Előfizetés

Majtényi: a NER-t meg kell haladni (Fotók)

Publikálás dátuma
2017.02.05. 19:40
Meg kell csinálnunk a IV. köztársaságot FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Csak akkor lehet 2018-ban Magyarországon helyreállítani az alkotmányos rendet, ha a lelkekben a változás az idén megtörténik. Majtényi László, a baloldali pártok által is támogatott államfőjelölt-aspiráns, aki tegnap a Bibó István Közéleti Társaság felkérésére tartott évértékelőt tisztában van saját esélyeivel, ennek ellenére fontosnak tartja, hogy személyében a demokratikus ellenzéki pártok meg tudtak állapodni. A fő képre kattintva galéria nyílik. Fotók: Molnár Ádám

Mindannyian emlékezünk a hatodik koporsóra. Arra, amelyik előtt állva 1989-ben, Nagy Imre újratemetésén fiatalemberként Magyarország jelenlegi miniszterelnöke arról beszélt, hogy abban szimbolikusan a következő húsz év fekszik. „Most azt mondanám, hogy itt van előttünk a hetedik koporsó is”, amiben az előző szabadságban eltöltött húsz évünk van. Az a szabadságban eltöltött húsz év, amely ugyan bűnöktől volt terhes, hiszen korrupció is jellemezte”. Két évtized, amikor intézmények védték a magyar polgárokat. Tudhatjuk, intézmények uralma alatt sokkal jobb élni, mint emberek uralma alatt, mert az emberek veszélyesek. Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, a civilek és a baloldali ellenzéki pártok majdani közös köztársasági elnök-jelöltje idézte fel a mártír miniszterelnök újratemetését tegnapi évértékelőjében, hogy párhuzamot vonhasson a jelennel.

A jogtudós a Bibó István Közéleti Társaság felkérésére először beszélt a nyilvánosság előtt azóta, hogy kiderült, meglesz az a negyven képviselői támogató aláírás, amellyel hivatalos államfő-jelölté válhat és májusban felszólalhat majd a parlamentben. Majtényi szerint sokat kell gondolnunk a hetedik koporsóra, mert meg kell csinálnunk a IV. köztársaságot, amelyik várhatóan sokkal fontosabb lesz, mint a III. és nem engedjük, hogy olyan könnyen elvegyék tőlünk, ahogyan azt. Bevallotta, korábban úgy gondolta, a nemzeti együttműködés rendszere (NER) csak epizód Magyarország történetében, de rá kellett jönnie, hogy mára konszolidációs korszakába lépett és ebből kell majd valahogy kibillenteni.

2016 nagyon rossz év volt, akkor halt meg Kertész Imre, Esterházy Péter, Kocsis Zoltán és Megyesi Gusztáv. De Majtényi szerint nemcsak ebben a tekintetben volt rossz. A NER ebben az esztendőben lépett át a konszolidációs időszakból a pangás korszakába. Emlékeztetett, a brezsnyevi korszakban a Szovjetunió kezelhetetlen válságát vérengzésekkel próbálta levezetni. Akkor vonultak be Afganisztánba. Neki reményt, optimizmust is kéne sugallni egy évértékelőben, ám ez nem könnyű - fogalmazott. Václav Havelt idézte, aki azt mondta, meg kell különböztetni a reményt az optimizmustól. Utóbbi azt jelenti, hogy valamit megteszünk és látjuk ennek a cselekedetnek a pozitív eredményét. A remény pedig azt, hogy valamit megteszünk, amiről úgy érezzük, morálisan helyes, függetlenül attól, hogy látjuk-e a pozitív végkifejletet. A pangás időszaka valahol a remény és az optimizmus között ingadozik.

Demokrácia-díj a kerékpárosoknak

Az idén a Budapest Bike Maffia (BBM) kapta a Bibó István Demokrácia-díjat, amelyet a XXI. Század Társaság és a Pallas Páholy alapított. A BBM 2011 karácsonya óta gyűjt adományokat, amelyeket kerékpárral szállítanak ki a rászorulóknak.

Korábban a NER hivatkozott értékekre, noha ezek nem voltak igaziak, most azonban semmilyen morális alapra nem hivatkoznak. Korábban a rendszer elhatárolta magát politikai ellenfeleitől, ám a pangás időszakában „szétkeni magát a saját környezetében”. Ugyan akkor folyamatos háborút vív az EU ellen, az ellenzékkel, akár a sajátjaival.

A jogállam súlyosan sérült 2010 óta, visszaépíteni pedig csak az alapoktól lehet. „A nemzeti együttműködés rendszerét apró reformokkal humanizálni nem érdemes. A nemzeti együttműködés rendszerét meg kell haladni, és létre kell hozni egy alkotmányos, demokratikus köztársaságot” – fogalmazott.

Majtényi tisztában van saját esélyeivel, tudja, hogy nem lesz köztársasági elnök, ugyanakkor örül, hogy lett egy projekt, ami mellé a demokratikus ellenzék pártjai odaálltak. Meg tudtak egyezni, ami nagyon fontos. Péntekig nem is bízott abban, hogy meglesz a 40 támogató aláírás, ennek ellenére igent mondott a civilek felkérésére, hogy végre elég hangosan beszélhessen a szolidáris, demokratikus Magyarországról. A szegénységről, a mindent átható korrupcióról.

Majtényi évértékelőjéről is megüzente, sokféle forgatókönyv létezik, de az alkotmányosság helyreállítása nem baloldali projekt. Annál rosszabbat elképzelni sem tud, hogy a NER-el szemben revansként létrejön egy baloldali alkotmányozó többség. Véleménye szerint olyan alkotmányra van szükség, amely a társadalom közös érdekeinek a foglalata. Közölte, csak egy alkotmányos állam tud fellépni a szegénység, a korrupció, a hatalmi arrogancia ellen. 2018-ban pedig csupán akkor lehet helyreállítani az alkotmányos rendet, ha a lelkekben a változás már az idén megtörténik.

Bokros a MoMa kormányfőjelöltje
A Modern Magyarország Mozgalom közgyűlése szombaton elfogadta a párt stratégiáját. A MoMa továbbra is kitart a demokratikus ellenzéki erők együttműködése és az előválasztás mellett. A közgyűlés felkérte Bokros Lajost, hogy amennyiben lesz előválasztás, legyen a MoMa miniszterelnök-jelöltje.

"Nem adjuk a gerincünket!" - Tüntetett a Tanítanék

Publikálás dátuma
2017.02.05. 19:27
Tiltakozók a Kossuth téren FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Több ezren jelentek meg vasárnap a Tanítanék Mozgalom fővárosi demonstrációján, hogy kiálljanak a civil társadalom szabadságáért, miután a kormányzat hadat üzent a közállapotok javításáért küzdő szervezeteknek. A résztvevők hangsúlyozták: egy demokratikus kormány nem ellenségként, hanem partnerként tekint a civilekre.

Míg a kormány által szervezett rendezvényekre - ahogyan legutóbb a 2024-es budapesti olimpiát támogató konferenciára is - néhány ezer forintos apanázs ígéretével kell bértapsolókat toborozni, a Tanítanék Mozgalom vasárnap délutáni demonstrációján több ezren jelentek meg önszántukból azért, hogy kiálljanak az oktatás mellett a civil társadalom szabadságáért is, amely ellen az utóbbi hetekben indított harcot a kormány nevében Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke. A Tanítanék mellett a Civil Közoktatási Platform, a Hálózat a Tanszabadságért, a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért, a Levegő Munkacsoport, a Ligetvédők, az Eötvös Károly Intézet, a Humán Platform, a Szépírók Társasága és több más civil szervezet is megjelent, hogy együtt adják a kormány tudtára: nem vehetik el szabadságukat, nem vehetik el tőlük a közügyekbe való beleszólás jogát.

"Egyetlen kormány sem mindenható, és ez a mi kormányunkra is igaz. A civilek pótolhatatlan munkát végeznek, a közállapotok javításán dolgoznak, ez a kormány érdeke is. Egy demokratikus kormányzat nem ellenségként, hanem partnerként tekint a civilekre" - hangzott el Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetőjének felszólalásában. Emlékezetes: az Ökotárs volt a civilellenes kormány első áldozata, 2014-ben bűncselekmények elkövetésével vádolták a szervezetet - a vizsgálat után kiderült, hogy a vádakból semmi sem igaz. Móra Veronika hangsúlyozta: ha egyetlen civil szervezetet támadás ér, az egész civil társadalmat támadják.

Szót kapott Szentesi Kálmán is, aki arról vált ismertté, hogy visszakövetelte az adóhatóságtól a tavalyi évre befizetett adóját, mert szerinte azt nem jól költötte el az állam. Pénzt nem kapott, de félmilliós büntetést igen. "Olyan mocsárban vagyunk, amely néhány csókost leszámítva mindenkit elnyel majd. Nem várok arra, hogy mások mondják ki helyettem, amit gondolok, mások cselekedjenek. Megértem azokat, akik félnek, nem lehet őket hibáztatni. Én viszont elmegyek a falig" - mondta. Hangsúlyozta: lépése szimbolikus volt, ahogy a hatóság válasza is. "Azt üzenték: tudd, hogy hol a helyed, jobbágy" - fogalmazott.

"Demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni" - idézte Bibó Istvánt Szert Boglárka. Ő volt az, akit azért rúgtak ki az Antall József Tudásközponttól, mert kiállt kollégája mellett, akit azért kezdek el vegzálni, mert a Facebook-on elkezdte követni az olimpia elleni népszavazás oldalát. "Fontos meghúzni a határt félelem és a rendszerszintű ostobaság között. Egy embert megalázni, emberi méltóságát sérteni munkahelyi körülmények között sem szabad" - mondta.

Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára emlékeztetett, tavaly év végén három dolgot követeltek a kormánytól: mondjon le vagy váltsák le Balog Zoltán oktatásért is felelős minisztert, hozzanak létre önálló oktatási minisztériumot és alkossanak új köznevelési törvényt, mely figyelembe veszi a Civil Közoktatási Platform szakmai anyagát. Ezekből semmi nem valósult meg. "De folyamatosan hívnak minket a köznevelési kerekasztalra, ahol a kormány haverjai ülnek. Sokuknak közük sincs a közoktatáshoz. Mi csak demokratikus keretek között vagyunk hajlandók egyeztetni. Nem adjuk a gerincünket!" - szögezte le Pilz.

Újabb fejcsere az Emmiben
Távozik posztjáról Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár - értesült a Magyar Nemzet. Ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) továbbra is igényt tart a munkájára, és a tárca által az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézettől átvett feladatok megszervezéséért felelhet a jövőben. A lap úgy értesült, a pozícióba március 1-jétől Maruzsa Zoltán érkezik, aki jelenleg az Emmi egyik legfontosabb oktatási háttérintézményének, az Oktatási Hivatalnak az elnöke. Pilz Olvivér, a Tanítanék képviselője a vasárnapi tüntetésen jelezte: a helyettes államtitkár csak végrehajtó, nem őt kell csereberélni, hiszen mindenki tudja: "a fejétől bűzlik a hal".

Meghalt Katona Kálmán volt közlekedési miniszter

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 69. évében, vasárnap otthonában elhunyt Katona Kálmán volt közlekedési miniszter - közölte a család.

Katona Kálmán Pécsett született, felsőfokú tanulmányait a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán, a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte.

A politikus 1987-ben a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, 1989-ben a Magyar Demokrata Fórum tagja lett. 1990 és 1994, majd 2006 és 2010 között országgyűlési képviselő volt. 1990 és 1994 között az Országgyűlés Közlekedési, hírközlési és vízügyi, 2006 és 2009 között pedig Környezetvédelmi bizottságának elnöki tisztét töltötte be. 1998 és 2000 között közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterként tevékenykedett. 2002 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt.

1973-tól a Tungsram, 1982-től a Minőségellenőrző Rt. munkatársaként dolgozott, 1995 és 1998 között a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettesi, 2000 és 2002 között a Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatói tisztségét viselte. 2012 és 2014 között a Magyar Kerékpársportok Szövetsége és a Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség elnöke volt. 2015-ben alapította a Hermina Galériát a fiatal kortárs képzőművészek és zeneszerzők együttműködésének támogatására.

Meghatározó szerepet játszott Magyarország rendszerváltás utáni infrastrukturális felzárkóztatásában. Munkássága a demokratikus jogállamiság, az önkormányzatiság, az európai integráció és a fenntartható fejlődés elve, illetve a polgári értékek köré szerveződött. Elkötelezett híve volt a kortárs zenének, irodalomnak és képzőművészetnek.