May győzött, zöld út a Brexit előtt

Publikálás dátuma
2017.02.10. 06:31
Nem látszott a győzelem hatalmas öröme a kormányfőn, amikor a szavazás után hazaindult FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JACK TAYLOR
A brit alsóház szerda este, harmadik olvasatban, elsöprő többséggel felhatalmazta Theresa May kormányfőt, hogy aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, s kezdje el a tárgyalásokat Brüsszellel Nagy-Britannia kilépéséről az Európai Unióból. Igaz, ez nem a parlamenti folyamat végső állomása, hisz még a Lordok Házának is voksolnia kell, de ha minden May tervei szerint halad, akkor a jövő hónapban, legkésőbb március végéig csakugyan kezdeményezheti a Brexit-folyamat hivatalos megindítását.

Elhúzódó, hét órás vita után az alsóház igen nagy többséggel, 494:122 szavazati aránnyal fogadta el a Brexit-törvényt, megadva ezzel a felhatalmazást a konzervatív kormány fejének. Theresa May eleve azon az állásponton volt, hogy miniszterelnökként jogában áll saját hatáskörében eldönteni, mikor süti el a startpisztolyt. Két magánszemély beadványa nyomán azonban a legfelsőbb bíróság végül úgy határozott: a parlamentnek is van szava egy ekkora jelentőségű kérdésben. Ám a honatyák nem éltek a kínálkozó lehetőséggel, s noha kilenc módosító indítványt is előterjesztettek, mindet leszavazta a tory többség, így a Brexit-törvény változatlan formában kapott zöld utat. A Lordok Házában ugyan nincs többségük a kormányzó konzervatívoknak, de arra számítanak, hogy a február 20-án összeülő felsőház sem fűz majd módosítást a törvényhez.

A parlamenti kitérő mégsem volt teljesen haszontalan – vélekedett a Guardian című lap kommentátora, hiszen a vita felszínre hozott olyan problémákat, amelyekről egyébként nem esett volna szó. Így viszont Theresa May mégiscsak rákényszerült, hogy legalább vázlatosan ismertesse, milyen célokkal vág neki a tárgyalásoknak, s milyen feltételekkel képzeli el a Brexitet.

Az elsöprő többség meglehetősen félrevezető, elvégre az alsóház honatyáinak zöme az EU-ban maradás mellett kampányolt, amikor az előző tory kormányfő, David Cameron – saját pozícióját, s pártja többségét féltve – végzetes engedményt tett az erősödő euroszkeptikus tábornak, s kiírta a referendumot az uniós tagság felmondásáról. Tavaly júniusban a britek csaknem 52 százaléka végül a kilépésre voksolt. A tory kormány fejének, miután nem tudott igazi engedményeket kicsikarni Brüsszeltől, nem maradt más választása, le kellett mondania posztjáról. S noha May korábban (igaz, nem különösebb lelkesedéssel) a bennmaradás mellett korteskedett, végül ő az, aki levezényli a továbbra is kiszámíthatatlan következményekkel járó kiválási folyamatot.

Nem látszott a győzelem hatalmas öröme a kormányfőn, amikor a szavazás után hazaindult FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JACK TAYLOR

Nem látszott a győzelem hatalmas öröme a kormányfőn, amikor a szavazás után hazaindult FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JACK TAYLOR

May eddig keveset árult el tárgyalási stratégiájáról, egyesek kétlik, hogy egyáltalán létezik ilyen, de felszólalásaiból, s a 77 oldalas Fehér Könyvből annyi azért mégis kiderült, hogy a brit kormányfő az úgynevezett „kemény Brexit” híve, azaz teljes szakításra készül. Tehát olyan megoldásra, amely mellett Nagy-Britannia nem marad tagja az egységes piacnak, hanem országonként akarja újratárgyalni a kereskedelmi kapcsolatok feltételeit. Ha London nem mondaná fel az egységes piaci tagságot, akkor csak felemásra sikeredne a kilépés, s a négy uniós szabadság – az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása – biztosítását továbbra is vállalnia kellene a brit kormánynak. George Osborne, Cameron pénzügyminisztere a parlamenti vita előtt bírálta is Mayt, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy a Brexitet az ország gazdasági érdekei elébe helyezi. Nehéz persze a jóslatok rengetegéből kihámozni, hogy az Osborne által a népszavazási kampányban felvázolt katasztrofális szcenáriók következnek-e be, vagy éppenséggel virágzásnak indul az „uniós béklyóktól” megszabaduló brit gazdaság, ahogy a kilépés hívei váltig állítják.

A nehéz időket élő Munkáspártban viszont a Brexit-vita tovább növeli a megosztottságot. Jeremy Corbyn, a Labour vezetője maga is csak langyosan kampányolt az EU-ban maradás mellett, s a parlamenti vitát sem használták ki arra, hogy a Labour markánsan elhatárolódjon a konzervatívoktól, ahogy azt párton belül sokan javasolták. A munkáspárti árnyékkormány legtöbb tagja így – ha fájó szívvel is – tudomásul vette a brit választók többségének akaratát, s igennel szavazott a Brexit-törvényre, a pártvezér ugyanis erre kötelezte a honatyákat. Végül 52 rebellis munkáspárti képviselő voksolt a törvény ellen, szembeszállva Corbyn akaratával. Az ellenzék vezére előzetesen kénytelen volt cáfolatot kiadni, mondván, nem igazak azok a híresztelések, hogy ha ötvennél több képviselője cserben hagyja, akkor lemond a posztjáról. Az árnyékkormány újabb embert veszített: Clive Lewis, az üzleti ügyek árnyékminisztere inkább benyújtotta lemondását, mintsem hogy a Brexitre voksoljon. Lewist mellesleg Corbyn egyik legesélyesebb jövőbeni kihívójának tartják.

A Brexit-folyamat vesztesei kétségkívül a skótok, akik a hátuk közepére sem kívánták az egészet, a referendumon Skócia választóinak 62 százaléka az EU-ban maradásra voksolt. Az alsóházi szavazás előestéjén a skót helyi törvényhozás 90 igen, 34 nem szavazattal demonstrálta, hogy nem akarják megadni a felhatalmazást a May-kormánynak a Brexit beindítására. Ám Skóciának nem adott vétójogot a brit legfelsőbb bíróság, ahogy Walesnek és Észak-Írországnak sem. A Skót Nemzeti Párt 54 képviselője a londoni alsóházban is egyöntetűen a Brexit-törvény ellen szavazott, ahogy a 9 liberális demokrata honatya is ellenezte a felhatalmazás megadását May kormányfőnek. Nicola Sturgeon, a skót első miniszter már kilátásba helyezte, hogy Skócia új függetlenségi népszavazást ír ki, s a felmérések szerint nő a skótok elszakadásának támogatottsága, de hajszállal ma is azok vannak többségben, akik nem akarnak kilépni az Egyesült Királyságból. Valószínű tehát, hogy Skócia kénytelen lesz tudomásul venni az EU-tagság felmondásával járó hátrányokat.

További bonyodalom, hogy az EU-val való vámunió felmondása a brit-ír határ kérdését is összezavarja. Daniel Mulhall londoni ír nagykövet szerint az Írország és a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország közötti határt a brüsszeli tárgyalásokon külön problémaként kell majd kezelni, amivel egyébként Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója is egyetértett. Több mint 200 határátkelőhelyről van szó, ahol havonta 177 ezer kamion, 208 ezer teherautó, s 1,85 millió személyautó halad át. Ha tehát be kell vezetni a határellenőrzést, az rengeteg pluszfeladatot jelent majd.

A magyar gazdaság is sérülhet
A Magyar Nemzeti Bank egyik műhelytanulmánya szerint a Brexit esetén 2020 végéig a magyar GDP növekedése évente átlagosan 0,2 százalékkal lehet alacsonyabb. Ha az Európai Unió növekedése a britek kiválása nyomán érdemben lassul, akkor viszont a magyar gazdaság érintettsége is erősebb lehet, s akár 0,5 százalékkal is visszaeshet évente – írta a vg.hu.
A Financial Times friss felmérésében az 500 legnagyobb brit vállalat közül 114 cégvezetőjét kérdezték meg: legtöbben a brit cégek versenyhátrányba kerülése miatt aggódnak, mivel kemény Brexit esetén vámakadályok emelkednek majd kivitelük elé. A Deloitte üzleti tanácsadó cég is vállalatvezetőket kérdezett, 66 százalékuk attól tart, hogy a teljes kilépés hosszabb távon negatív hatást gyakorol az üzleti környezetre.
Mi lesz az EU-polgárokkal?
A Munkáspárt által kezdeményezett legfontosabb módosító indítvány azt javasolta volna, hogy a May-kormány még az 50. cikkely aktiválása előtt garantálja: megvédelmezik a Nagy-Britanniában élő és dolgozó, becslések szerint legalább kétmillió EU-s állampolgár jogait. A javaslatot azonban 332 szavazattal elutasították, s csak 290-en támogatták, így kérdéses, hogyan alakul majd a már Angliában élő, s még inkább a jövőben oda készülő uniós munkavállalók helyzete.
2016-os becslések szerint egy év alatt 285 ezren érkeztek Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból, s mintegy 95 ezer brit telepedett le más EU-tagországban. Az uniós polgárok 41 százaléka jött konkrét állásra, 30 százaléka álláskeresőben, 13 százaléka tanulni ment a brit szigetországba. Theresa May 12 pontos Brexit-tervében arra tesz csak ígéretet, hogy „a lehetőségekhez képest” megvédik az Egyesült Királyságban élő EU-polgárok és az EU-tagországokban élő brit polgárok jogait.

Szerző

Nincs "Lázár-felhő" Paks felett

Publikálás dátuma
2017.02.10. 06:22
FOTÓ: Népszava
Végleg eloszlani látszik az állami MVM, illetve a tulajdonában lévő MVM Paksi Atomerőmű fölül Lázár János kancelláriaminiszter forradalmi átalakítási ötleteinek felhője. A változatlan vezetésű és költségszerkezetű atomerőműben immáron megnyugodva fejlesztenek, felújítanak, egyszersmind elvi támogatásukról biztosítják a - továbbra is Lázár Jánoshoz tartozó - paksi bővítési terveket.

Tavaly 18 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el az állami MVM tulajdonában lévő MVM Paksi Atomerőmű Zrt. - jelentette be tegnap Csiba Péter, az MVM elnök-vezérigazgatója - egyszersmind atomerőművi elnök -, illetve Hamvas István, a nukleáris egység vezérigazgatója. Ez másfél milliárd forintos csökkenés a 2015-ös, közel húszmilliárdos nyereséghez képest. Igaz, az elmúlt évek során az érték állt már 40 milliárd forint körül is. Arra a kérdésünkre, hogy az MVM a tavalyi eredményből mekkora osztalékot tervez kivenni, Csiba Péter kitérő választ adott. Utalt arra, hogy az atomerőműből kivont osztalék mértékétől függetlenül az anyavállalat teljes mértékben állja az egység fejlesztési szükségleteit. Bár az MVM az elmúlt években felvette az atomerőmű teljes nyereségét - és ez idén is előfordulhat -, ismereteink szerint a fukusimai atombaleset miatti fejlesztések, a blokkok élettartam-hosszabbítása és más üzemeltetési okok miatt kész mintegy húszmilliárdos forrást biztosítani leányvállalatának.

Az árbevétel közel kétmilliárddal 175 milliárdra nőtt, ami - az Opten-adatbázis tanúsága szerint - nagyjából átlagos értéknek tekinthető. A több mint 16 terawattóra áramtermelésük újabb csúcsérték. Kimagasló a négy blokk több mint 90 százalékos kihasználtsága is. Ezen belül a 3-as blokk 100 százalékos értéke pedig a hasonló orosz technológiájú blokkok között világrekord. Hamvas István kiemelte a dolgozók rekordalacsony - az egészségre nyilvánvalóan nem ártalmas - sugárterhelését is.

Az atomerőmű tavaly a 31 terawattórás hazai áramtermelésen belül több mint 50 százalékot képviselt. A 44 terawattórás áramfogyasztáson belüli arány továbbra is 40 százalék alatti. A jelentős különbség oka, hogy Magyarországra nagy mennyiségű külföldön termelt, olcsóbb áram érkezik (igaz, beszámolójuk szerint ez az arány tavaly épphogy csökkent).

Hamvas István a nyugodt fejlesztések mellett tette le a voksát. Ide értendő például a négy blokk húszéves élettartam-hosszabbítása is. Ebből már csak a negyedikre várnak szakhatósági engedélyt. A felújítás költségeire Hamvas István lapunknak nem kívánt pontos választ adni. Egy szakértő erről úgy fogalmazott: az élettartam-hosszabbítás alatt alapvetően nem egy konkrét beruházás értendő. A négy blokk esetén a kifejezetten erre eddig elköltött összeg tízmilliárdos nagyságrendű. A jövőben, szükség esetén kicserélendő eszközök ára viszont már százmilliárdokra rúghat.

Februárban dönthet az EU Paks2-ről
A magyar kormány nem kíván élni Vlagyimir Putyin múlt heti ajánlatával, miszerint az orosz kabinet a jelenlegi 80-ról akár száz százalékra is hajlandó lenne felemelni a Paks2-es fejlesztéshez nyújtott államközi hitel mértékét - fejtette ki Lázár János a tegnapi Kormányinfón. A kancelláriaminiszter szerint az elnök kijelentése elsősorban az orosz költségvetés stabilitását volt hivatott demonstrálni. A bővítési szerződés módosítását ellenben azért nem tartotta szükségesnek, mert a magyar fejlesztés pénzügyi helyzete szintén egyensúlyban van. (Ez azért fura, mert korábban szóba került az orosz hitelszerződés kiváltásának lehetősége is. A három éve rögzített, akkor Orbán Viktor által az évszázad üzletének minősített kamatnál ugyanis azóta a szabad piacon is olcsóbban jutnánk hitelhez.) Lázár János a kedvező kamatkörnyezetre utalva nem zárta ki, hogy az orosz hitelt alacsonyabb kamatú hitellel, előtörlesztve kiváltsuk. Hozzátette: Orbán Viktor Brüsszelben azt a tájékoztatást kapta, februárban lezárulhat az állami bővítés állami támogatási vizsgálata is. (A fejlesztés elindításának lényegében ez az utolsó akadálya.) Meglátása szerint idén előkészítő, jövőre tényleges munkálatok kezdődhetnek.

Jelentős hatékonyságemelkedéshez vezetett a fűtőelemek 12-ről 15 hónapra növelt használata, ami önmagában 3,2 milliárd forintot tett a nyereséghez. A négy jelenlegi blokk összesen 2 ezer megawattos teljesítményét további 30 megawattal növelik. Tavaly az atomerőműben 17 jelentéskötelezett esemény történt. Ezek közül egyik se érintette a biztonságot. Vagyis - csakúgy, mint az elmúlt négy év során - valamennyi úgynevezett nullás besorolást kapott.

A két cégvezető határozottan kiállt a - normál üzemben - szinte légszennyezés nélküli nukleáris technológia fenntartása, így a paksi bővítési tervek mellett is. (Az új blokkok fejlesztőcége nem az MVM, hanem a Lázár János vezette Miniszterelnökség alá tartozik.) Annak kapcsán, hogy míg szakértők szerint a megújulóenergia-hasznosítás ára meredeken zuhan, a nukleáris egységek telepítése az egyre fokozódó biztonsági előírások miatt inkább emelkedik, azt kérdeztük, hogy a két ár meglátásuk szerint mikor érhet össze. Erre szintén nem kaptunk konkrét választ. Mint kifejtették: a megújulóenergia-hasznosítás mellett is kiállnak, de nem az atom helyett, hanem mellette. Arra az esetre ugyanis, amikor "nem süt a nap és nem fúj a szél", óhatatlanul más típusú erőműveket kell telepíteni - fejtette ki Csiba Péter. Meglátása szerint a megújulóenergia-alapú egységek esetében főképp a szabályozás - a termelési ingadozások más erőművek ki-bekapcsolásával történő kiegyenlítési - költsége magas.

Az idei tájékoztató a tavalyihoz képest szembeötlően nyugodtabb mederben zajlott. 2016 elején ugyanis még elevenen élt Lázár János ötletelésének emléke. A kancelláriaminiszter többek között kezdeményezte, hogy külföldi menedzserekkel cseréljék le a paksi erőmű vezetőit, hogy a Paks2-es fejlesztéshez hasonlóan a jelenlegi nukleáris egységek is kerüljenek át az MVM-től az őáltala irányított tárcához, valamint hogy csökkentsék a paksi atomerőmű későbbi tárolásra szolgáló kifizetéseit, illetve bizonyos, az áramát megvásárló MVM-nek fizetendő menedzsmentdíjakat. Ezek a kezdeményezések a jelek szerint végleg hamvába holtak.

Szerző

Nincs "Lázár-felhő" Paks felett

Publikálás dátuma
2017.02.10. 06:22
FOTÓ: Népszava
Végleg eloszlani látszik az állami MVM, illetve a tulajdonában lévő MVM Paksi Atomerőmű fölül Lázár János kancelláriaminiszter forradalmi átalakítási ötleteinek felhője. A változatlan vezetésű és költségszerkezetű atomerőműben immáron megnyugodva fejlesztenek, felújítanak, egyszersmind elvi támogatásukról biztosítják a - továbbra is Lázár Jánoshoz tartozó - paksi bővítési terveket.

Tavaly 18 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el az állami MVM tulajdonában lévő MVM Paksi Atomerőmű Zrt. - jelentette be tegnap Csiba Péter, az MVM elnök-vezérigazgatója - egyszersmind atomerőművi elnök -, illetve Hamvas István, a nukleáris egység vezérigazgatója. Ez másfél milliárd forintos csökkenés a 2015-ös, közel húszmilliárdos nyereséghez képest. Igaz, az elmúlt évek során az érték állt már 40 milliárd forint körül is. Arra a kérdésünkre, hogy az MVM a tavalyi eredményből mekkora osztalékot tervez kivenni, Csiba Péter kitérő választ adott. Utalt arra, hogy az atomerőműből kivont osztalék mértékétől függetlenül az anyavállalat teljes mértékben állja az egység fejlesztési szükségleteit. Bár az MVM az elmúlt években felvette az atomerőmű teljes nyereségét - és ez idén is előfordulhat -, ismereteink szerint a fukusimai atombaleset miatti fejlesztések, a blokkok élettartam-hosszabbítása és más üzemeltetési okok miatt kész mintegy húszmilliárdos forrást biztosítani leányvállalatának.

Az árbevétel közel kétmilliárddal 175 milliárdra nőtt, ami - az Opten-adatbázis tanúsága szerint - nagyjából átlagos értéknek tekinthető. A több mint 16 terawattóra áramtermelésük újabb csúcsérték. Kimagasló a négy blokk több mint 90 százalékos kihasználtsága is. Ezen belül a 3-as blokk 100 százalékos értéke pedig a hasonló orosz technológiájú blokkok között világrekord. Hamvas István kiemelte a dolgozók rekordalacsony - az egészségre nyilvánvalóan nem ártalmas - sugárterhelését is.

Az atomerőmű tavaly a 31 terawattórás hazai áramtermelésen belül több mint 50 százalékot képviselt. A 44 terawattórás áramfogyasztáson belüli arány továbbra is 40 százalék alatti. A jelentős különbség oka, hogy Magyarországra nagy mennyiségű külföldön termelt, olcsóbb áram érkezik (igaz, beszámolójuk szerint ez az arány tavaly épphogy csökkent).

Hamvas István a nyugodt fejlesztések mellett tette le a voksát. Ide értendő például a négy blokk húszéves élettartam-hosszabbítása is. Ebből már csak a negyedikre várnak szakhatósági engedélyt. A felújítás költségeire Hamvas István lapunknak nem kívánt pontos választ adni. Egy szakértő erről úgy fogalmazott: az élettartam-hosszabbítás alatt alapvetően nem egy konkrét beruházás értendő. A négy blokk esetén a kifejezetten erre eddig elköltött összeg tízmilliárdos nagyságrendű. A jövőben, szükség esetén kicserélendő eszközök ára viszont már százmilliárdokra rúghat.

Februárban dönthet az EU Paks2-ről
A magyar kormány nem kíván élni Vlagyimir Putyin múlt heti ajánlatával, miszerint az orosz kabinet a jelenlegi 80-ról akár száz százalékra is hajlandó lenne felemelni a Paks2-es fejlesztéshez nyújtott államközi hitel mértékét - fejtette ki Lázár János a tegnapi Kormányinfón. A kancelláriaminiszter szerint az elnök kijelentése elsősorban az orosz költségvetés stabilitását volt hivatott demonstrálni. A bővítési szerződés módosítását ellenben azért nem tartotta szükségesnek, mert a magyar fejlesztés pénzügyi helyzete szintén egyensúlyban van. (Ez azért fura, mert korábban szóba került az orosz hitelszerződés kiváltásának lehetősége is. A három éve rögzített, akkor Orbán Viktor által az évszázad üzletének minősített kamatnál ugyanis azóta a szabad piacon is olcsóbban jutnánk hitelhez.) Lázár János a kedvező kamatkörnyezetre utalva nem zárta ki, hogy az orosz hitelt alacsonyabb kamatú hitellel, előtörlesztve kiváltsuk. Hozzátette: Orbán Viktor Brüsszelben azt a tájékoztatást kapta, februárban lezárulhat az állami bővítés állami támogatási vizsgálata is. (A fejlesztés elindításának lényegében ez az utolsó akadálya.) Meglátása szerint idén előkészítő, jövőre tényleges munkálatok kezdődhetnek.

Jelentős hatékonyságemelkedéshez vezetett a fűtőelemek 12-ről 15 hónapra növelt használata, ami önmagában 3,2 milliárd forintot tett a nyereséghez. A négy jelenlegi blokk összesen 2 ezer megawattos teljesítményét további 30 megawattal növelik. Tavaly az atomerőműben 17 jelentéskötelezett esemény történt. Ezek közül egyik se érintette a biztonságot. Vagyis - csakúgy, mint az elmúlt négy év során - valamennyi úgynevezett nullás besorolást kapott.

A két cégvezető határozottan kiállt a - normál üzemben - szinte légszennyezés nélküli nukleáris technológia fenntartása, így a paksi bővítési tervek mellett is. (Az új blokkok fejlesztőcége nem az MVM, hanem a Lázár János vezette Miniszterelnökség alá tartozik.) Annak kapcsán, hogy míg szakértők szerint a megújulóenergia-hasznosítás ára meredeken zuhan, a nukleáris egységek telepítése az egyre fokozódó biztonsági előírások miatt inkább emelkedik, azt kérdeztük, hogy a két ár meglátásuk szerint mikor érhet össze. Erre szintén nem kaptunk konkrét választ. Mint kifejtették: a megújulóenergia-hasznosítás mellett is kiállnak, de nem az atom helyett, hanem mellette. Arra az esetre ugyanis, amikor "nem süt a nap és nem fúj a szél", óhatatlanul más típusú erőműveket kell telepíteni - fejtette ki Csiba Péter. Meglátása szerint a megújulóenergia-alapú egységek esetében főképp a szabályozás - a termelési ingadozások más erőművek ki-bekapcsolásával történő kiegyenlítési - költsége magas.

Az idei tájékoztató a tavalyihoz képest szembeötlően nyugodtabb mederben zajlott. 2016 elején ugyanis még elevenen élt Lázár János ötletelésének emléke. A kancelláriaminiszter többek között kezdeményezte, hogy külföldi menedzserekkel cseréljék le a paksi erőmű vezetőit, hogy a Paks2-es fejlesztéshez hasonlóan a jelenlegi nukleáris egységek is kerüljenek át az MVM-től az őáltala irányított tárcához, valamint hogy csökkentsék a paksi atomerőmű későbbi tárolásra szolgáló kifizetéseit, illetve bizonyos, az áramát megvásárló MVM-nek fizetendő menedzsmentdíjakat. Ezek a kezdeményezések a jelek szerint végleg hamvába holtak.

Szerző