Közzétették a teljes OLAF-jelentést

Publikálás dátuma
2017.02.03. 21:31
Csepreghy Nándor államtitkár szerint adatvédelmi aggályok miatt nem hozták eddig nyilvánosságra a dokumentumokat FOTÓ: MTI/BALOG
A magyar hatóságok már régóta tisztában voltak a különféle csalásvádakkal, ám az itteni nyomozások eddig eredmény nélkül zárultak. Az uniós hatóságok szerint számos, a négyes metró beruházásában érintett döntéshozó, illetve tűzközeli személy, köztük Medgyessy Péter volt miniszterelnök kaphatott juttatásokat a kivitelezésben részt vevő cégektől. A legnagyobb megjutalmazott cég neve azonban továbbra is titok.

Közzétették a kormány.hu-n az Európai Csalás Ellenes HIvatal (OLAF) teljes, angol nyelvű jelentését a négyes metróberuházás körüli visszaélésekről. A jelentés egyes részletei korábban már megjelentek a Figyelőben, így már tudni lehetett, hogy az összességében 452 milliárdba került négyes metróból 167 milliárd forint sorsa dőlt el minimum kétséges módon. Két nagy szerződő fél, a Siemens és az Alstom esetében konkrét, korrupcióra utaló jeleket is talált az OLAF.

A jelentésben egyetlen, kétséges kifizetésben részesült személyt nevesítenek, Medgyessy Péter volt miniszterelnököt, akinek az AssistConsult nevű cége 2002 óta folyamatos kapcsolatban állt a négyes metróhoz később metrókocsikat leszállító Astommal. Az OLAF szerint az Alstom régóta, folyamatosan kapcsolatban állt két magyar tanácsadó céggel, mindkettő havi díjazást kapott a francia cégtől azért, hogy az itteni közbeszerzéseken segítse az Alstom sikerét.

Ebből az egyik volt az AssistConsult. Amikor 2005-ben kiírták a metrókocsi-tendert, utána a Alstom külön szerződést kötött az AssistConsulttal kifejezetten arra, hogy segítsen nekik a tendert megnyerni. Az OLAF szerint a metróbeszerzéshez kötődően 2007 és 2008 között több alkalommal, összesen 600 ezer eurót kapott a volt miniszterelnök cége.

Egyelőre rejtély, hogy melyik volt a másik, Medgyessy cégénél jóval többet, 1,25 millió eurót kapó ismeretlen magyar tanácsadó cég. A vállalkozás 2007 februárjában kötött külön szerződést az Alstommal a cég "képviseletére" a metrótenderen, majd, miután az Alstom megkapta a munkát a metrókocsik leszállítására, a cégtől 1,25 millió euró érkezett a magyar tanácsadócég bankszámlájára. Mivel az ügyben jelenleg a brit hatóságok és a magyar rendőrség is nyomoz, erre hivatkozva a cég nevét az OLAF nem tette közzé.

Az OLAF másik, közvetlen korrupciógyanút felvető ügye a metró áramellátását kiépítő Siemes esete. Az OLAF szerint a Siemens anyacége, illetve az itteni leányvállalata számos tanácsadói szerződést kötött a metróprojekthez kapcsolódón magyar közhivatalnokokkal. Az OLAF jelentése négy olyan tanácsadói céget sorol fel, amelynek tulajdonosai részint a MÁV Start, a MÁV Zrt. vezetői, illetve a metróberuházást lebonyolító Eurometro Kft. körül játszottak meghatározó szerepet.

Jóllehet az OLAF-jelentés hangsúlyozza, hogy nem tárt fel korrupciós összefüggést, mégis a Média Magnet Kft.-t is a javadalmazottak között említi, olyan összefüggésben, hogy a médiacég az akkori kormányzó párthoz kötődött. A OLAF jelentésében utalnak rá, hogy a cég mögött lapunk tulajdonosa, Puch Lászlót állhatott. A Média Magnet Kft. tulajdonosai érdeklődésünkre külön hangsúlyozták a Népszavának, hogy Puch László soha nem volt a Média Magnet tulajdonosa. Ugyancsak fontosnak tartották kiemelni, hogy cégük soha nem vett részt semmilyen pártpolitikai kampányban és nem tudtak illetve nem tudnak a négyes metró megvalósításának folyamatáról sem.

Az OLAF-jelentésből kiderül, hogy a nagyberuházás nagyjából 100 szerződéséből több tucatnál állapított meg valamilyen problémát a hivatal. A leggyakrabban a cégekhez kötődő, szabálytalan közbeszerzések szúrtak szemet az OLAF-nak, de jellemző probléma volt az összeférhetetlenség. A nagyberuházásban részt vevő cégek gyakran éppen a megrendelőkhöz, az Eurometro Kft.-hez kötődő alvállalkozói céget választottak, más szóval ilyenkor a beruházást felügyelő cég voltaképpen saját vezetőinek a munkáját szemlézhette.

A jelentésből egyértelműen körvonalazódni látszik, hogy a hazai hatóságok már régóta tisztában voltak azzal, hogy a nagyberuházás körül rendszerszintű szabálytalanságok, korrupciógyanús összeférhetetlenségek voltak. Így 2008-ban a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) belső vizsgálata már súlyos problémákat tárt fel 11 szerződésnél, amelyeket ezután ki is vontak az uniós finanszírozású körből. 2010-ben a KEHI további 38 szerződést nézetett át és abból 19 akadt fenn a rostán, de ugyanígy 2010-ben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is rendszerszintű problémákat tárt fel.

Kérdéses, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter pontosan milyen ügyekre gondolt, amikor február elején az OLAF-jelentés alapján közölte, hogy a négyes metrónál történt visszaélések kapcsán a Miniszterelnökség megteszi a feljelentését. Az OLAF jelentéséből kiderül, hogy a magyar hatóságok eddig is pontosan ismerhették ezeket az eseteket, jó részükben már lezárták a vizsgálatot, az Alstom-ügyben pedig most is tart a nyomozás.

AZ OLAF jelentéséből kiderül, hogy a Siemens körüli "fura" tanácsadói szerződéseket korábban maga a Siemens anyavállalata tárta fel egy külsős ügyvédi iroda bevonásával. Az OLAF szerint a Siemens-dosszié Magyarországra vonatkozó részét ezután továbbították a magyar ügyészségnek. Az OLAF jelentése szerint a külsős cégnek korábban nyilatkozó tanúk a magyar ügyészségnek már nem erősítették meg az állításaikat, így ebben az ügyben 2013-ban Magyarországon lezárult a vizsgálat. Azonban más ügyekben sem sikerült bizonyítani a korrupciót.

Kötöttpálya
Nehéz komolyan venni egy olyan vizsgálati jelentést, ami hét évvel a tett elkövetése után jut el odáig, hogy megállapítsa azt, amit a korabeli sajtó híradásaiból úgyszólván egy kurta évtizeddel ezelőtt is mindenki tudhatott. Nevezetesen, hogy a négyes metró beruházása bűzlött a korrupciótól. Ráadásul az OLAF vizsgálati jelentésében közzétett "furcsaságokban" nincs sok újdonság: zömüket 2008 és 2011 között feltárta már a sajtó, feltárták a hatóságok. A jelek szerint tehát Brüsszelnek hat évébe tellett, hogy összefésülje ezeket az adatokat, iktassa, majd végül kiszámolja, mennyi jár vissza a korábban nekünk adott támogatásból.
Magyarországon most ezt követné a híresen párt- és különösen Fidesz-független magyar ügyészség újabb nyomozása. Lázár János minapi feljelentése nyomán most újra beindul az igazságszolgáltatás gépezete. Kérdés csak az, hogy milyen eredmény várható. Az OLAF-jelentésben sorjázó ügyeket már évekkel ezelőtt eljárás alá vonta az ügyészség, ám eredmény nélkül. Azt viszont már most nagy magabiztossággal meg lehet jósolni, hogy véletlenül éppen a 2018-as választási kampány finisében fognak futószalagon érkezni a hírek kormánysajtóhoz az MSZP és az SZDSZ volt politikusainak szörnytetteiről. Aki viszont pártfüggetlenül, komolyabban hinni akar az elszámoltatásban, annak azért érdemes elgondolkodnia, hogy az OLAF december elején már megküldte a jelentést magyar kormánynak, amely viszont két hónapig üldögélt rajta, mielőtt részleteiben kiszivárogtatták, majd közzétették volna. Nem mellesleg komoly segítséget nyújtva az esetleges érintetteknek, akik most egyenesen az OLAF jelentésből készülhetnek fel az újabb eljárásokra, tüntethetnek el bizonyítékokat.
Akit pedig a Mészáros-Tiborcz duó, a négyes metrónál nagyságrendekkel komolyabb disznóságai érdeklik, annak itt a megnyugtató bizonyosság, hogy előbb-utóbb ott is fény derülhet pár dologra. A mostani esetből kiindulva úgy 2030 körül.



 Így látják a pártok

- A kormánypártok szerint minden idők legkorruptabb beruházása a 4-es metró, és a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb korrupciós botrányáról van szó. Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő azt mondta, minél többet tudnak meg az OLAF-jelentésből, annál felháborítóbb, amit látnak. A felelősség egyértelműen a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányoké, illetve a Demszky Gábor-féle MSZP-SZDSZ fővárosi vezetést terheli. Hollik azt is elmondta, bíznak abban, hogy a nyomozó hatóságok kiderítik, kinek a zsebében landolt ez az óriási összeg.

- Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője mihamarabb elinduló, valós eredményt hozó, a lehető legnagyobb nyilvánosságot kapó eljárásokat sürgetett a jelentés után."Őszintén megmondom, fejeket akarok látni a porba hullani" - jelentette ki Csárdi, aki Európa legnagyobb korrupciós botrányának nevezte az ügyet.

- Az MSZP üdvözölte a jelentés nyilvánosságát, ugyanakkor reméli, hogy a dokumentum eredeti. Az ellenzéki párt azt közölte pénteken az MTI-vel, hogy elfogulatlan és pártatlan vizsgálatot várnak el, amely tisztázza, milyen mértékben felelősek az ügy érintettjei. "Akiről kiderül, hogy bűnözött, az üljön, és fizesse vissza a pénzt" - emelte ki az MSZP.

- Aki lop, annak a börtönben a helye, tartozzék bármelyik párthoz - közölte a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője. Gréczy Zsolt az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az eddig feldolgozott adatokból az látszik, hogy a 2010 előtti és a 2010 utáni városvezetés is érintett lehet az ügyben, valamint felmerült Medgyessy Péter volt miniszterelnök felelőssége is. Aki magas kormányzati, önkormányzati pozícióban lop a közösből, az még nagyobb bűnt követ el erkölcsi és politikai értelemben is. A DK-s politikus egyúttal a mostani kormány felelősségre vonását is kilátásba helyezte.

Brüsszel eltussolja a korrupciót?
Bár már majdnem kész az EU-tagállamokról szóló újabb korrupciós jelentés, azt mégsem fogja nyilvánosságra hozni tavasszal az Európai Bizottság és erre érdemi indokot sem ad a testület alelnöke - hívta fel a figyelmet blogbejegyzésében a K-monitor.
A közpénzekkel kapcsolatos folyamatokat nyomon követő blog azt hangsúlyozza: különösen visszatetsző az Európai Bizottság azon magatartása, hogy míg a Romániát a korrupció elleni küzdelemben való visszalépésért külön megfeddik, aközben maga a Bizottság elnöke jelzi azt, hogy a már fiókban lévő korrupciós jelentést nem fogják tavasszal nyilvánosságra hozni. Érdemi indoklást sem fűzött az anyag "lekukázása" mögé Frans Timmermans.
Az anyag közzétételének törléséről először Jávor Benedek, az Európai Parlament párbeszédes európai parlamenti képviselője tweetelt. Ez azután történt, hogy Timmermans arról tájékoztatta az Európai Parlament LIBE bizottságának elnökét, hogy jelenlegi formájában nem látja értelmét a tavaszra tervezett jelentés elkészítésének. A blog rögzíti: Timmermans január végi levelében hosszasan tárgyalta, hogy milyen fontos lépéseket tett és tesz majd az EU a korrupció ellen, érdemi magyarázatot azonban nem adott arra, hogy a már nagyjából megírt, tavaszra szánt jelentést végül miért nem adja ki a Bizottság, illetve hogy mit csinálna helyette. A blog szerzői szerint az először 2014-ben elkészített jelentés formáján ugyan lehetett volna mit javítani, az azonban óriási lépés volt, hogy készült egy ilyen dokumentum, amely tagállami bontásban elemzi a korrupciós problémákat. Ez akkor nagyon sok ország vezetőjének nem tetszett, nem kizárt, hogy az ő nyomásukra hátrált ki a Bizottság a történet mögül.
A blog értelmezése szerint ezt látszik alátámasztani Margaritis Schinas bizottsági szóvivő nyilatkozata is, aki az EUobservernek elmondta, "a Bizottság számára a korrupció elleni küzdelem, semmi esetben nem jelentheti, hogy beavatkozik valamelyik tagállam belügyébe, vagy értékítéletet mondana annak politikai életéről".
A K-Monitor megjegyzi: ennek fényében különösen képmutató Timmermans és Juncker közös közleménye, amelyben a romániai eseményekre reagálva kijelentik, "a korrupció elleni küzdelmet folytatni kell, nem visszacsinálni".



Felhős, ködös, enyhe szombatunk lesz

Publikálás dátuma
2017.02.03. 21:18
MTI Fotó: Kovács Tamás
Szombaton északon, északnyugaton több helyen tartósan borongós, ködös, máshol változóan felhős időre van kilátás, hosszabb-rövidebb napos időszakokkal.

Reggel keleten, északkeleten, napközben csak néhol fordulhat elő kisebb eső, zápor, hajnalban északkeleten néhol ónos eső. Délen, délkeleten élénk lehet a szél. Északon, északnyugaton 2-8, máshol 9-14 fok várható. Estig nem érkezik front.

Szerző

Sajátos "ütésváltás" Miskolcon

Sajátos „ütésváltás” zajlott Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója, a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, és Sebestyén László volt fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg a párt választókerületi elnöke között. 

Előbbi – magánszemélyként –, a saját közösségi oldalán a következő megjegyzést adta közre Putyin látogatása után: „Kíváncsi vagyok, a budapesti Orbán-Putyin találkozók száma mikor éri el a Kádár-Brezsnyev találkozókét. Sűrűségben már a mostaniak jobbak, a nagy orosz példakép már szinte hazajár a magyar fővárosba"

Mire Sebestyén László, a Fidesz miskolci választókerületi elnöke, volt országgyűlési képviselő hozzászólt, s így reagált: „Elég vérszegény az eddigi összes megnyilvánulásod,az egyetemen-ha még ott vagy- ugyanezt nyomod? Ha igen,inkább sörözgess az jobban illik hozzád! A Brezsnyev-Kádár korszakot nézd újra át mert ideje!”

A bejegyzés annak fényében különösen érdekes, hogy Sebestyén, aki folyamatosan ostorozta a szocialistákat és a kommunistákat, maga is tagja volt az MSZMP-nek, ahová 1983-ban lépett be, s nyilvánosságra került párttagkönyve szerint a tagdíjat is mindig akkurátusan fizette.

A Politikatudományi Intézet igazgatója azt válaszolta: meg tudja különböztetni magánvéleményét és szakmai álláspontját, s tudja, melyiknek hol van a helye, sőt, erre kínosan vigyázott régebben is, most is.

- Aki szakmai munkámat bármely ponton elfogultnak tartja, kész vagyok megvitatni vele akár egy-egy mondatomat is, azt hiszem, meg tudom védeni magam, de hát ehhez kéne valami konkrétabb kifogás. Köszönöm jó tanácsod, a finom söröktől valóban nem tudta még elvenni a kedvem semmi más – írta. 

Szerző