Összehívják az ENSZ BT-t

Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását követelte Észak-Korea legújabb, hétvégén végrehajtott ballisztikus rakétakísérlete miatt – közölte az Egyesült Államok ENSZ-képviselete.

Előzőleg Phenjan megerősítette, hogy sikeres tesztet hajtott végre. Egy kis-közepes hatótávolságú lövedékről volt szó, amelyet nukleáris töltettel is elláthatnak. Az Egyesült Államok az újabb rakétakísérlet hatására határozott fellépést ígért, amely újabb büntetőintézkedések bevezetését jelentheti a sztálinista országgal szemben.

A nemzetközi szankciók azonban eddig teljesen eredménytelenek voltak, hiszen Phenjan csak az elmúlt év folyamán húsz ballisztikus rakétakísérletet és két föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre, amelyekkel egyértelműen megsértette az ENSZ határozatait.

Ohenjani közlés szerint a hétvégi tesztet egy Pukguszong-2 típusú rakétával hajtották végre. A kilövést a kis vezér Kim Dzsong Un „személyesen felügyelte". Dél-koreai közlések szerint a rakéta elérte az 550 kilométeres magasságot, s 500 kilométer megtétele után zuhant a Japán-tengerbe.

Szerző

Athén a Grexithez közeledik

Publikálás dátuma
2017.02.13. 09:31
Alexis Ciprasz FOTÓ: Getty Images, Michele Tantussi
Ismét súlyos válság fenyegeti Görögországot, s nem zárható ki, hogy Athénnak el kell hagynia az euróövezetet. Újra feszültté vált a német-görög viszony, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök azzal vádolja Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert, hogy a Grexitet pártolja.

Görögország az eltelt mintegy hét év folyamán számos súlyos nehézséget élt át. Többször is felmerült a lehetősége annak, hogy az ország kénytelen lesz elhagyni az euróövezetet, s újra bevezetni a drachmát, ám az utolsó pillanatban rendre mentőövet kapott. Most ismét nagy lett a baj, mert Athén időben jelentősen el van maradva a hitelezők követeléseinek teljesítésétől. Ezért közbelépett az Európai Bizottság, amely óva intett további késlekedésektől. Ugyanakkor Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Berlinnek is odaszúrt a Deutschlandfunknak adott interjújában. Mint fogalmazott, nem látja értelmét annak a német követelésnek, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) továbbra is játsszon szerepet a görög mentőcsomagban. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke is megkondította a vészharangot. Mint fogalmazott, nem annak jött el a ideje, hogy Athén visszatérjen a pénzügyi instabilitáshoz.

Nem lesz könnyű közös nevezőre jutni a görög kormánnyal, mivel az euróövezeti országok az IMF-fel abban állapodtak meg, hogy további reformokat követelnek tőle a most érvényben lévő hitelprogram lejártáig, 2018-ig. Elsősorban a nyugdíjak kerülnek veszélybe: tovább kellene csökkenteni az öregségi járulékot. Az elképzelések azonban riadalmat okoztak Athénban.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök óva intette a hitelezőket attól, hogy további áldozatvállalást követeljenek hazájától. Különösen az IMF jelent szálkát a szemében, a valutaalap szerinte újabb és újabb „abszurd követelésekkel" áll elő. Jeorjiosz Katrugalosz külügyminiszter pedig azt közölte, ha a görög kormánynak csak az európai partnerekkel lenne gondja, akkor a hitelprogram felülvizsgálatát már decemberben lezárták volna.

A görög kabinetnek meggyűlik a baja Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel, aki továbbra is követeli az IMF-nek a görög hitelprogramban való részvételét. Katrugalosz úgy véli, ezzel csak az a cél, hogy kiszorítsák hazáját az euróövezetből. Schäuble a további reformok véghezvitelétől tette függővé Athénnak az euróövezetben való maradását.

Német belpolitikai vita is kialakult Görögország ügye miatt. Sigmar Gabriel szociáldemokrata külügyminiszter is bírálta Schäuble kurzusát, Martin Schulz, az SPD kancellárjelöltje, s a párt leendő elnöke pedig úgy fogalmazott a Die Welt hétfői kiadásában: „Aki a Grexittel kacérkodik, az a kontinens megosztásával játszik". Az Európai Parlament volt elnöke úgy véli, hogy ez Donald Trump amerikai elnök, vagy Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetőjének érdekében állhat, „az azonban egészen biztos, hogy nem Németország és Európa érdeke. Ezért mindez óriási veszélyeket rejt magában" – fejtette ki Schulz. Az SPD leendő elnöke reményét fejezte ki, hogy sikerrel zárulnak az IMF-fel folytatott hiteltárgyalások. A valutaalap egyébként nemrégiben azt közölte: fenntarthatatlan a görög adósságállomány.

Egészen máshogy látja a kérdést a szabaddemokrata FDP első embere, Christian Lindner, aki szerint Görögországnak nincs más választása, ki kell lépnie az euróövezetből.

Athénnak legkésőbb nyárig van szüksége pénzre, akkor kellene visszafizetnie 7,2 milliárd euró adósságot. Ám csak akkor jut újabb hitelrészlethez a 86 milliárdos mentőcsomagból, ha a hitelezők elégedettek a reformfolyamattal. Ezért rendszeresen vizsgálódnak Athénban, a mostani azonban mindez idáig nem zárult le.

Szerző

Athén a Grexithez közeledik

Publikálás dátuma
2017.02.13. 09:31
Alexis Ciprasz FOTÓ: Getty Images, Michele Tantussi
Ismét súlyos válság fenyegeti Görögországot, s nem zárható ki, hogy Athénnak el kell hagynia az euróövezetet. Újra feszültté vált a német-görög viszony, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök azzal vádolja Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert, hogy a Grexitet pártolja.

Görögország az eltelt mintegy hét év folyamán számos súlyos nehézséget élt át. Többször is felmerült a lehetősége annak, hogy az ország kénytelen lesz elhagyni az euróövezetet, s újra bevezetni a drachmát, ám az utolsó pillanatban rendre mentőövet kapott. Most ismét nagy lett a baj, mert Athén időben jelentősen el van maradva a hitelezők követeléseinek teljesítésétől. Ezért közbelépett az Európai Bizottság, amely óva intett további késlekedésektől. Ugyanakkor Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Berlinnek is odaszúrt a Deutschlandfunknak adott interjújában. Mint fogalmazott, nem látja értelmét annak a német követelésnek, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) továbbra is játsszon szerepet a görög mentőcsomagban. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke is megkondította a vészharangot. Mint fogalmazott, nem annak jött el a ideje, hogy Athén visszatérjen a pénzügyi instabilitáshoz.

Nem lesz könnyű közös nevezőre jutni a görög kormánnyal, mivel az euróövezeti országok az IMF-fel abban állapodtak meg, hogy további reformokat követelnek tőle a most érvényben lévő hitelprogram lejártáig, 2018-ig. Elsősorban a nyugdíjak kerülnek veszélybe: tovább kellene csökkenteni az öregségi járulékot. Az elképzelések azonban riadalmat okoztak Athénban.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök óva intette a hitelezőket attól, hogy további áldozatvállalást követeljenek hazájától. Különösen az IMF jelent szálkát a szemében, a valutaalap szerinte újabb és újabb „abszurd követelésekkel" áll elő. Jeorjiosz Katrugalosz külügyminiszter pedig azt közölte, ha a görög kormánynak csak az európai partnerekkel lenne gondja, akkor a hitelprogram felülvizsgálatát már decemberben lezárták volna.

A görög kabinetnek meggyűlik a baja Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel, aki továbbra is követeli az IMF-nek a görög hitelprogramban való részvételét. Katrugalosz úgy véli, ezzel csak az a cél, hogy kiszorítsák hazáját az euróövezetből. Schäuble a további reformok véghezvitelétől tette függővé Athénnak az euróövezetben való maradását.

Német belpolitikai vita is kialakult Görögország ügye miatt. Sigmar Gabriel szociáldemokrata külügyminiszter is bírálta Schäuble kurzusát, Martin Schulz, az SPD kancellárjelöltje, s a párt leendő elnöke pedig úgy fogalmazott a Die Welt hétfői kiadásában: „Aki a Grexittel kacérkodik, az a kontinens megosztásával játszik". Az Európai Parlament volt elnöke úgy véli, hogy ez Donald Trump amerikai elnök, vagy Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetőjének érdekében állhat, „az azonban egészen biztos, hogy nem Németország és Európa érdeke. Ezért mindez óriási veszélyeket rejt magában" – fejtette ki Schulz. Az SPD leendő elnöke reményét fejezte ki, hogy sikerrel zárulnak az IMF-fel folytatott hiteltárgyalások. A valutaalap egyébként nemrégiben azt közölte: fenntarthatatlan a görög adósságállomány.

Egészen máshogy látja a kérdést a szabaddemokrata FDP első embere, Christian Lindner, aki szerint Görögországnak nincs más választása, ki kell lépnie az euróövezetből.

Athénnak legkésőbb nyárig van szüksége pénzre, akkor kellene visszafizetnie 7,2 milliárd euró adósságot. Ám csak akkor jut újabb hitelrészlethez a 86 milliárdos mentőcsomagból, ha a hitelezők elégedettek a reformfolyamattal. Ezért rendszeresen vizsgálódnak Athénban, a mostani azonban mindez idáig nem zárult le.

Szerző