Előfizetés

Nem szűnnek a harcok Donyecknél

 Nem szűnnek a harcok a szemben álló felek között a kelet-ukrajnai fronton, az oroszbarát szakadárok lakott területeket lőnek tiltott nehézfegyverekkel és harckocsikból, a támadások következtében egy 15 éves fiú életét vesztette - jelentették kedden ukrán hírforrások.

Hétfőn tüzérségi lövedékek csapódtak be a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldalán lévő, Donyecktől mintegy 70 kilométerre északra fekvő Kurgyumivka faluban. Egy repesz szíven találta a kamaszfiút, aki a sebesülés következtében meghalt.

Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője keddi kijevi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a Donyeck melletti Avgyijivkát előző nap 12 órán át lőtték harckocsikkal és nehéztüzérséggel a szakadárok. Fegyvercsend délelőtt kilenc és délután három óra között volt, előtte és utána heves csapásokat mértek az orosz támogatású szakadár erők a településre.

A szóvivő tájékoztatása szerint a frontvonal egészére kiterjedtek a szakadárok támadásai, az elmúlt egy napban összesen 78-szor lőtték a front ukrán ellenőrzésű oldalát. Katona az elmúlt napban nem vesztette életét, de egy megsebesült - közölte a szóvivő.

Közben Eduard Baszurin, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője kedden a DAN szakadár hírügynökség szerint arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napban két szakadár fegyveres vesztette életét és egy sebesült meg az ukrán fegyveres erők támadásaiban.

Motuzjanik felderítési információkra hivatkozva elmondta, hogy február 5-én két 200-as jelzésű Kamaz teherautó hajtott el egy szakadár ellenőrzés alatti halottasházból. A járművek szavai szerint a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuba indultak, és a jelzés jelentése alapján a harcokban elesett orosz katonák holttesteit szállították el.

Menekültválság - Ki kaphat humanitárius vízumot?

Az uniós tagállamok kötelesek humanitárius vízumot kiadni az EU-n kívüli országok nemzetközi védelemre váró állampolgárainak, amennyiben indokoltan vélelmezhető, hogy annak megtagadása esetén kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak teszik ki őket - foglalt állást kedden az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka.

Az ügy előzménye, hogy a belga hatóságok októberben elutasították annak a szíriai családnak a vízumkérelmét, amelynek tagjai legális úton szeretnének eljutni Aleppóból Belgiumba, hogy ott menedékkérelmet nyújthassanak be. A szírek egy namuri családnál laknának, amely már jelezte, hogy fogadnák őket.

Egy belga bíróság később úgy döntött, hogy az illetékes szerveknek meg kell adniuk a kérelmezett vízumot, az államnak pedig a további késedelem minden egyes napja után 4000 eurót kell kifizetnie a négytagú családnak. Ezt Theo Francken menekültügyi és migrációs államtitkár "őrültségnek" nevezte, és közölte, fellebbezni fognak.

Kedden közzétett indítványában Paolo Mengozzi főtanácsnok mindenekelőtt arra a megállapításra jutott, hogy a kérdéses szíriai család helyzetét az uniós jog szabályozza. Szerinte tagadhatatlan, hogy a felpereseket különösen súlyos veszély fenyegeti Szíriában, a belga állam így nem juthatott arra a következtetésre, hogy mentesült az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikke szerinti pozitív kötelezettségének teljesítése alól.

Mengozzi úgy véli, hogy a tagállamok kötelesek humanitárius vízumot kiadni a harmadik országbeli állampolgároknak, ha "komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból vélelmezhető", hogy annak megtagadása a nemzetközi védelemre váró személyeket kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak teszi ki.

Kiemelte, hogy az érintett személy és a megkeresett tagállam közötti kapcsolatok fennállása vagy annak hiánya irreleváns a kérdéses ügyek szempontjából.

A bírálók szerint a humanitárius vízumok kiadása újabb menekültáradatot indíthat meg Európa felé, az ítélet "tömegek előtt nyithatja meg a kaput".

A főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat az ítélet későbbi meghozatalakor. A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. A tapasztalatok szerint mindazonáltal a végső ítéletek többnyire megegyeznek a főtanácsnok előzetes állásfoglalásával.

Menekültválság - Ki kaphat humanitárius vízumot?

Az uniós tagállamok kötelesek humanitárius vízumot kiadni az EU-n kívüli országok nemzetközi védelemre váró állampolgárainak, amennyiben indokoltan vélelmezhető, hogy annak megtagadása esetén kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak teszik ki őket - foglalt állást kedden az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka.

Az ügy előzménye, hogy a belga hatóságok októberben elutasították annak a szíriai családnak a vízumkérelmét, amelynek tagjai legális úton szeretnének eljutni Aleppóból Belgiumba, hogy ott menedékkérelmet nyújthassanak be. A szírek egy namuri családnál laknának, amely már jelezte, hogy fogadnák őket.

Egy belga bíróság később úgy döntött, hogy az illetékes szerveknek meg kell adniuk a kérelmezett vízumot, az államnak pedig a további késedelem minden egyes napja után 4000 eurót kell kifizetnie a négytagú családnak. Ezt Theo Francken menekültügyi és migrációs államtitkár "őrültségnek" nevezte, és közölte, fellebbezni fognak.

Kedden közzétett indítványában Paolo Mengozzi főtanácsnok mindenekelőtt arra a megállapításra jutott, hogy a kérdéses szíriai család helyzetét az uniós jog szabályozza. Szerinte tagadhatatlan, hogy a felpereseket különösen súlyos veszély fenyegeti Szíriában, a belga állam így nem juthatott arra a következtetésre, hogy mentesült az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikke szerinti pozitív kötelezettségének teljesítése alól.

Mengozzi úgy véli, hogy a tagállamok kötelesek humanitárius vízumot kiadni a harmadik országbeli állampolgároknak, ha "komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból vélelmezhető", hogy annak megtagadása a nemzetközi védelemre váró személyeket kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak teszi ki.

Kiemelte, hogy az érintett személy és a megkeresett tagállam közötti kapcsolatok fennállása vagy annak hiánya irreleváns a kérdéses ügyek szempontjából.

A bírálók szerint a humanitárius vízumok kiadása újabb menekültáradatot indíthat meg Európa felé, az ítélet "tömegek előtt nyithatja meg a kaput".

A főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat az ítélet későbbi meghozatalakor. A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. A tapasztalatok szerint mindazonáltal a végső ítéletek többnyire megegyeznek a főtanácsnok előzetes állásfoglalásával.