Előfizetés

OLAF-jelentés - "Hozzák nyilvánosságra az összes lezárt ügyet!"

A Demokratikus Koalíció közérdekű adatigénylést nyújt be annak érdekében, hogy hozzák nyilvánosságra az összes, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által vizsgált és lezárt magyarországi ügyet.

A párt szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az OLAF 2008 és 2015 között 22 ügyet zárt le, és ennyi esetben tett ajánlást a magyar hatóságoknak. Ezek közül ismert, hogy a 4-es metró ügyében milyen visszaéléseket talált a hivatal - mondta Gréczy Zsolt. Kiemelte, hogy az OLAF ebben az esetben nem állapított meg kormányzati felelősséget, a fővárosi önkormányzat cégeinél és esetleg Medgyessy Péter volt miniszterelnök esetében lehetett szó korrupcióról - fogalmazott.

Jelezte, hogy a kormány a 22 ügyből egyet tálal a sajtóban, miközben a magyar ügyészségnek más esetekben is nyomoznia kellene. Felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy valamennyi, az OLAF által feltárt ügyben indítsanak nyomozást.

Gréczy Zsolt reagált azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint Lengyel László közgazdász, politológus szervezésében az MSZP, a Párbeszéd, az Együtt, valamint Botka László, Szeged szocialista polgármestere is tárgyalásokat folytat arról, hogy kihagyják a választási együttműködésből a Demokratikus Koalíciót; a megbeszélésekbe be akarták vonni Niedermüller Pétert, a DK alelnökét is. A szóvivő kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Niedermüller Péter akkor fog nyilatkozni, ha úgy látja helyesnek.

Hozzátette, a találkozók megtörténtét viszont most már kész tényként lehet kezelni, azok résztvevői arról tárgyaltak, hogyan lehet kiszorítani az együttműködésből a DK-t és annak elnökét, Gyurcsány Ferencet. Mindez rontja a demokratikus ellenzéki pártok közötti bizalmi viszonyt, mert hogyan tudnának kormányon együttműködni, ha már az ellenzékben is titkos hatalmi játszmákat folytatnak egyesek - fogalmazott.

A Demokratikus Koalíció erős és egységes, a párt és elnöke nem választható el egymástól és a DK szavazótábora nélkül nem lehet leváltani a Fideszt - üzente a szóvivő a többi politikai erőnek. Most a legsürgősebb a bizalom helyreállítása, a DK továbbra is az ellenzéki pártok együttműködésének híve - fűzte hozzá.

Egy újabb kérdésre Gréczy Zsolt azt felelte, hogy az ellenzéki pártoknak az egyéni körzetekben mindenképpen muszáj megállapodniuk, mert csak akkor van esélyük a választási győzelemre, ha minden körzetben egyetlen közös jelölt veszi fel a küzdelmet a Fidesszel. Arra a kérdésre, hogy a többi ellenzéki párt akar-e velük tárgyalni, Gréczy Zsolt azt válaszolta: amikor Botka László az MSZP miniszterelnök-jelöltje lett, akkor jelezte, hogy jelentkezni fog a DK-nál, de ez egyelőre nem történt meg.

Vörösiszap-per - Új eljárást indítanak

Publikálás dátuma
2017.02.06. 11:14
FOTÓ: NÉPSZAVA
Hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszéknek a vörösiszapper összes vádlottját minden vádpont alól felmentő határozatát a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla. Az új eljárást az elsőfokú bíróság egy másik tanácsának kell lefolytatnia.

A Veszprémi Törvényszék tavaly január 28-án mentette fel - bűncselekmény hiányában - mind a tizenöt vádlottat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól.

Zólyomi Csilla, a Győri Ítélőtábla tanácselnöke indokolásában azt mondta, hogy a törvényszék több eljárási szabályt sértett a tárgyalássorozat ideje alatt. Az elsőfokú ítélet alkalmatlan a felülbírálatra, mert nem volt felismerhető, hogy milyen logika alapján jutott a bíróság a minden vádpont alól felmentő ítélet meghozatalához - jelentette ki.

Az eljárási szabálysértések között voltak olyan súlyos hibák is, amelyek önmagukban nem indokolják az első fokú eljárás megismétlését, de "helytelen bírói gyakorlat kialakulásához vezethetnek" - mondta.

Az első fokú eljárás során több szakértő személyes véleményét is megkérdezte a bírói tanács, amit nem tehetett volna meg. Egyes esetekben nem jelölték meg a szakértői vizsgálat tárgyát, összekeveredtek az önálló és egyesített szakértői vélemények. Más esetekben a szakértőivélemény-kiegészítésre szánt felkészülési idő nem állt rendelkezésre, és többször nem az összefüggő szakvéleményt vették figyelembe - sorolta Zólyomi Csilla. Kifogásolhatónak nevezte azt is, hogy a bíró az általa értelmezett információkról kérdezte a szakértőt, nem a szakértő megállapításairól.

Az indoklási kötelezettségről szólva hozzátette: a bizonyítási eszközöket a bíróság felsorolta, de nem jelölte meg, hogy egyes szakértői véleményeket miért fogadott el, másokat miért nem, valamint nem értékelte megfelelően a tanúvallomásokat és nem indokolta, hogy miért vetette el egyes esetekben a tanúk vallomását a szakértői megállapításokkal szemben.

Hangoztatta: részletesen foglalkozott a szakértők kirendelésével a törvényszék, de egyes esetekben nem követhető, hogy mely szakértő milyen álláspontra került, az ellentmondásos szakértői megállapításokkal kapcsolatban pedig nem határozta meg, hogy az ellentéteket hogyan oldotta fel, melyiket fogadta el.

A bírói tanács elnöke hozzátette: a környezetvédelmi monitoringrendszer esetében a felsorolt bizonyítékok elemzése elmaradt, a felmentő ítéletnek az általános szabályokhoz képest többletindoklást is tartalmaznia kellett volna: a felmentés okát teljes mértékben, jogilag is ki kellett volna fejteni.

Hozzátette: a törvényszék ugyanakkor széleskörű bizonyítást folytatott le, tanúkat, szakértőket hallgatott ki, a vád mellett új bizonyítékokat szerzett be, részletes szakértői bizonyítást vett fel, az ügyben keletkezett okiratokat maradéktalanul részévé tette a bizonyítási eljárásnak.

A Győri Fellebviteli Főügyészség azt kérte, hogy az esetleges új eljárásból - elfogultság miatt - a Veszprémi Törvényszéket zárja ki. Az ítélőtábla szerint erre nincs szükség, egy másik tanács felállítására viszont igen, mert az előző eljárást lefolytató bírónak "egyfajta meggyőződése" már kialakult az ügyről - fűzte hozzá.

 

FOTÓ: NÉPSZAVA

FOTÓ: NÉPSZAVA

A vörösiszapper másodfokú tárgyalása idén január 23-án kezdődött a Győri Ítélőtáblán, miután a fellebviteli főügyészség az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. Fejes Péter ügyész arra alapozta fellebbezését, hogy a törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan, indoklási kötelezettségének nem tett eleget, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

Vörösiszap-per - Új eljárást indítanak

Publikálás dátuma
2017.02.06. 11:14
FOTÓ: NÉPSZAVA
Hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszéknek a vörösiszapper összes vádlottját minden vádpont alól felmentő határozatát a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla. Az új eljárást az elsőfokú bíróság egy másik tanácsának kell lefolytatnia.

A Veszprémi Törvényszék tavaly január 28-án mentette fel - bűncselekmény hiányában - mind a tizenöt vádlottat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól.

Zólyomi Csilla, a Győri Ítélőtábla tanácselnöke indokolásában azt mondta, hogy a törvényszék több eljárási szabályt sértett a tárgyalássorozat ideje alatt. Az elsőfokú ítélet alkalmatlan a felülbírálatra, mert nem volt felismerhető, hogy milyen logika alapján jutott a bíróság a minden vádpont alól felmentő ítélet meghozatalához - jelentette ki.

Az eljárási szabálysértések között voltak olyan súlyos hibák is, amelyek önmagukban nem indokolják az első fokú eljárás megismétlését, de "helytelen bírói gyakorlat kialakulásához vezethetnek" - mondta.

Az első fokú eljárás során több szakértő személyes véleményét is megkérdezte a bírói tanács, amit nem tehetett volna meg. Egyes esetekben nem jelölték meg a szakértői vizsgálat tárgyát, összekeveredtek az önálló és egyesített szakértői vélemények. Más esetekben a szakértőivélemény-kiegészítésre szánt felkészülési idő nem állt rendelkezésre, és többször nem az összefüggő szakvéleményt vették figyelembe - sorolta Zólyomi Csilla. Kifogásolhatónak nevezte azt is, hogy a bíró az általa értelmezett információkról kérdezte a szakértőt, nem a szakértő megállapításairól.

Az indoklási kötelezettségről szólva hozzátette: a bizonyítási eszközöket a bíróság felsorolta, de nem jelölte meg, hogy egyes szakértői véleményeket miért fogadott el, másokat miért nem, valamint nem értékelte megfelelően a tanúvallomásokat és nem indokolta, hogy miért vetette el egyes esetekben a tanúk vallomását a szakértői megállapításokkal szemben.

Hangoztatta: részletesen foglalkozott a szakértők kirendelésével a törvényszék, de egyes esetekben nem követhető, hogy mely szakértő milyen álláspontra került, az ellentmondásos szakértői megállapításokkal kapcsolatban pedig nem határozta meg, hogy az ellentéteket hogyan oldotta fel, melyiket fogadta el.

A bírói tanács elnöke hozzátette: a környezetvédelmi monitoringrendszer esetében a felsorolt bizonyítékok elemzése elmaradt, a felmentő ítéletnek az általános szabályokhoz képest többletindoklást is tartalmaznia kellett volna: a felmentés okát teljes mértékben, jogilag is ki kellett volna fejteni.

Hozzátette: a törvényszék ugyanakkor széleskörű bizonyítást folytatott le, tanúkat, szakértőket hallgatott ki, a vád mellett új bizonyítékokat szerzett be, részletes szakértői bizonyítást vett fel, az ügyben keletkezett okiratokat maradéktalanul részévé tette a bizonyítási eljárásnak.

A Győri Fellebviteli Főügyészség azt kérte, hogy az esetleges új eljárásból - elfogultság miatt - a Veszprémi Törvényszéket zárja ki. Az ítélőtábla szerint erre nincs szükség, egy másik tanács felállítására viszont igen, mert az előző eljárást lefolytató bírónak "egyfajta meggyőződése" már kialakult az ügyről - fűzte hozzá.

 

FOTÓ: NÉPSZAVA

FOTÓ: NÉPSZAVA

A vörösiszapper másodfokú tárgyalása idén január 23-án kezdődött a Győri Ítélőtáblán, miután a fellebviteli főügyészség az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. Fejes Péter ügyész arra alapozta fellebbezését, hogy a törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan, indoklási kötelezettségének nem tett eleget, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.