Előfizetés

Beijedt a hatalom Majtényi Lászlótól

Publikálás dátuma
2017.02.08. 06:00
Majtényi László évértékelője vasárnap a Bibó Közéleti Társaságban FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Beijedhettek a Majtényi László mögött létrejött, eddig példátlan ellenzéki egységtől, így megakadályozná a Fidesz-KDNP, hogy a civil-ellenzéki köztársasági elnökjelölt szerepében szólalhasson föl bármiféle rendezvényen március 15-én. Néhány nappal korábban ugyanis már újrázó államfővé emelné a kormányoldal Áder Jánost.

Megakadályozná a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja, hogy Majtényi László hivatalos civil-ellenzéki államfőjelöltként felszólalhasson bármiféle rendezvényen a március 15-i ünnepen. A Népszava értesülései szerint ugyanis informálisan már tájékoztatták a parlamenti frakciókat a kormánypártok arról, hogy még a nemzeti ünnep előtt sort kerítenének a köztársasági elnökválasztásra, amelyen - ha nem is első körben -, de a Fidesz-KDNP képes lesz feles többséggel ismét államfővé választani Áder Jánost.

Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. Áder mandátuma május 10-én jár le, hiszen 2012. május 10-én lépett hivatalba a plágiumbotrányába belebukott Schmitt Pál utódjaként. Mindez annyit tesz, hogy legelőbb március 10-én, egy pénteki napon nyílna meg az út az államfőválasztáshoz, ám forrásaink szerint a Fidesz úgy tervez, március 13-án hétfőn választják újra Ádert, így a szokásos március 15-i nemzeti ünnepen mint újrázó államfő "szerepelhetne".

Azt már korábban is megírtuk: Áder első körös megválasztására esély sincs, hiszen ahhoz kétharmados parlamenti többségre lenne szükség, amivel a Fidesz-KDNP nem rendelkezik. Ezúttal a Jobbik sem segíti majd ki őket, hiszen a radikális párt országos elnöksége úgy döntött, nem állít államfőjelöltet, valamint nem támogat az eddig felmerült lehetséges jelöltek közül senkit. Sőt, a pártvezetés azt szeretné elérni, hogy a Jobbik képviselőcsoportjának tagjai a szavazáskor a szavazólapokat se vegyék fel. A demokratikus ellenzéki pártok pedig, élükön a Majtényi jelölését elsőként támogató MSZP-vel, illetve a még frakcióval szintén rendelkező LMP-vel, továbbá a független képviselőket jegyző kispártok is Majtényit támogatják majd a jelöléskor, s a választás során is.

Az MSZP frakcióülésén jelöli Majtényit
Az MSZP idei nyitó frakcióülésén, február 15-én dönt arról, hogy hivatalosan is jelöli Majtényi Lászlót köztársasági elnöknek. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője szerdán, Budapesten tartott háttérbeszélgetésen kifejtette, az MSZP képviselőcsoportja ezen a fővárosi ülésen meg is hallgatja Majtényit, mivel a Fidesz a lehető leghamarabb dönteni kíván a köztársasági elnöki tisztségről, erre pedig a törvények értelmében legkorábban március közepén nyílik meg a lehetősége. 

Majtényi el is vállalta a jelöltséget, amit kifejezetten arra kíván használni, hogy a köztársaság állapotáról, pontosabban egy majdani, új köztársaságról indulhasson párbeszéd a nyilvánosságban. Az alkotmányjogász, volt ombudsman és az Eötvös Károly Intézet igazgatója január elején a Facebookon tette közzé nyilatkozatát, amely szerint "tisztában vagyok az esélyekkel, de azzal is, hogy az esetleges jelöltség lehetőségeket nyit meg és különös felelősséggel jár közös ügyeink megvitatásában".

Ez, a közös ügyek megvitatása éppen az, amiben az újrázásra készülő Áder János nem jeleskedik, hiszen tavaly július 5-én éppen ő tűzte ki a teljességgel alkotmányellenes kvótareferendum időpontját, és semmiféle aggálya nem volt e tárgykörben sem. Ahogyan Áder újrázásáról is színpadias körülmények között hozott döntést - egyedül - Orbán Viktor. A kormányfő még karácsony előtt meglátogatta a köztársasági elnököt, s közölte vele: a Fidesz elnöksége újra kívánja jelölni posztjára, Orbán pedig hajlandó erre - még ha ezt egyetlen ellenzéki párttal sem beszélte meg. A pártközi konszenzus az államfőnek sem nagyon számított, amikor alig egy héttel később a Köztársasági Elnöki Hivatal közölte: Áder elfogadja a következő államfői ciklusra szóló felkérést. Azt írta, a megbízatásra eddig is olyan alkotmányos szolgálatként tekintett, amelynek ellátásakor a magyar nemzetnek tartozik felelősséggel és számadással.

Csakhogy ez éppúgy nem igaz, mint minden korábbi kommunikációs sumákolás az államfőjelölés ügyében. "Orbán Viktor 2017 februárjában kezd széles körű konzultációt arról, hogy pártelnökként kit javasol az államfői tisztségre a Fidesz-frakciónak" - közölte Lázár János még tavaly májusban, miután a kormányoldal már akkoriban össze-vissza beszélt Áder újrajelölése, avagy újra nem jelölése ügyében. Miután ugyanis Rubovszky György a 2017-es államfőválasztásról csevegett fideszes képviselőtársával, Vas Imrével, és sejtelmesen annyit mondott - Áderra célozva -: "közölték, hogy nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi", kezdetét is vette az államfői kálvária. A Hír Tv által bemutatott felvételen a kereszténydemokrata képviselő azt mondta, szerinte Áder minden idők legjobb elnöke, hiszen "ennél ügyesebben... egyetlen egy lényeges kérdést nem adott vissza úgy, hogy megakadályozta volna".

A kancelláriaminiszter Lázár által megígértek szerint persze még egyeztethet a miniszterelnök a frakciókkal a jelölésről, ám már tudható, ha lesz is ilyen, azt csupán a látszat kedvéért hívják össze, hiszen Orbán és a kormányoldal Ádert támogatja, míg az ellenzéki pártoknak is megvan a saját jelöltjük, illetve elképzelésük. Nem lehet azonban kétség afelől, hogy a Fidesz akár második körben, akár bizonyos független képviselők - kettő szavazat kell a kétharmadhoz - támogatásával képes újraválasztani Ádert akár már március 13-án. Az elmúlt öt év áttekintésével, pedig az is nyilvánvaló, hogy kinek az örömére teszi majd mindezt.

Kövér dönt az időpontról
A köztársaságielnök-választás időpontját az Országgyűlés elnöke, jelen esetben Kövér László tűzi ki, államfővé pedig az alaptörvény szerint megválasztható minden magyar állampolgár, aki a választás napjáig betöltötte a 35. életévét. Köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők ötödének támogatásával lehet jelölni, a titkos választás első fordulója eredményes, ha az országgyűlési képviselők kétharmada (66,67 százaléka) támogatja valamelyik jelöltet. Amennyiben nincs ilyen jelölt, a második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes voksot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

OLAF-jelentés - Eljárást indított a Miniszterelnökség

Szabálytalansági eljárást indított a Miniszterelnökség a 4-es metró ügyében - közölte Lázár János kedden Makón.

Az elmúlt 27 év legsúlyosabb korrupciós ügyéről van szó - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter újságíróknak egy lakossági fórumot követően.

A 430 milliárd forintos beruházásról az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azt állítja, hogy mintegy 166 milliárd forintnyi szerződésnél történt csalás. A 166 milliárd forintból 59 milliárd forintot kér vissza azonnal - közölte a politikus.

A kormánynak meg kell vizsgálnia, hogy e szerződéseknél a különbözetet, amely jelentős része hazai finanszírozású, így a magyar adófizetők pénze, hogyan tudja visszakövetelni - mondta a miniszter.

Az OLAF megvédi az Európai Unió adófizetőinek pénzét, a kormánynak pedig a hazai adófizetők pénzét kell megóvnia - hangsúlyozta Lázár János.

A Miniszterelnökség vezetője kifejtette, amennyiben a magyar vizsgálat is hasonló szabálytalanságokat állapít meg, akkor a magyar kormánynak az államháztartási törvény szerint vissza kell kérnie a beruházáshoz nyújtott támogatást.

Felhős, helyenként szeles szerda

Publikálás dátuma
2017.02.07. 22:02
FOTÓ: Thinkstock
Szerdán még helyenként keleten, északkeleten szállingózhat kezdetben a hó, nyugaton viszont hosszabb időre a nap is kisüthet.

Az Alpokalján és néhol északkeleten még élénk lehet az északias szél. Hajnalban -1, -7, napközben 0, +5 fok várható.