai konszenzust teremteni az olimpia ügyében, amely lehetővé teszi, hogy a magyar főváros a 2024-es pályázat tapasztalataival és eredményeivel gazdagabban, valamint nem utolsó sorban a hibákból tanulva, még esélyesebben vághasson bele a 2028-as olimpiai játékok pályázati szakaszába".

Egyébként forrásaink szerint a szerda reggel 9-re összehívott közgyűlési ülés előtt, már kora reggelre berendelte a főpolgármester a fideszes kerületvezetőket. Ugyanakkor azon az egyeztetésen állítólag csupán a budapesti költségvetésről lesz szó, a kormánypártiak ugyanis minden évben szokták egységesíteni álláspontjukat a fővárosi büdzséről szóló vita előtt. A szerdai fővárosi közgyűlésen azonban még lehetnek meglepetések, elsősorban azért, mert Tarlós felkérte Borkait, valamint Fürjes Balázst is, hogy szólaljanak fel a közgyűlés előtt. A budapesti olimpiai pályázat vezetője egyébként a napokban lényegében már kiállt a pályázat mögül.

Nem ez rontja az esélyeket
Ami most Magyarországon zajlik, érdektelen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntésének szempontjából - válaszolta lapunknak Szabados Gábor. A sportközgazdász szerint, viszont az érdekes kérdés, hogy egy esetleges népszavazás eredménye milyen hatást gyakorolhatna a NOB-ra. A szakember szerint ugyanis a nemzetközi szervezetet a jogi eredményesség nem érdekli, csupán az, hogy milyen arányba szavaznak az emberek. "Ha 60 százalék fölött támogatnák a megrendezést, az nagyon erős érv lenne. Paradoxnak tűnik, de érdeke a pályázatnak, hogy legyen referendum" - állítja a sportközgazdász, hozzátéve: a kabinet a kommunikációs erejével - például a tavalyi kvótakampány - a 60 százalékot el tudna érni. Azonban a Fidesznek nem érdeke, hogy erről menjen a vita, és ne arról, amiről ők szeretnék - vélekedett Szabados. Ha a többség elutasítaná a pályázatot, az gyakorlatilag lenullázza az esélyeket - szögezte le a közgazdász, hozzátéve: hiába érvelne a Fidesz azzal, hogy esetleg nem érvényes jogilag, politikailag viszont igen.


Akár bele is állhatnának

Az internetadó és a vasárnapi boltzár esetén is hirtelen meghátrált a kormány, és azt próbálták mutatni, hogy "értjük a nép hangját, akaratát, szavát." Most is ez a valószínű - mondta a Népszavának Kiss Ambrus. A Policy Agenda vezető elemzője szerint Orbánék akár bele is állhatnak a történetbe, elővehetik a szokásos paneljeiket, miszerint ők jót akartak, de a nemzetellenes, liberálisok tehetnek mindenről. A szakember szerint azonban erre kicsi a sansz, hiszen a tavaly októberi kvóta-referendumon sem sikerült 40 százalékosnál nagyobb részvételt produkálni, pedig a kormánypárt abba mindent beletolt. Kiss szerint ráadásul még az a váratlan forgatókönyv sem jönne jól a Fidesznek, ha egy érvényes népszavazást sikerülne tartaniuk az olimpia mellett. Ebből sem következne ugyanis, hogy mi kapjuk az olimpiát, akkor pedig Orbánék saját választói is feltennék a kérdést, hogy minek kellett ennyire beleállni.

Szerző