Előfizetés

Majtényival nyitja az ülésszakot az MSZP

Majtényi László alkotmányjogász, a civilek és a demokratikus ellenzéki pártok által támogatott államfőjelölt és Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje is felszólal szerdán, az MSZP egész napos frakcióülésén - erősítette meg lapunk értesülését Nyakó István. 

A szocialisták szóvivője szerint a képviselőcsoport évadnyitó ülésén elsődleges témaként szerepel majd az Országgyűlés tavaszi programjában szereplő államfőválasztás, s miután az MSZP elsőként karolta fel és biztosította támogatásáról a civilek által jelölt Majtényit, természetes, hogy a volt ombudsmannak, az Eötvös Károly Intézet vezetőjének is szót adnak. Az MSZP egyébként kifejezetten a parlamenti prioritásokkal - így biztonságpolitikával, valamint a korrupcióellenes fellépés jogi lehetőségeivel - kíván foglalkozni az évadnyitón, így Nyakó szerint ugyan meghallgatják Botka Lászlót, ám mivel a szegedi polgármester teljes bizalmat élvez a tárgyalások lefolytatásában, nem az ellenzéki összefogás lesz a képviselőcsoport ülésének elsődleges kérdése, hanem a jövő héten induló tavaszi ülésszak.

A héten egyébként az MSZP miniszterelnök-jelöltje is megkezdi a tárgyalásokat, Molnár Gyula pártelnökkel együtt járják majd végig a lehetséges, reménybeli választási partnereket, illetve politikai szereplőket, akikkel nemcsak Botka személyéről, hanem a 106 választókerület némelyikében vagy épp mindegyikében szükséges előválasztásról is tárgyalnak majd.

Noha Botka személyét a Párbeszéd is tárgyalóképes ajánlatnak tartotta, s eddig nyitottnak mutatkozott a tárgyalásokra, tegnap Szabó Tímea "Nem akarásnak nyögés a vége - a Párbeszéd kiszáll az előválasztási tárgyalásból" címmel hirdetett meg sajtóértekezletet mára. Mindennek oka több tegnapi, elsősorban az LMP háza tájáról érkezett hír lehet, de a pártok egyezkedése az utóbbi hetekben is nehézkesnek bizonyult. Az biztos, hogy a Párbeszéd klasszikus előválasztást javasol, míg Botka László és a szocialisták csak azokon a helyeken versenyeztetnék jelöltjeiket, ahol többen is elindulnának 2018-ban. Ilyen lehet például Veszprém egyéni választókerületi körzete, ahol a ma függetlenként - ám ellenzéki támogatással - parlamenti képviselő Kész Zoltánnal szemben elindulna Mesterházy Attila szocialista képviselő is. A szocialisták egyébként mind a 106 választókerületben ajánlatot tesznek majd a demokratikus oldalnak az egyéni jelöltek személyére, ugyanakkor Molnár Gyula pártelnök korábban már világossá tette, sehol sem riadnak vissza attól, hogy már a választás előtt megmérettessenek, s így egy jelölt indulhasson az ellenzéki oldalról.

Botka személye is kérdéses egyelőre a demokratikus ellenzéki pártok körében, az Indexnek a szegedi polgármester azt mondta, elsőként az LMP vezetőivel ül tárgyalóasztalhoz. Hadházy Ákos, a zöldpárt társelnöke meg is erősítette, hogy tárgyalnak Botkával, és felidézte, ő mindig azt mondta, hogy az ellenzéki vezetőknek le kell ülniük, és tárgyalniuk kell egymással. Ezzel némileg ellentmodott Schiffer András volt LMP-vezérnek, aki szerint nincs miről tárgyalni Botkával. Hadházy ugyanakkor már azon a hetekkel ezelőtti megbeszélésen is jelen volt, amelyre nem hívták meg Gyurcsány Ferencet. A Demokratikus Koalíció elnöke ezt szóvá is tette évértékelőjén, és ellene irányuló "cselszövésnek" nevezte. A DK azonban mindenképpen tárgyal majd Botkával. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje egyébként fölszólal Molnár Gyula pártelnök szombati évértékelője után is, állítólag ezen a rendezvényen szóban is ismerteti a nyilvánossággal a programját.

Az út széle - Egyházaknak passzolnák le a szociális otthonokat

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.02.14. 06:01
Hétköznap a biatorbágyi Boldog Gizella Alapítványi Idősotthonban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Bár folyamatosan tárgyaltak róla, az utóbbi hat évben csak egyetlen szociális intézményt tudott egyházi kézbe adni az állam. Ennek ellenére a kormány nem változtat a tervein, sőt egy napokban megjelent határozatban két évre lekötötte az átadásra szánt költségvetési forrásokat.

Megmagyarázhatatlan módszerrel szaladt előre a humántárca, amikor kiharcolta, hogy kormányhatározat szülessen a ma még állami fenntartású szociális intézmények átadásához szükséges források biztosításáról, ha azok a közeljövőben egyházi kézbe kerülnének. Ha ez egy általános ígéret keretében hangzott volna el, senki nem csodálkozna, de a február 3-án megjelent Magyar Közlöny szerint az idén 8837, míg 2018-ban 21 563 férőhely átadásának forrásait kell majd biztosítania a nemzetgazdasági tárcának. Ezekkel a számokkal kalkulál a kormány annak ellenére, hogy a szociális államtitkárság a Népszavának elismerte, az utóbbi 6 évben mindössze egyetlen intézmény átvételéről sikerült tető alá hozniuk a megállapodást. A Magyarországi Református Egyház az idén már több szerződést is köthet – legalábbis erre lehet következtetni lapunknak adott válaszukból, amely szerint a 2017-re előkészített szerződéseik még nincsenek aláírva. A többi nagy egyház sem ebben az évben, sem 2018-ban nem látja reálisnak ilyen intézmények átvételét.

Pedig különösen a harmadik Orbán-kormány megalakulása óta érezhető a terület vezetőinek vágya, hogy a lehető legtöbb szociális férőhelyet, intézményt adják egyházi kézbe. 2015 nyarán egy konferencián szólta el magát Czibere Károly: az államtitkárság már néhány héttel működésének megkezdése után munkacsoportokat hozott létre, amelyek kéthavonta egyeztetnek az egyházakkal a szociális gondoskodásban vállalt egyházi feladatokról. Csakhogy másfél évvel ezelőtt az is kiderült, hogy egységes, mindenkinek tetsző megállapodás megkötésére nincs esély, így megkezdődött a kiszemelt intézményekhez tartozó egyházmegyék, sőt gyülekezetek „levadászása”. Egyházi vezetők lapunknak megerősítették, többször is eljutottak konkrét épületek, intézmények vizsgálatáig, de arról nem sikerült megállapodást kötni, hogy ki viselje az ingatlanok felújításának költségeit. Az ajánlatok között kizárólag vidéki, felnőtteket ellátó intézmények szerepeltek, amelyekbe megfelelően felkészült szakmai vezetőt kellett volna találni továbbá a szerződésben az egyházaknak vállalniuk kellett volna a dolgozók átvételét és meghatározott ideig történő foglalkoztatását is.

A tárgyalásokról szóló első híradások után nem sokkal a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyik sajtótájékoztatóján Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek súlyosan aggályosnak nevezte az átadási szándékot azoknak az intézményeknek az esetében, amelyek korábban nem voltak az egyház tulajdonába. Szerinte ugyanis ellenkezik az állam világnézeti semlegességével, ha „a kormány vagy az önkormányzatok általuk meghatározott egyháznak adják át intézményeiket, ez esetben ugyanis az ő döntésük szabja meg, hogy milyen vallási környezetben kénytelenek az emberek igénybe venni valamilyen szociális szolgáltatást”. Nem véletlen, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára most is csak azt tudta megerősíteni érdeklődésünkre, hogy „az állam részéről az elmúlt években történt megkeresés” az ügyben. Mohos Gábor azonban hozzátette, hogy az egyházmegyék, szerzetesrendek önállóak, saját hatáskörben döntik el, hogy milyen típusú és hány intézményt kívánnak fenntartani, átvenni. Mivel pedig a kormány külön-külön tárgyal velük, a Püspöki Konferenciának nincs átfogó képe az aktuális helyzetről, csak annyit tudnak, hogy az állami kínálat töredékénél merült fel komolyan az átvétel.

A megkeresett területi vezetők még ezt sem erősítették meg. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nem tárgyal állami fenntartásban lévő szociális intézmény átvételéről és nem szándékozik férőhelyeket átvenni – üzente a Népszavának Fülöp Ernő kanonok, irodaigazgató és hasonló válasz érkezett a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéből is. „A folyamat nem érint bennünket – írta sajtós munkatársuk.

Az egyes református gyülekezetek is önállóan tárgyaltak, így a végleges listát nem ismeri a Református Szeretetszolgálat központja, de Kőrösi-Gilicze Réka kommunikációs vezető tudomása szerint aláírásra készítenek elő több megállapodást is. A 2018-as átvételekről a minisztériumi egyeztetések még ezután fognak elkezdődni – tette hozzá válaszában. A hírt tegnap Czibere államtitkár is megerősítette lapunknak.

A Magyarországi Evangélikus Egyház vezetősége annyit jelzett, hogy 2017-ben várhatóan folytatják a 2015-ben kezdett tárgyalásokat a kormányzattal állami szociális intézmények egyházi fenntartásba történő átadás-átvételéről. Azonban „az egyeztetés jelenleg nem tart ott, hogy konkrétumokról tudnánk beszámolni” – írták. Több intézményt vizsgálunk jelenleg is - fogalmazott a Népszavának Kunos Péter. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott: olyan településeken tudják elképzelni a megállapodást, ahol egyébként is működtetnek szociális otthonokat, és biztosítani tudnák a megfelelő szakmai hátteret a munkához.

Mindezek tükrében még inkább kérdéses: a csekély érdeklődés mellett miért kellett pontos létszámokra lekötni a költségvetési pénzeket? Kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális államtitkársága azt a választ adta, hogy azért terveztek előre, hogy ha mégis megállapodás születne, akkor annak ne legyen akadálya a fedezet hiánya. Optimista forgatókönyvvel számolva ugyanis szerintük az idén már eljuthatnak átadásokig, mert a kormány célja, hogy az egyházak több lehetőséget kapjanak az intézményfenntartásban, mind az alapellátás, mind a szakellátás területén - írták. A legnagyobb kérdés persze, hogy mindezt hogy élik meg a szociális területen dolgozók és az átvételre kínált intézmények lakói. Telefonhívásaink alapján egyértelmű, hogy a szakma szinte semmit nem tud, de aggódik a közalkalmazotti bérek lehetséges elvesztése miatt. Sokfelé fogalmazták meg, hogy szerintük az egész átadási műsor az állami tulajdonú ingatlanok olcsó megszerzéséről akart szólni, de ha ez mégsem elég nagy üzlet a felújítási kényszer miatt, akkor is több pénzt szerezhetne az ágazat az egyházi kiegészítő normatívák révén. Már csak az kérdés maradt megválaszolatlan, hogy mitől lenne jobb mindez a szociális ellátásra, gondoskodásra szoruló tízezreknek, akiknek a jövője attól a kormányzati értékeléstől függ, ami szerint az egyházak szeretetszolgálatai eddig kiváló munkát végeztek.

OLAF - Politikai színjáték a metrópénzek körüli nyilatkozatáradat

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.02.14. 06:00
Politikai haszonszerzés, nem pedig érdemi büntetőjogi felelősségre vonás lehet a kormány célja a metróügyben FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Évek óta tisztában lehetett a magyar kormány azzal, hogy korrupciógyanúsak voltak a metróberuházás szerződései, ám eddig katonásan fizette a metrószámlákat. Csak most, az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatala után kezdtek el a kifizetések a leállításával fenyegetőzni, amikor már alig maradt valami a kasszában. A lapunk által megkérdezett jogi szakértő szerint félő, hogy a kormányzat inkább további adófizetői milliárdokat éget el, csak, hogy a választások előtt politikai ügyet csinálhasson a metróügyekből.

Politikai színjáték, semmi más - foglalta össze lapunknak Magyar György ügyvéd, mit gondol arról, hogy a hétvégén Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, majd nyomában Tarlós István főpolgármester is bejelentette: a főváros felfüggeszti a négyes metróról szóló, az Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) jelentése alapján "gyanúsnak" tűnő metrószerződések kifizetését.

"Amíg nincs pont az OLAF-vizsgálat végén, és amíg nem tisztázódik a felelősség, addig az államháztartási törvény szerint Magyarország az adófizetők pénzét nem adhatja oda" - idézte Lázár Jánost a Magyar Nemzet. Korábban azonban nem voltak ilyen aggodalmaskodók a magyar döntéshozók.

Közzétetetnék az OLAF-országjelentést
Nyilvánosságra hozná hét szocialista képviselő a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Magyarországról szóló korrupciós statisztikáit, valamint az OLAF Koordinációs Iroda által készített éves összefoglalót. Az MSZP-s törvényjavaslat szerint ugyanígy nyilvánosnak kellene lenni, hogy ha az OLAF csalás, korrupció gyanújával vizsgálatot indít, továbbá a vizsgálati jelentést és az OLAF ajánlásaira készült kormányzati választ.

Az OLAF-jelentésből kiderül: a fideszes döntéshozók évek óta tisztában kellett lenniük azzal, hogy finoman szólva sem ment minden tisztán a nagyberuházás körül. 2008-tól a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a BKV, illetve külsős ügyvédi irodák tucatjai világították át a metrószerződéseket, majd 2009 és 2013 között számos rendőrségi, ügyészségi nyomozást folytattak le metróügyekben. Maga az OLAF 2012 óta nyomozott, bár a jelentésből kiderül, hogy ez jobbára csak annyit jelentett, hogy összefésülték a tagállami nyomozások megállapításait. Közben viszont a magyar döntéshozók csuklás nélkül kifizették a metrószámlákat. Így kérdéses, egy évtizeddel a nagyberuházás után egyáltalán mekkora összeget lehetne még visszatartani. A metrópénzek zömét régen kifizették a beszállító cégeknek. Lázár szerint eddig 380 milliárd forint ment ki a közkasszából a négyes metróra és legfeljebb 20 milliárd forint kifizetésének a felfüggesztéséről lehet szó.

Jellemző, hogy a metrókocsikat szállító Alstom-ügyben például 2012 óta tart a nyomozás Magyarországon és az Egyesült Királyságban. Dacára, hogy az OLAF ebben az esetben meg is nevezte a korrupció lebonyolításával gyanúsított személyt - Medgyessy Péter ex-miniszterelnököt -, ugyanakkor idehaza a magyarok időközben a teljes, mai árfolyamon nagyjából 23 milliárd forintnyi vételárat átutalták a francia metrókocsi-gyártónak. Hasonló előzékenyen jártak el Orbánék a másik "nagy metróügy", a Siemens esetében is. 2009 és 2013 között Németországban és Magyarországon is bűnügyi nyomozás volt a metróügyek miatt Siemens AG-val szemben.

Magyar György szerint jogi nonszensz a maradék kifizetések felfüggesztése. Az OLAF- jelentésben az egyes szerződések kapcsán olvasható megállapítások jogi értelemben még gyanúnak sem értelmezhetőek. "Ahhoz egy büntetőeljárás során feljelentés-kiegészítést kellene elrendelni" - mondta Magyar. Hozzátette: korábban éppen Polt Péter legfőbb ügyész többször is elmondta, hogy az OLAF-jelentéseknek nincs büntetőjogi kötőereje. Az ilyen anyagok összefoglalják, illetve értékelik a már lefolytatott tagállami, uniós nyomozások, vizsgálatok eredményét, ám az nem minősül büntetőjogilag érvényes "gyanúnak", azt ugyanis utána a tagállami nyomozó szerveknek kell megállapítania. Ez viszont idehaza eddig nem sikerült. Így Magyar György arra figyelmeztetett: ha a magyar döntéshozók politikai okokból, ám megalapozott jogi indok - jogerős ítélet - nélkül egyoldalúan felfüggesztik egy szerződés teljesítését, azaz a fizetést, úgy annak később igen súlyos következményei lehetnek. Az érintett cégek később jókora kártérítési igényekkel léphetnek fel a magyar állammal szemben. "Félő, hogy a politikai érdek itt is megelőzi a gazdasági érdeket" - mondta Magyar.