Szájkosár a demokrata szenátornőnek

Egy órás meghallgatást tartott a San Franciscó-i fellebbviteli bíróság három bírája, az amerikai igazságügyi minisztérium jogásza, illetve Washington állam ügyésze is számos kérdést kapott Donald Trump beutazási tilalma ügyében. August Flentje, az igazságügyi tárca képviselője nehezen tudott megválaszolni a bírák kérdéseire.

Richard Clifont bíró azt várta volna, hogy bizonyítsa, „valóságos fenyegetést” jelent hét muszlim állam polgárainak beutazása. A bírók kérdéseire Trump jogásza igyekezett cáfolni, hogy muszlimokat diszkriminálna a beutazási korlátozás. Washington állam keresetéhez 16 másik szövetségi állam is csatlakozott. A fellebbviteli testület még a héten dönt, engedélyezi-e Trump tilalmának visszaállítását, vagy fenntartja a seattle-i bíró, James Robart döntését, aki az egész országra kiterjedően újra engedélyezte a beutazásokat.

Trump, aki „úgynevezett bíróként” hivatkozott Robartra, a fellebbviteli testületre is próbált nyomást gyakorolni. Twitteren azt írta: „Ha az amerikai kormány nem nyeri meg a pert, soha nem leszünk biztonságban” – riogatott az elnök. Trump már jelezte, ha San Franciscóban elbukják a fellebbezést, akkor a legfelsőbb bírósághoz fordul a kormány.

Botrányosan folyt az igazságügyi tárca élére jelölt Jeff Sessions meghallgatása a washingtoni szenátusban. Az alabamai szenátor kinevezését is ellenzik a demokraták. Elizabeth Warren massachusetts-i szenátor az ülésen megpróbálta felolvasni Martin Luther King özvegyének, Coretta Scott Kingnek a levelét, amelyet még 1986-ban, Sessions szövetségi bírói jelölésekor írt a szenátusnak, rasszizmussal vádolva a jelöltet. A szenátus republikánus többsége egy régi szabály alapján 49-43-as szavazataránnyal elnémította Warrent. A baloldali demokrata politikus így Facebookon olvasta fel a levelet. „Engem elnémíthatnak, de az igazságot nem” – mondta Warren, akit a demokraták jövendő elnökjelölt-reménységei között emlegetnek. A szenátor Sessions jelölése ügyében már nem is kaphat szót.

Szerző

Merénylet Donyeckben

Múlt szombaton a luhanszki szakadárok fegyveres erőinek vezetőjével, Oleg Anascsenkóval végzett pokolgép, tegnap a donyecki felkelők egyik parancsnoka, a Givi néven ismert Mihail Tolsztih vált robbantásos merénylet áldozatává. 

A luhanszki milícia vezér egy autójába rejtett pokolgép áldozata lett, a donyecki parancsnok irodájában tartózkodott, amikor tegnap a kora reggeli órákban az épület felrobbant. A detonáció után az épületben tűz ütött ki.

Tolsztih a Szomália elnevezésű donyecki felkelő csapat parancsnoka volt, ukrán sajtóhírek szerint vélhetően egy Smelj (Dongó) típusú reaktív gyalogsági lángszóró lövedék becsapódása végzett vele. A donyecki felkelők úgynevezett műveleti parancsnoksága terrorcselekménynek minősítette a támadást és közölte, hogy a merénylet mögött Kijev áll, de erre egyelőre semmiféle bizonyítékot nem mutatott be. Az ukrán sajtó úgy véli, az orosz titkosszolgálat áll a merényletek mögött, amely így próbál megszabadulni a Moszkva számára kényelmetlenné vált szakadár parancsnokoktól. Eduard Basszurin, a donyecki lázadók egyik elsőszámú katonai és politikai vezetője közölte, vizsgálatot indítanak az ügyben.

Givi már a második donyecki lázadóparancsnok, akivel merénylet végzett. Tavaly októberben lakóháza liftjében ugyancsak pokolgép végzett az egyik leghírhedtebb katonai vezetővel, Arszen Pavlovval, akit csak Motorola néven emlegettek. Az AFP hírügynökség emlékeztet, hogy a 36 éves Givit már többször érte háborús bűncselekmény vádja. Készültek róla olyan felvételek, amelyeken ukrán hadifoglyokkal kegyetlenkedik, egyik ukrán tisztet arra kényszerítette, hogy megegye rangjelzéseit. Ő volt az, aki megszervezte azt a nemzetközi felháborodást kiváltó donyecki parádét, amelynek során az ukrán foglyokat végigmasíroztatták a városon a helyi lakosság gyűrűjében.

Megszólalt az ügyben a Kreml is. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint a történtek azt mutatják, hogy valakik destabilizálni szeretnék a donbászi helyzetet és reményét fejezte ki, hogy a kísérlet nem jár sikerrel.

A kelet-ukrán fronton az utóbbi időben kiújultak a harcok.

Szerző

Ankarában nem csitul a tisztogatási láz

Egy kedden este megjelent rendelet alapján szerdán újabb tisztogatásba kezdett az ankarai rezsim. Mintegy 4500 köztisztviselőt bocsátottak el ismét.

Közülük 2585 személy az Oktatási Minisztérium alkalmazásában állt, 893-an csendőrségi, 10-en bírósági alkalmazottak voltak, ugyancsak tízen a központi választási bizottságnál dolgoztak, 88 személy pedig a TRT televízió munkatársa volt. Elbocsátottak 330 egyetemi tanárt is, többek között az ország egyik legismertebb alkotmányjogászát, Ibrahim Kaboglut.

A július 15-i puccskísérlet óta már több mint 110 ezer közalkalmazottat bocsátottak el és 41 ezer személyt tartóztattak le, több lapot, rádió és televízió állomást zártak be. A puccs óta hatályban lévő szükségállapot ürügyén – emberjogi szervezetek és a nyugat szerint – politikai tisztogatás zajlik Törökországban. Áprilisban referendumra kerül sor, amelynek célja Recep Tayyip Erdogan államfő hatalmának megszilárdítása, az elnöki köztársaság bevezetése.

Ugyancsak kedden este Erdogan egyeztetett telefonon Donald Trump amerikai elnökkel is. A Reuters hírügynökség szerint az elnökök megállapodtak abban, hogy a török és az amerikai csapatok összehangolják szíriai hadműveleteiket az Iszlám Állam ellen Al-Babnál és a terrorcsoport központjánál, Rakkánál. A Reuters úgy tudja, Erdogan arra kérte Trumpot, hogy Washington ne támogassa a továbbiakban a szíriai kurd milíciát, a YPG-t, amely mellett az Obama-adminisztráció mindvégig kiállt.

Szerző