OLAF - Politikai színjáték a metrópénzek körüli nyilatkozatáradat

Publikálás dátuma
2017.02.14. 06:00
Politikai haszonszerzés, nem pedig érdemi büntetőjogi felelősségre vonás lehet a kormány célja a metróügyben FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Évek óta tisztában lehetett a magyar kormány azzal, hogy korrupciógyanúsak voltak a metróberuházás szerződései, ám eddig katonásan fizette a metrószámlákat. Csak most, az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatala után kezdtek el a kifizetések a leállításával fenyegetőzni, amikor már alig maradt valami a kasszában. A lapunk által megkérdezett jogi szakértő szerint félő, hogy a kormányzat inkább további adófizetői milliárdokat éget el, csak, hogy a választások előtt politikai ügyet csinálhasson a metróügyekből.

Politikai színjáték, semmi más - foglalta össze lapunknak Magyar György ügyvéd, mit gondol arról, hogy a hétvégén Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, majd nyomában Tarlós István főpolgármester is bejelentette: a főváros felfüggeszti a négyes metróról szóló, az Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) jelentése alapján "gyanúsnak" tűnő metrószerződések kifizetését.

"Amíg nincs pont az OLAF-vizsgálat végén, és amíg nem tisztázódik a felelősség, addig az államháztartási törvény szerint Magyarország az adófizetők pénzét nem adhatja oda" - idézte Lázár Jánost a Magyar Nemzet. Korábban azonban nem voltak ilyen aggodalmaskodók a magyar döntéshozók.

Közzétetetnék az OLAF-országjelentést
Nyilvánosságra hozná hét szocialista képviselő a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Magyarországról szóló korrupciós statisztikáit, valamint az OLAF Koordinációs Iroda által készített éves összefoglalót. Az MSZP-s törvényjavaslat szerint ugyanígy nyilvánosnak kellene lenni, hogy ha az OLAF csalás, korrupció gyanújával vizsgálatot indít, továbbá a vizsgálati jelentést és az OLAF ajánlásaira készült kormányzati választ.

Az OLAF-jelentésből kiderül: a fideszes döntéshozók évek óta tisztában kellett lenniük azzal, hogy finoman szólva sem ment minden tisztán a nagyberuházás körül. 2008-tól a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a BKV, illetve külsős ügyvédi irodák tucatjai világították át a metrószerződéseket, majd 2009 és 2013 között számos rendőrségi, ügyészségi nyomozást folytattak le metróügyekben. Maga az OLAF 2012 óta nyomozott, bár a jelentésből kiderül, hogy ez jobbára csak annyit jelentett, hogy összefésülték a tagállami nyomozások megállapításait. Közben viszont a magyar döntéshozók csuklás nélkül kifizették a metrószámlákat. Így kérdéses, egy évtizeddel a nagyberuházás után egyáltalán mekkora összeget lehetne még visszatartani. A metrópénzek zömét régen kifizették a beszállító cégeknek. Lázár szerint eddig 380 milliárd forint ment ki a közkasszából a négyes metróra és legfeljebb 20 milliárd forint kifizetésének a felfüggesztéséről lehet szó.

Jellemző, hogy a metrókocsikat szállító Alstom-ügyben például 2012 óta tart a nyomozás Magyarországon és az Egyesült Királyságban. Dacára, hogy az OLAF ebben az esetben meg is nevezte a korrupció lebonyolításával gyanúsított személyt - Medgyessy Péter ex-miniszterelnököt -, ugyanakkor idehaza a magyarok időközben a teljes, mai árfolyamon nagyjából 23 milliárd forintnyi vételárat átutalták a francia metrókocsi-gyártónak. Hasonló előzékenyen jártak el Orbánék a másik "nagy metróügy", a Siemens esetében is. 2009 és 2013 között Németországban és Magyarországon is bűnügyi nyomozás volt a metróügyek miatt Siemens AG-val szemben.

Magyar György szerint jogi nonszensz a maradék kifizetések felfüggesztése. Az OLAF- jelentésben az egyes szerződések kapcsán olvasható megállapítások jogi értelemben még gyanúnak sem értelmezhetőek. "Ahhoz egy büntetőeljárás során feljelentés-kiegészítést kellene elrendelni" - mondta Magyar. Hozzátette: korábban éppen Polt Péter legfőbb ügyész többször is elmondta, hogy az OLAF-jelentéseknek nincs büntetőjogi kötőereje. Az ilyen anyagok összefoglalják, illetve értékelik a már lefolytatott tagállami, uniós nyomozások, vizsgálatok eredményét, ám az nem minősül büntetőjogilag érvényes "gyanúnak", azt ugyanis utána a tagállami nyomozó szerveknek kell megállapítania. Ez viszont idehaza eddig nem sikerült. Így Magyar György arra figyelmeztetett: ha a magyar döntéshozók politikai okokból, ám megalapozott jogi indok - jogerős ítélet - nélkül egyoldalúan felfüggesztik egy szerződés teljesítését, azaz a fizetést, úgy annak később igen súlyos következményei lehetnek. Az érintett cégek később jókora kártérítési igényekkel léphetnek fel a magyar állammal szemben. "Félő, hogy a politikai érdek itt is megelőzi a gazdasági érdeket" - mondta Magyar.

Budaházyt hazaengedték a börtönből?

Publikálás dátuma
2017.02.13. 21:44
Budaházy a tárgyalásán 2011-ben -- Népszava fotó
Sajtóértesülések szerint hazaengedték a terrorcselekmények miatt első fokon tizenhárom év fegyházra ítélt Budaházy Györgyöt. A Magyar Nemzet Online és az Origo hétfőn azt írta, az előzetes letartóztatásból házi őrizetbe helyezték, a börtönből délután távozott.

A portálok információja szerint Budaházy Györgyöt a budapesti, Venyige utcai börtönből a Nagy Ignác utcaiba vitték át. Felesége koraeste - az Origo tudósítása szerint - a büntetés-végrehajtási intézet előtt várakozóknak azt mondta, ne várjanak tovább, férjét a hátsó kijáraton át már hazavitték.

Az MTI kereste Szikinger Istvánt, Budaházy György ügyvédjét, aki a sajtóból értesült védence kiengedéséről.

Elmondása szerint a Kúria döntése állhat a háttérben. Kifejtette: a Fővárosi Törvényszék augusztusi, elsőfokú ítélethirdetése után házi őrizetet rendelt el, amely ellen a vádhatóság fellebbezett, de Budaházy György október végéig otthonában tartózkodott. Csak akkor vitték vissza a börtönbe, amikor a Fővárosi Ítélőtábla helyt adott a vádhatóság fellebbezésének. Ezt követően Szikinger István újabb kérelmet adott be a házi őrizet elrendelése érdekében, ezt fogadhatta el a Kúria, de hivatalos értesítést nem kaptak. A Kúria keddre ígért tájékoztatást.

A terrorcselekménnyel, testi sértéssel, kényszerítéssel vádolt Budaházy Györgyöt augusztus 30-án ítélték első fokon tizenhárom év fegyházbüntetésre. Budaházy György egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott terrorcselekmény, lopás, lőfegyverrel visszaélés miatt, négyen 10 évet, egy további pedig 9 évet. Az összesen 17 vádlott közül a 15 terrorcselekménnyel megvádolt személy 13 és 5 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a törvényszék, feltételes szabadságra nem bocsáthatók.

Szerző

Demszky: Orbán szája íze szerint született az OLAF-jelentés

Publikálás dátuma
2017.02.13. 21:38
MTI Fotó: Kovács Tamás
Gyalázatosnak tartom az OLAF eljárását" - mondta Demszky Gábor a Budai Liberális Klubban szervezett mai vitaesten.  

 A volt főpolgármester szerint "dacára annak, hogy a 4-es metróberuházás idején városvezető voltam, engem nem hallgatott meg senki az OLAF-tól". Ugyanakkor a jelentés Demszky szerint jól beazonosíthatóan egy 2010-es állami számvevőszéki (ÁSZ) vizsgálatra épült, s ő akkor - még főpolgármesterként - részletes választ írt az ÁSZ felvetéseire. Ám az ő álláspontja semmilyen módon nem kerültek be az OLAF-jelentésbe - állítja Demszky. Példaként említette, hogy a jelentés egyik fő megállapítása, hogy nem volt egyetlen fővállalkozója a beruházásnak. Valójában azonban a volt főpolgármester szerint ők annak idején pontosan azért osztották szét 12, majd később 20 részre a megbízásokat, mert a projekt kezdetén így állapodtak meg az Európai Beruházási Bankkal.

"Nem mondhatom, hogy nem történhettek korrupciós ügyek a beruházás körül" - vallotta Demszky, ám szerinte ezügyben a magyar ügyészségnek és rendőrségnek lett volna hatásköre és lehetősége, hogy a bűncselekményeket megállapítsa, hogy megfelelőképpen eljárjon és vizsgálódjon. Demszky szerint azonban látni kell, hogy a 4-es metró körül bűncselekményeket kizárólag külföldi nyomozóhatóságok tártak fel. "Felháborító, hogy a magyar ügyészség eközben semmilyen vizsgálattal nem jutott érdemi eredményre", így most új felelősöket rángathat elő a kormányoldal a választási kampányához.

A metróberuházás kapcsán felhozott túlárazásról Demszky úgy fogalmazott: "eredetileg valóban 153 milliárd forintról indult a projekt, ám ez még 1998-as terv volt, s közben eltelt 17 év,és az infláció 125 milliárd forinttal drágította a költségterveket". Eközben az eredeti tervben még nem szereplő beruházások is a projekt részévé váltak, ami további 39 milliárdos többletköltséget eredményezett. Végül "a 2010-es kormányváltáskor 370 milliárdba került a 4-es metró, ám ebből addig csak 122 milliárdot fizettünk ki" - mondta Demszky. Azonban az OLAF-jelentés szerint a nagyberuházás végösszege 453 milliárd forintra rúgott, azaz Tarlós István és a fideszes városvezetés 82 milliárd forinttal többet fizetett ki különböző alvállalkozóknak, aminek Demszky máig sem tudja az okát, pontosabban - mint fogalmazott - erről vita van Tarlós és közte.