Momentum - Minél több, annál jobb

Publikálás dátuma
2017.02.15. 06:03
A kutya is aláírhat? - Forrás: Momentum/Facebook
A Momentum Mozgalomnak 138 ezernél 30-40 százalékkal több aláírást kell gyűjtenie péntekig ahhoz, hogy biztosan meg legyen a budapesti olimpiai népszavazás kiírásához szükséges számú (nagyjából 136 ezer) hiteles szignó - mondta a Népszavának Tóth Zoltán választási szakértő, aki jelezte, korábban nem kellett ilyen nagy "ráhagyással" számolni a választási aláírásgyűjtéseknél.

Mint fogalmazott, a kilencvenes évek közepén elég volt 10 százalékkal többet gyűjteni a minimumnál, hiszen „a pártok akkor még nem tanultak meg hamisítani, visszaélni és vásárolni”. A Fidesz 2014-re viszont már csúcsra járatta ezeket a módszereket: 10 olyan bizniszpárt is elindult az országgyűlési választáson országos listával, amelyek végül kevesebb szavazatot kaptak, mint amennyi ajánló aláírást szereztek – emlékeztetett a szakértő. Mindezek alapján becsülte úgy az Országos Választási Iroda egykori vezetője, hogy a Momentumnak 138 ezernél körülbelül 30-40 százalékkal kell több aláírást gyűjtenie.

Tóth szerint egyébként nem csak azért kell több aláírást gyűjteni, hogy kivédjék a hamis szignókat, szándékos csalásokat, hanem azért is, mert egy népszavazásnak nagyon magas az érvényességi küszöbe. „Az aláírás erősen hasonlít a politikusok kézfogására. Minden egyes kézfogás, egy szavazat. Egy darab aláírás ugyanígy egy szavazat” – vélekedett a választási szakértő, aki szerint a Momentum gyűjtése nagyon jót tesz minden pártnak, minden mozgalomnak. Úgy látja: a „megélhetési ellenzék” egyik nagy tragédiája, hogy nem beszélgetnek senkivel.

A rendszerváltás óta egyébként kevés országos referendumot sikerült aláírásokkal kiharcolni. A Fidesz 2008-as népszavazása előtt 1990-ben a közvetlen elnökválasztásról volt ilyen referendum. Csak budapestieket érintő népszavazás - mint a mostani - pedig még nem volt. Az összegyűjtött aláírásokat 2013, az új népszavazási törvény elfogadása óta ellenőrzi a Nemzeti Választási Iroda. A mostani olimpiás szavazás aláírásait a helyi, Fővárosi Választási Iroda ellenőrzi majd.

A Momentum nemcsak az aláírásokkal foglalkozik: közérdekű adatigénylést nyújtott be Fekete-Győr András a budapesti olimpiai pályázatért felelős Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-hez. A szervezet elnöke kikérte az összes, a zrt. megalakulása óta megkötött szerződést. Arra kíváncsiak, hogy mire költi a cég az olimpia előkészítésére kapott 15 milliárd forint közpénzt.

Pénzbüntetés rongálásért
Gyorsított eljárásban, jogerősen 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a férfit, aki pár hete a budapesti Jászai Mari térnél megrongálta az aláírásgyűjtő kampány egyik standját. A 49 éves részeg férfi, mindenféle előzmény nélkül belerúgott az aláírásgyűjtő standba, majd a politikai nézeteit hangoztatva letörte a stand hirdetőtáblájának tartóoszlopait. Az aláíróíveket és a tollakat a földre seperte, végül a stand letört elemét a földön megtaposta. Tettével 10 ezer és 20 ezer forint közötti kárt okozott.



Szerző

Egészségügy - Kezdődik a nagy adatgyűjtés

Mától léphetünk be az Ügyfélkapun az úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), ahol egyebek mellett rendelkezhetünk a gyógyítás közben keletkezett adataink felhasználásáról. Akinek nincs ügyfélkapus kódja, annak a kormányablakok valamelyikét kell felkeresnie, ahol az ügyintézők segítségével regisztrálhat – hangzott el azon a sajtóbeszélgetésen, ahol bemutatták az új rendszert.

A tervek szerint a mintegy 11 milliárdos informatikai fejlesztés összekapcsolja az egészségügy adatgyűjtő és -kezelő rendszereit, hogy legkésőbb 2017 szeptemberétől az ország összes szolgáltatója megoszthassa egymással a betegek kórtörténetét. A fejlesztők szerint a rendszer képes lesz egyidejűleg több ezer távkonzíliumot lebonyolítani. Továbbá a patikákban is megjelenhetnek az elektronikus vények. A közfinanszírozott rendszerekben dolgozó orvosok pedig akár digitálisan is foglalhatnak időpontot pácienseiknek a további vizsgálatokra. Ónodi-Szűcs Zoltán szakállamtitkár szerint mindez óriási lépés a betegbiztonság érdekében, hiszen például, ha a beteg nem emlékszik, hogy az aktuális terápiája mellett milyen egyéb orvosságokat szedett, akkor az orvos egyetlen gombnyomással hozzáférhet az információhoz.

Az állampolgároknak egy hónapjuk van arra, hogy úgynevezett önrendelkezéssel megtegyék a kezdő lépést: eddig dönthetnek, hogy mit mutathat meg róluk a rendszer és mit nem. Ha ezt elmulasztják, akkor engedélyüket megadottnak tekintik mindaddig, amíg máshogy nem rendelkeznek. Az új rendszert március közepétől szeptemberig 22 háziorvosi körzetben, 36 gyógyszertártárban és több mint egy tucat kórházban tesztelik országszerte.

Az EESZT az orvosokra is ró kötelezettséget; a közfinanszírozott ellátás keretében igénybe vett kezelések adatait a taj-szám alapján rögzíteniük kell, amit aztán a rendszer a beteg élete végéig, sőt a halála után is megőrizhet. Üres adatbázissal fognak indulni, de tervezik, hogy az elmúlt öt évben keletkezett egészségügyi adatokat mindenkiről feltöltik.

Az állampolgárok egészségügyi adataihoz és dokumentumaihoz kizárólag orvos, illetve a recepteknél gyógyszerész férhet hozzá. Az adat tulajdonosa, az állampolgár pedig az adataihoz való összes múltbéli hozzáférést - még a sikerteleneket is - láthatja az Ügyfélkapun keresztül. Ha visszaélésre gyanakszik, hatósághoz fordulhat.

Szerző

Kicsik gyűrik a nagyobbakat

Publikálás dátuma
2017.02.15. 06:00
Szabó Tímea társelnök bejelentése. Nem találtak partnert az előválasztási párbeszédhez FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN
Hivatalosan is beszüntette az előválasztással kapcsolatos ellenzéki tárgyalásokat a Párbeszéd. Szabó Tímea társelnök szerint azért döntöttek így, mert szerintük sem az MSZP, sem a DK nem volt nyitott a koncepcióra. A szocialisták szerint a kormányváltás esélyét Botka László személye garantálja, ezért is tárgyal ő a többi párttal. Gyurcsány Ferencék közölték: nem látják azt a használható tervezetet, aminek alapján sikeresen meg lehetne tartani az előválasztást.

A Párbeszéd számára úgy tűnik az MSZP és a DK nem érdekelt az előválasztásban - mondta lapunknak Szabó Tímea, miután bejelentette, véget érnek az általuk kezdeményezett előválasztási tárgyalások, kiszállnak. Pedig a Párbeszéd társelnöke szerint egy értelmes együttműködési forma kidolgozásán munkálkodtak a demokratikus ellenzéki pártok számára, hogy Orbán Viktor ellenében létrejöhessen egy nyitott, együttműködő erő. Mindezt azért kezdeményezték, mert a 2014-es parlamenti választásokon kiderült, a szavazók megbüntetik azokat a pártokat, amelyek teljesen kizárják őket a jelöltállításból. Márpedig három éve nem az emberek dönthették el, mely ellenzéki politikusok induljanak a választókerületekben.

Szabó Tímea társelnök bejelentése. Nem találtak partnert az előválasztási párbeszédhez FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN

Szabó Tímea társelnök bejelentése. Nem találtak partnert az előválasztási párbeszédhez FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN

Arra a kérdésünkre, hogy miért pont akkor hozták meg a döntést, amikor a szocialista Botka László épp megkezdte az egyeztetéseket az ellenzéki pártokkal, Szabó Tímea azt mondta, őket az MSZP esetleges kormányfő-jelöltje nem kereste meg, másrészt Botka már karácsony előtt jelezte: nem támogatja az előválasztást. Így pedig, tette hozzá, hogy az MSZP nem nyitott az előválasztás felé, már nincs is értelme tárgyalni. A sajtóban ráadásul olyan, hivatalosan meg nem erősített hírek is megjelentek, hogy a szocialisták és a DK megállapodtak a budapesti választókerületek elosztásáról. A Párbeszéd társelnöke elmondta, nem tudják Botka miért várt másfél hónapig a pártokkal való egyeztetés elkezdésére. A szegedi polgármesterrel bármikor szívesen beszélnek, de tárgyalni csak akkor hajlandóak, ha a politikus nyitott arra, hogy a szavazók bevonásával válasszák ki a közös ellenzéki jelölteket. Gyurcsány Ferenc DK-elnök pedig az "összes ellenzéki párt vezetőjét pszichiáterhez küldte és azt mondta, ha tetszik, ha nem, megállapodás ide vagy oda, ő bizony elindul a választásokon", ami a társelnök szerint szíve joga, de a nyitottság a részéről is hiányzik.

"Nincs idő arra, hogy a következő fél-egy évben civakodó, ellenséges ellenzéki politizálás folyjon" - emelte ki Szabó, aki emlékeztetett, tavaly októberben az érvénytelen kvótareferendum után hirdették meg az előválasztásról szóló tárgyalásokat, kezdetben sikerült is leülni a baloldali ellenzéki pártok vezetőivel. Ám az MSZP néhány hónap múlva olyan javaslatot tett, amely leginkább "a civilek kizárására" irányult, a DK pedig eddig nem ismertette elképzeléseit. "Ebből látható, hogy a nagy pártok nem akarnak olyan versenyhelyzetet, amely az előválasztásokon állna elő" - mondta a társelnök. Azt, hogy ki a legjobb jelölt, az embereknek kell eldönteniük, "nem a pesti párteliteknek sötét hátsó szobákban". Ennek érdekében a Párbeszéd továbbra is nyitott az egyeztetésre minden olyan párttal és szervezettel, amelyek hisznek a kormányváltásban. Ezen szereplők közé sorolta az LMP-t, az Együttet és a Momentum Mozgalmat. Közölte azt is, tavaszra mind a 106 körzetben lesz saját jelöltjük, és megnevezik miniszterelnök-jelöltjüket is.

Szabó szavaira az MSZP elnökségi tagja, Molnár Zsolt azzal reagált, hogy a kormányváltás és annak esélye a fontos, nem pedig az egyéni vagy egyes pártérdekek. A szocialisták egységesen úgy látják, hogy ezt az esélyt Botka László személye garantálja, az MSZP ezért ajánlotta őt miniszterelnök-jelöltnek, s ezért bízta meg őt a demokratikus ellenzéki pártokkal való tárgyalásokkal. Meglehetősen furcsa, hogy bizonyos szereplők, akik Botka Lászlóval még nem ültek tárgyalóasztalhoz, így programját, s előválasztási ajánlatait sem ismerik, hirtelen a sajtón keresztül megüzenik a tárgyalásoktól való elállást - mondta Molnár, aki szerint nem az üzengetés, hanem az érdemi egyeztetés vezet előre, ebbe kell energiát fektetni. Molnár éppen ezért a Párbeszédet, ahogy valamennyi más pártot, sőt a civileket is a tárgyalóasztalnál látná, szerinte ott lehet megállapodni a technikai kérdésekben: "A következő hetek tárgyalásai azok a színhelyek, ahol meg lehet vitatni, hogy ki mit gondol erről." Felvetésünkre az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke cáfolta, hogy az MSZP ne lenne érdekelt az előválasztásban, semmilyen megmérettetéstől nem riadnak vissza, "ugyanakkor azt látni kell, hogy még kizárólag mi álltunk elő bárminemű személyi ajánlattal, méghozzá nem is akármilyen kihívót állítva az Orbán-rezsim ellenében".

Gréczy Zsolt a Népszavának cáfolta, hogy a DK ne lenne érdekelt az előválasztásban. Mint mondta, mindig nyitottak voltak, ám jelenleg nem látják azt a használható tervezetet, ami alapján ezt sikeresen meg lehetne rendezni. A DK szóvivője szerint a Párbeszéd mostanáig adós maradt a megfelelő koncepcióval, továbbra is várják esetleges javaslataikat. A tárgyalóasztalnál eddig is ott ültek, olykor maga Gyurcsány Ferenc is részt vett az előválasztásokról folytatott egyeztetéseken, amelyeket folytatni kell. A DK szerint a 106 egyéni körzetben csak egyetlen demokratikus ellenzéki jelölt indulhat majd 2018-ban. Szívesen tárgyalnak Botkával, több mint három hete várják, hogy jelentkezzen náluk. Készek arra, hogy meghallgassák a szegedi polgármester elképzeléseit, javaslatait.

A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) szerint az előválasztást az MSZP nélkül is meg lehet és meg is kell tartani. Bokros Lajos pártja a Népszavával közölte, ezen várja a Párbeszéd részvételét, összhangban a párt eddigi álláspontjával. A MoMa egyébként február 15-ig adott haladékot az MSZP-nek arra, hogy visszaüljön a tárgyalóasztalhoz, a DK már jelezte, erre szívesen hajlandó. Bokrosék úgy vélik: a demokratikus ellenzéknek közösen kell fellépnie, s amelyik baloldali párt őszintén kívánja az "önkényuralom megszüntetését és a demokrácia helyreállítását", az visszaül a tárgyalóasztalhoz.

Készülnek a parlamenti rajtra
Ma kezdődnek a tavaszi parlamenti ülésszak előtti, évadnyitó frakcióülések. Az MSZP Budapesten ül össze szerdán, s többek között arról döntenek, hivatalosan is támogatják-e Majtényi László köztársasági elnöki jelöltségét. Emellett Botka László is felszólal az egésznapos ülésen. Tóth Bertalan frakcióvezető korábban azt mondta: kemény és felelős ellenzéki politizálásra készülnek, indítványaik pedig három csomagra bonthatóak: biztonságpolitikai, antikorrupciós és az életminőséget javító előterjesztésekre.
A Fidesz-KDNP mától péntekig Visegrádon tanácskozik. Az ülés a szokásoknak megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök politikai értékelésével kezdődik. A háromnapos megbeszélésen szó lesz a migrációs kérdésekről, a másik fontos témakör pedig a 2018-as költségvetés lesz, amelyet tavasszal fogadhat el az Országgyűlés. A KDNP egyébként a közös tanácskozás előtt a helyszínen, szerdán külön frakcióülést is tart.
A Jobbik szerdától péntekig Mátraszentimrén tanácskozik. A megbeszélés Vona Gábor pártelnök köszöntőjével indul, a frakcióülés meghatározó témája pedig az európai bérunió és az ehhez szükséges nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztése lesz, valamint a felkészülés megkezdése a választásokra.
Az LMP a múlt héten már megtartotta évindító frakcióülését Siófokon.



Szerző