A Palóc volt dolgozói elkerülik a boltokat

Végéhez közeledik a valaha Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatója, a Palóc Nagykereskedelmi Kft. története.

A volt kiskereskedők hiába mehettek volna el nagyobb a fizetésért a környező hipermarketekbe, a többségük inkább a környékbeli összeszerelő üzemeket választotta. Alig kétszázhatvanan maradtak a Palóc Kft. valaha kilencszáz dolgozójából a ma még talpon álló, ám mára szinte teljesen üres üzletekben. Bár a cégtől távozó hétszáz dolgozó között számos, a kiskereskedelemben évtizedeket lehúzott "szaki" is volt, úgyszólván senki sem helyezkedett el a kiskereskedelemben.

Dacára, hogy a szektorban súlyos munkaerőhiány van, és a nagy foglalkoztatók már a tavalyi évben is jelentősen, bőven tíz százalék felett emeltek az ágazatban dolgozók fizetésein. Azonban a dolgozók zöme inkább szakmát váltott. Igaz, Demeter László a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára úgy látta, hogy a megye hipermarketjei az országos átlaghoz képest nem kerestek olyan sok dolgozót, másfelől a többség eleve meg sem próbálkozott a szakmában elhelyezkedni és a környékbeli összeszerelő vagy bútorüzemeket kereste meg.

Néhányan így is voltak, akik a hipermarketeknél kopogtattak. Ugyanakkor ők sem maradtak sokáig az új helyükön, az első adandó alkalommal átálltak gyári munkásnak. Dacára, hogy a valaha CBA regionális elosztó központjának számító Palóchoz képest sokkal jobb fizetést kaphattak a multiknál.

A magyarázat valószínűleg az, ami a kiskereskedelemben gyakori jelenség: a "családiasabb" kisebb üzletekhez szokott dolgozók a jellemzően magasabb fizetés mellett sem érzik otthonosan magukat a jóval szigorúbb munkarend szerint dolgozó hipermarketekben. Sőt, mások sem: a hipermarketeben nem ritkán a dolgozók évi 30 -40 százaléka is lecserélődik, illetve sokan afféle átmeneti munkahelyként állnak be a nagy áruházakba dolgozni.

Demeter László szerint a Palóc tavaly szeptemberi bedőlésekor a boltokban maradt árukészlet már elkelt, jobbára csak a kiskereskedelemben máskülönben kapós göngyölegeket árusítják ki az üzletekben. Az eredetileg 80 üzletes hálózatból immáron csak 9 bolt van nyitva. Bár korábban felreppentek a hírek arról, hogy a Coop és a Spar is vehetnek át üzleteket, úgy tudjuk, egyelőre csak a Spar vett át egyetlen, szolnoki Palóc üzletet. Február huszadikán lesz az újabb tárgyalás a Palóc hitelezőivel és akkor dől el, hogy felszámolással végződik-e a kilencvenes években alapított üzletlánc sorsa.

Vörösiszap-per - Új ítélet, régi kétségek

Publikálás dátuma
2017.02.06. 06:16
A katasztrófában tíz ember meghalt, négyszáznál is többen megsebesültek, háromszáz ház lakhatatlanná vált FOTÓ: NÉPSZAVA
A Győri Ítélőtábla várhatóan ma másodfokú ítéletet hirdet a vörösiszap-katasztrófa ügyében. A döntést feszült várakozás előzi meg a katasztrófa sújtotta térségben, mert meglehet, továbbra sem lesz felelőse a tíz ember halálát okozó 2010-es iszapömlésnek.

– A kolontári és a somlóvásárhelyi polgármester kollégámmal már korábban egyeztettünk arról, hogy mindhárman ott leszünk hétfőn Győrben a másodfokú ítélet kihirdetésekor, s várhatóan több helybeli is elkísér minket – jelezte a Népszavának nyilatkozva Ferenczi Gábor, Devecser polgármestere, hogy bő hat évvel a katasztrófa után is változatlan elszántsággal akarják megtudni, ki a felelős a történtekért. Bár a településvezető nem akart jóslatokba bocsátkozni az ítéletről, azt azért leszögezte: sokan feszülten, aggódva várják a döntést, különösen a nagy vitákat szító, sokak számára elfogadhatatlan első fokú eljárás után.

Ezzel a polgármester arra utalt: jókora felháborodást váltott ki tavaly januárban, hogy a Veszprémi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette mind a tizenöt vádlottat – köztük a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt is – a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és minden más vád alól. A törvényszék akkor arra jutott, hogy „altalaj eredetű stabilitásvesztés” történt, ezért szakadhatott át a Mal tízes számú vörösiszap-tározójának a gátja, emiatt zúdulhatott több mint egymillió köbméter massza a településekre. A pusztító áradat percek alatt elérte Kolontárt, majd Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófában tíz ember meghalt, négyszáznál is többen megsebesültek, háromszáz ház lakhatatlanná vált.

Az első fokú ítélet ellen az ügyész fellebbezett, a döntés hatályon kívül helyezését kérte, mondván a törvényszék több eljárási szabálysértést követett el, az általa megállapított tényállás megalapozatlan. Közben a katasztrófa sújtotta térségben élők tüntetést szerveztek, az igazságszolgáltatást ostorozták a Veszprémi Törvényszék előtt: a helyiek közül sokan ma is biztosak abban, hogy emberi mulasztás, a „profithajhászás” miatti felelőtlenség áll a katasztrófa hátterében. Egy férfi, akinek két hozzátartozója is odaveszett a katasztrófában, korábban úgy fogalmazott: „Olyan nincs, hogy senki nem felelős tíz ember haláláért. De hiszek abban, hogy majd a másodfokú eljárás igazságot hoz.”

A másodfokú eljárásban az ügyész azt hangoztatta: a tározónak voltak tervezési, kivitelezési és külső ellenőrzési hiányosságai, de ennek felelősei ma már nem deríthetőek ki, ugyanakkor, ha a vállalat vezetői időben beavatkoztak volna, akkor a katasztrófa nem történt volna meg, vagy alighanem kevésbé súlyos következményekkel járt volna.

Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán ügyvédje úgy érvelt: tervezési hibák vezettek az iszapömléshez, a tározó építésekor már „kódolva volt a katasztrófa", s mivel egyetlen hatóság sem írta elő monitoringrendszer felállítását, egyetlen vádlott sem felelős.

Ferenczy Tamás, a Győri Ítélőtábla szóvivője kérdésünkre közölte, kétféle ítélet születhet hétfőn: helybenhagyhatják az első fokú – a vádlottakat felmentő – ítéletet, vagy új eljárást rendelnek el, s akkor első fokon elölről kezdődik per. Ha az ítélőtábla helybenhagyja az első fokú ítéletet, akkor a döntés miatt felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Kúriához.

Szerző

Félmilliárdos szovjet megszállás

Publikálás dátuma
2017.02.06. 06:15
Szovjet hősi emlékmű
Csaknem félmilliárd forintból épül obeliszk a Szabadság téren a „szovjet megszállás áldozatainak” emlékére. A történészek megosztottak. Szakály Sándor például támogatja a szoborállítást, Karsai Lászlónak viszont elege van az utóbbi évtizedek történelmi köztérszennyezéséből.

Ha eddig azt mondtuk, hogy politikai-történelmi értelemben követhetetlenül zavaros a Szabadság tér, akkor mit szóljunk most? A tervek szerint novemberben adják át a szovjet megszállási emlékművet, jelenleg az engedélyek beszerzése folyik.

Az emlékmű felállítását Menczer Erzsébet fideszes politikus, a SZORAKÉSZ (Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) elnöke kezdeményezte. A Gulág Emlékbizottság – ahogyan arról a Népszava a múlt héten beszámolt – rábólintott a tervre: a 14 méter magas, fekete gránitból készülő obeliszk a Szabadság tér és az Október 6. utca találkozásánál, a botrányos német megszállási emlékmű közelében kap majd helyet. A tér túloldalán az ugyanilyen méretű, fehér színű szovjet katonai hősi emlékmű magasodik.

A Balog Zoltán miniszter elnökletével működő Gulág Emlékbizottság „egyedi elbírálás” alapján megközelítőleg félmilliárd forintot, egész pontosan 451 millió 544 ezer forintot adott a szovjet megszállási obeliszk megvalósításra. A Gulág Emlékbizottságban érdemi vita folyt arról, hogy támogassuk-e a szovjet megszállás áldozatai emlékművének felállítását a Szabadság téren – idézte fel a döntés körülményeit lapunknak Szakály Sándor történész, az emlékbizottság tagja, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója. Több hasonló témájú szoborpályázat érkezett – tette hozzá.

Ronald Reagan szobor

Ronald Reagan szobor

Az obeliszk esetében elvetették például, hogy a Szent Koronára utaló ferde kereszt kerüljön az emlékmű tetejére. Vita volt a feliratról, de a helyszínről is. Akadtak, akik úgy gondolták, hogy nem feltétlenül a Szabadság tér a legjobb helyszín. Szakály Sándor viszont azzal a többségi állásponttal értett egyet, hogy – ha már egyszer ott van a szovjet katonai obeliszk és a német megszállás áldozatainak emlékműve – történetileg ott a helye a szovjet megszállás áldozatai emlékművének is. (A teljesség igénye nélkül: szintén a Szabadság téren van Ronald Reagan egész alakos szobra és Horthy Miklós mellszobra is, amelyet magánterületen, Hegedűs Loránt lelkész református templomának előterében, de jól látható helyen állítottak ki – a szerk.)

Horthy Miklós szobor

Horthy Miklós szobor

A tetemes, csaknem félmilliárdos költségekre utalva a főigazgató kitért arra, hogy az eredeti elképzelés szerint az emlékművet a mélygarázs fölé tervezték. Szakály Sándor – mivel „sem nem építész-, sem nem építőmérnök” – biztosat nem tud mondani, de elképzelhetőnek tartja: ha végül valamivel odébb, az Október 6. utcához közelebb állítják fel az emlékművet, talán kisebb alapozásra és talaj-megerősítésre lehet szükség, ami a költségek esetleges csökkentését is eredményezheti.

A német megszállás áldozatainak emlékműve

A német megszállás áldozatainak emlékműve

Szakály Sándor nem érzékelte, hogy a háttérből a Fidesz ilyen vagy olyan irányba próbálta volna befolyásolni az emlékbizottságot. A döntés előtt szélesebb körben több rendezvényt szerveztek, ahol ellenvélemények is elhangzottak. Azzal kapcsolatban, hogy Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az emlékmű ötletét meghallva tízéves szoborállítási moratóriumot javasolt, Szakály Sándor közölte: ebből szerinte nem következik, hogy Heisler ellenzi a szovjet megszállás áldozatainak emlékművet. Egyébként pedig – jegyezte meg – a Mazsihisz csak egy szervezet azok közül, amelyek véleményt nyilvánítottak.

A történelemhamisítónak tartott német megszállási sasos-arkangyalos emlékmű – amely a náci Németországra hárítja a felelősséget, és amely ellen ma is tiltakoznak civil csoportok a Szabadság téren – idehaza és külföldön is tiltakozási hullámot indított el. A szovjet változat sem mentes a problémáktól.

A szovjet megszállás áldozatai emlékművének tervezett helye

A szovjet megszállás áldozatai emlékművének tervezett helye

A Népszavának korábban nyilatkozó Ungváry Krisztián történész kijelentette, hogy a most tervezett emlékműnek már rég állnia kellene: méghozzá a német megszállási szobor helyett és helyén. Ugyanakkor a szovjet megszállási emlékművet a történész kifejezetten groteszknek tartja annak ismeretében, hogy Vlagyimir Putyin budapesti látogatása előtt – az I. világháborús orosz hadifoglyok és a II. világháborús szovjet katonai áldozatok tiszteletére – Esztergomban felavatták a „Béke Angyala” elnevezésű szobrot.

A külföldön tartózkodó Karsai László történész a Népszavának hangsúlyozta, hogy szerinte értelmetlen, kifejezetten káros az a történelmi köztérszennyezés, ami az utóbbi évtizedekben folyik Magyarországon. Hol avatnak, hol eltávolítanak. A Vörös Hadsereg felszabadította országunkat a németek (nácik) és a nyilasok rémuralma alól, majd kommunista rendszert kényszerített ránk, és „ideiglenesen” hazánkban állomásoztak, atomfegyverekkel, rakétákkal. Ha a szovjet megszállás áldozatairól beszél majd az emlékmű - folytatta Karsai László - megint nem fog beszélni a 800 ezer kommunista párttagról, azokról a milliókról, akiknek az életszínvonala igenis nőtt a Rákosi-, majd főleg a Kádár-rezsim idején. Elsikkad a lényeg, de hát éppen ez a cél: megint azt hangsúlyozni, hogy a magyar nép olyan ártatlan volt mindig, mint Gábriel arkangyal.

Szerző