Ukrajna ismét békére vár

Hétfőtől tűszszünet léphet életbe Kelet-Ukrajnában erről állapodtak meg a szakadár erők Ukrajnával. A tűzszüneti egyezség hírét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette be szombaton, miután a müncheni biztonságpolitikai fórum margóján tárgyalt az ukrán, a német és a francia diplomácia vezetőjével.

Az egyeztetést követően Lavrov azt mondta, hogy előrelépés történt az EBESZ képviselőinek részvételével ülésező, humanitárius kérdésekkel foglalkozó munkacsoportban is, s így később fogolycserére is sor kerülhet. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kétségeit hangoztatta, mondván, a normandiai formátumú megbeszélés nem hozott számottevő eredményt, s végre tettekre lenne szükség, nem hangzatos kijelentésekre. Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter arról számolt be, hogy sem Moszkva, sem Kijev nem látja alternatíváját a minszki folyamatnak.

Az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt lévő térségben az elmúlt hónapokban fellángoltak a harcok. Lavrov szerint a tűzszüneti megállapodás kitér a nehézfegyverek visszavonására, amely a két éve elfogadott minszki egyezmény egyik fontos feltétele lenne. A minszki feltételek között a külföldi csapatok visszavonása, helyi választások megtartása és az ukrán határellenőrzés teljes helyreállítása is szerepelt. Az európai vezetők világossá tették, hogy az Oroszország elleni szankciókat mindaddig nem vonják vissza, ameddig a minszki előírások nem teljesülnek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök mindeközben aláírt egy rendeletet, amelynek értelmében Moszkva elismeri a szakadár területek polgári hatóságai által kiadott iratokat, a kelet-ukrajnai válságövezet lakói vízum nélkül ki- és beutazhatnak Oroszországba. Petro Porosenko ukrán elnök, aki szintén ott volt Münchenben, a nemzetközi jog cinikus megsértésének minősítette a döntést. Az ukrán elnök külön tárgyalást folytatott Mike Pence amerikai alelnökkel, aki támogatásáról biztosította Ukrajnát. Pence aggodalmát fejezte ki a felerősödött kelet-ukrajnai harcok miatt, s átfogó tűzszünetet sürgetett.

Szerző

Kemény Brexit-vita lehet a Lordok Házában

Ellentmondásosan fogadták a brit Munkáspárton belül Tony Blair volt kormányfő pénteki beszédét. A Munkáspárt eddigi legsikeresebb miniszterelnöke a Bloombergnél mondott beszédében arra hívott fel, hogy pártokon átívelő mozgalmat kellene indítani a Brexit ellen. 

A volt kormányfő beszédét többen üdvözölték azon 47 Labour-képviselő közül, akik az EU-kilépés ellen voksoltak a múlt héten az alsóházban. Vezető liberális demokraták, mint Nick Clegg, Cameron egykori helyettese a konzervatív-liberális demokrata koalícióban, valamint Tim Farron, a párt jelenlegi vezetője ugyancsak pozitívan nyilatkoztak. Nicola Sturgeon, a skót első miniszter, a Skót Nemzeti Párt vezetője is helyénvalónak ítélte Blair helyzetelemzését, igaz, a volt kormányfő azt is megjegyezte, hogy a Brexit győzelme után erősödött a skót függetlenség melletti érvelés hitelessége – számolt be róla a Guardian.

A Jeremy Corbyn-féle vezetés szerint azonban Blair zászlóbontása ugyancsak rosszkor jött és megosztja a Munkáspártot, amikor két közelgő időközi választáson – Stoke-on-Trent Central és Copeland képviselői helyéért – is kemény harcot vívnak az EU-ellenes UKIP párttal és a konzervatívokkal. Mindkét választókerület lakói nagy arányban a Brexit mellett voksoltak a tavaly június 23-i népszavazáson, s a Labour azt hangsúlyozza a kampányban, hogy a Munkáspárt is megszavazta May törvényjavaslatát az alsóházban. Több Labour-honatya azt nehezményezte, hogy a volt kormányfő beszéde leginkább saját visszatéréséről szólt.

A Lordok Házában második olvasatban ma kezdődik meg a vita Theresa May Brexit-törvényéről, amely felhatalmazza a konzervatív kormányfőt a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására, az Európai Unióval a kilépési tárgyalások megkezdésére. A felsőházban kemény viták várhatók, több elkötelezett EU-párti politikus, köztük Lord Mandelson volt EU-biztos is várhatóan keményen bírálja majd a törvényjavaslatot.

Eddig már 183 honatya jelezte, hogy hozzá akar szólni a vitához. A Lordok Házában nagyobb eséllyel nyújthatnak be módosításokat a törvényhez, mivel ott a konzervatívoknak nincs többsége. Valószínűtlennek tartják azonban, hogy a felsőház blokkolná a törvényt, szembehelyezkedve a tavalyi referendum és az alsóház döntésével. Harmadik olvasatban március 4-én szavaz a Lordok Háza.

Szerző

Kemény Brexit-vita lehet a Lordok Házában

Ellentmondásosan fogadták a brit Munkáspárton belül Tony Blair volt kormányfő pénteki beszédét. A Munkáspárt eddigi legsikeresebb miniszterelnöke a Bloombergnél mondott beszédében arra hívott fel, hogy pártokon átívelő mozgalmat kellene indítani a Brexit ellen. 

A volt kormányfő beszédét többen üdvözölték azon 47 Labour-képviselő közül, akik az EU-kilépés ellen voksoltak a múlt héten az alsóházban. Vezető liberális demokraták, mint Nick Clegg, Cameron egykori helyettese a konzervatív-liberális demokrata koalícióban, valamint Tim Farron, a párt jelenlegi vezetője ugyancsak pozitívan nyilatkoztak. Nicola Sturgeon, a skót első miniszter, a Skót Nemzeti Párt vezetője is helyénvalónak ítélte Blair helyzetelemzését, igaz, a volt kormányfő azt is megjegyezte, hogy a Brexit győzelme után erősödött a skót függetlenség melletti érvelés hitelessége – számolt be róla a Guardian.

A Jeremy Corbyn-féle vezetés szerint azonban Blair zászlóbontása ugyancsak rosszkor jött és megosztja a Munkáspártot, amikor két közelgő időközi választáson – Stoke-on-Trent Central és Copeland képviselői helyéért – is kemény harcot vívnak az EU-ellenes UKIP párttal és a konzervatívokkal. Mindkét választókerület lakói nagy arányban a Brexit mellett voksoltak a tavaly június 23-i népszavazáson, s a Labour azt hangsúlyozza a kampányban, hogy a Munkáspárt is megszavazta May törvényjavaslatát az alsóházban. Több Labour-honatya azt nehezményezte, hogy a volt kormányfő beszéde leginkább saját visszatéréséről szólt.

A Lordok Házában második olvasatban ma kezdődik meg a vita Theresa May Brexit-törvényéről, amely felhatalmazza a konzervatív kormányfőt a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására, az Európai Unióval a kilépési tárgyalások megkezdésére. A felsőházban kemény viták várhatók, több elkötelezett EU-párti politikus, köztük Lord Mandelson volt EU-biztos is várhatóan keményen bírálja majd a törvényjavaslatot.

Eddig már 183 honatya jelezte, hogy hozzá akar szólni a vitához. A Lordok Házában nagyobb eséllyel nyújthatnak be módosításokat a törvényhez, mivel ott a konzervatívoknak nincs többsége. Valószínűtlennek tartják azonban, hogy a felsőház blokkolná a törvényt, szembehelyezkedve a tavalyi referendum és az alsóház döntésével. Harmadik olvasatban március 4-én szavaz a Lordok Háza.

Szerző