Előfizetés

Átírta a NOB-elnök állításait az MTI

Publikálás dátuma
2017.02.19. 21:55
Thomas Bach FOTÓ: Chris McGrath/Getty Images
A kevésbé esélyesek között van a budapesti olimpia - mondta Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke vasárnap az Associated Pressnek (AP). 

Ez a mondat azonban kimaradt a Magyar Távirati Iroda (MTI) hirado.hu-n olvasható, fizetős tudósításából. Bekerült viszont egy olyan megjegyzés a hírbe az aláírásgyűjtők "hátsó szándékáról", amit nem is említett Thomas Bach. Egyszerűen csak annyit mondott, hogy a népszavazási kezdeményezést arra használták fel az aláírásgyűjtő új politikai csoport, hogy "…nevet szerezzen magának, illetve feltegyék magukat Magyarország politikai térképére”.

Lapunk megkereste a NOB egyik európai tagját, aki úgy nyilatkozott: "nem akarjuk olyan országnak vagy városnak adni a játékok rendezési jogát, ahol a lakosság nagy része ezt ellenezné. Számtalan olyan eset volt, amikor a közvélemény erősen az Olimpia ellen volt. És a NOB ezt természetesen tiszteletben tartotta!"

Kurtág Györgyöt kitüntették a 91. születésnapján

A zene világához való kiemelkedő hozzájárulásukért, valamint hosszú és odaadó zenei együttműködésükért a Franco Buitoni-különdíjat adományozták vasárnap Kurtág György Kossuth-díjas zeneszerzőnek, zongoraművésznek és feleségének, Kurtág Márta zongoraművésznek.

A 30 ezer euróval járó díjat a kimagasló ifjú zenésztehetségeket támogató Borletti-Buitoni Trust (BBT) alapító tagjának, Franco Buitoni olasz filantrópnak az emlékére hozták létre. Első díjának létrehozása, 2003 óta az alapítvány több mint 100 muzsikust és zenekart támogatott világszerte. 

A Budapest Music Centerben Kurtág György 91. születésnapja és a házaspár 70. házassági évfordulója tiszteletére megrendezett díjátadón részt vett mások között Franco Buitoni felesége, Ilaria és Ucsida Micuko japán zongoraművész is. 

"A férjem augusztusban hunyt el. Vele hoztuk létre 2002-ben az alapítványt, hogy elősegítsük tehetséges fiatal zenészek karrierjének fejlődését. Ezzel a különdíjjal férjem egész életen át tartó zeneszeretete és pártfogói munkássága előtt akartam tisztelegni" - idézte Ilaria Buitonit a BBT közleménye.

A díjra Ucsida Micuko japán zongoraművész, az alapítvány egyik kurátora jelölte Kurtág Györgyöt és feleségét. "Intenzív, rejtélyes, sötét, másvilági és bensőséges, ezek a szavak jutnak eszembe Kurtág György zenéjéről. Ő hihetetlenül tiszta, ihlető személyiség, akinek zenéjéből sugárzik a mély szeretet. Ez lehet a feleségéhez, Mártához fűződő különleges viszony kifejeződése" - hangsúlyozta méltatásában Ucsida Micuko.

"Aki hallotta Kurtágéket négykezest játszani, az tudja, mit értek ezalatt. Tudjuk, hogy Kurtág György kimagasló zeneszerző, de mindig vele volt Márta, a csodálatos zongoraművész. Ők együtt szeretik a zenét" - tette hozzá a japán zongoraművész. 

Kurtág György Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, érdemes és kiváló művész, a kortárs zene világszerte ismert személyisége 1926. február 19-én született a ma Románia területén található Lugoson. 1946-ban Budapestre költözött, ahol Kadosa Pál, Weiner Leó, Veress Sándor és Farkas Ferenc voltak a tanárai. 1967-ben Kadosa Pál tanársegédje lett a Zeneakadémián, majd 1968 és 1986 között kamarazene-tanár volt. 1993 és 1995 között Berlinben, utána egy évig Bécsben dolgozott, azóta Párizsban tevékenykedik. 

A világ egyik legjelentősebb kortárs zeneszerzője, műveit a rendkívüli koncentráció, az eszközök és a forma maximális tömörsége és gazdaságossága jellemzi. Egyik legismertebb alkotása a Játékok zongorára című, négy füzetből álló sorozata. Terjedelmes és mondanivalójában is súlyos műve a Bornemissza Péter mondásai című, zongorára és énekhangra írott kantátája. Számos rangos állami és művészeti díjjal tüntették ki mind Magyarországon, mind külföldön.

Arany Medve-díj - Enyedi Ildikó: ez volt a célunk a filmmel

Publikálás dátuma
2017.02.19. 16:21
FOTÓ: Pool/Getty Images
A Testről és lélekről alkotói nagyon sokat dolgoztak "saját nyomaik eltüntetésén", mert olyan filmet akartak készíteni, amely "a nézőben jön létre, és nem a vásznon" - mondta Enyedi Ildikó, a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) a legjobb filmek járó Arany Medve-díjjal kitüntetett alkotás rendezője, aki szerint a film elérte a célját. Enyedi filmjét rövidesen 35 országban láthatja majd a közönség.

A rendező kiemelte: sok olyan értékes, nagyszerű film van, amelyben az alkotó közvetlenül szól a nézőhöz, a Testről és lélekről készítői viszont "másra esküdtek fel", és rengeteg energiát fordítottak arra, hogy "eltüntessék az útból" saját magukat. 

Az erős stilisztikai elemek arra irányították volna a figyelmet, hogy "itt valami koncepció, erős állítás van", az Arany Medvével kitüntetett magyar film azonban más hatásmechanizmussal dolgozik. A Testről és lélekről "szerény film akar lenni", amelyben az alkotónak nem az a szándéka, hogy "szózatot intézzen a nézőhöz", hanem csak "finoman hagyni akarja élni a vásznon a két főszereplőt, és meg akar mozdítani valamit a néző szívében".

Ehhez sok munkára és nagy alázatra volt szükség minden alkotótárstól, és végig nem lehetett tudni, sikerül-e elérni, hogy a néző ne "kombináljon", hanem "elemi módon, az érzelmek szintjén" reagáljon a filmre. Végül aztán a berlini premieren kiderült, hogy a nézőtéren beindul "az érzelmi hullámvasút, úgyhogy valamit mégiscsak sikerült összehoznom" - mondta Enyedi Ildikó.

Hozzátette: a szombati esti díjátadó gála után a zsűritagok mind odamentek hozzá, gratuláltak, és azt mondták, hogy ha a szabályzat engedte volna, még több díjat adtak volna filmjének. Kitüntették volna a női főszereplőt, Borbély Alexandrát, de Herbai Máté operatőrnek és Lukács Péter hangmérnöknek is "biztosan adtak volna díjat".

A hatásmechanizmus működését mutatja az is, hogy "nem a filmnyelvi, filmtörténeti aspektusok kerültek elő, hanem valahogy mindenkiből előtört nagyon sok minden a saját életéből". "Ez volt a célunk" - mondta Enyedi Ildikó.

A Testről és lélekről egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr - egy középkorú férfi és egy fiatal nő - kapcsolatát mutatja be. A két félénk, visszahúzódó személyiséget az köti össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják; szarvasok egy erdőben, és szeretik egymást.

A film világforgalmazójánál, a berlini Films Boutiqe-nál az MTI érdeklődésére vasárnap elmondták, hogy már 35 országban állapodtak meg forgalmazókkal a Testről és lélekről bemutatásáról. Azonban "ez még az Arany Medve elnyerése előtti adat" - tették hozzá.

A magyarországi premiert február 26-án tartják Budapesten, a 3. Magyar Filmhéten, a magyar mozikban március 2-tól vetítik Enyedi Ildikó filmjét.

A Testről és lélekről az Arany Medve mellett a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte a Berlinalén.

Az alkotás az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő. Férfi főszereplője Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, akinek ez az első színészi alakítása. A filmben látható Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin is.