Előfizetés

Eperjes újra dönthet a Kossuth-díjakról

Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:46
FOTÓ: Népszava
A kormányfő felkérte a Kossuth- és Széchenyi- díjakat odaítélő bizottság tagjait - írja a 24.hu. 

A Magyar Közlöny legfrissebb számában az olvasható, hogy a miniszterelnök a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagjának kérte fel egy évre: Bitskey István irodalomtörténészt, Bogsch Erik vegyészmérnököt, Eperjes Károly színművészt, Freund Tamás neurobiológust, Hámori József neurobiológust, Jókai Anna írót, Kodolányi Gyula költőt, műfordítót, Palkovits Miklós agykutatót, Sánta Ferenc hegedűművészt, Vékás Lajos jogászt.

A tíztagú bizottság összetételében a tavalyihoz képest annyi változás történt, hogy a nyáron, 78 éves korában elhunyt Granasztói György helyére visszakerült Eperjes Károly, a korábban Szőcs Gézát váltó Kalász Márton utódja pedig költőtársa, Kodolányi Gyula. A bizottság a beérkezett javaslatok alapján ajánlásokat készít a kormánynak, de a végleges döntést a köztársasági elnök hozza meg.

Washingtoni garancia Tokiónak és Szöulnak

E.É.
Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:33
James Mattis, Han Min-Koo FOTÓ:Pool/Getty Images
James Mattis amerikai védelmi miniszter első külföldi útjának mindkét állomásán, Szöulban és Tokióban megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Dél-Korea és Japán biztonságának garantálására.

A volt tábornok tegnap Tokióban Abe Sinzo japán kormányfővel tárgyalt, aki Donald Trump vendége lesz február 10-én a Fehér Házban. Abe a 45. amerikai elnök megválasztása óta már kétszer járt az Egyesült Államokban, a Trump-toronyban tárgyalt még a beiktatása előtt Trumppal, majd Barack Obamával együtt fejet hajtott az áldozatok előtt a Pearl Harbor-i japán támadás 70. évfordulója alkalmából.

Mattis tábornok aláhúzta, hogy nem lesz változás Washington Ázsia-politikájában, az amerikai-japán kölcsönös védelmi szerződés értelmében az Egyesült Államok a jövőben is kész megvédeni a távol-keleti szigetország adminisztratív ellenőrzése alá tartozó területeket, beleértve a Kelet-kínai-tenger térségében található Szenkaku-szigeteket, amelyek hovatartozását Kína vitatja.

A Pentagon főnöke a dél-koreai fővárosból figyelmeztetést küldött Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek, hogy nukleáris fegyver bármiféle használata „hatékony és nagyerejű” választ vált ki. Dél-Koreában 28 500 amerikai katona állomásozik, a katonai jelenlétért Szöul évi 900 millió dollárt fizet. Japánban 50 ezres amerikai erő állomásozik, Tokió a bázisok fenntartásának költségeihez évi 4 milliárd dollárral járul hozzá. Az amerikai védelmi miniszternek azért kellett megerősítenie a Szöul és Tokió számára évtizedek óta biztos pontnak számító védelmi garanciát, mivel Trump még a kampánya során Dél-Koreát és Japánt is figyelmeztette, hogy többet kell fizetniük a védelemért. Trump azt is felvetette, hogy Szöul és Tokió legjobban tenné, ha maga gondoskodna védelméről és nukleáris fegyvert szerezne be.

Észak-Korea tavaly már ötödik nukleáris kísérleti robbantását hajtotta végre, húsz ballisztikus rakétát tesztelt, s azt állítja, hamarosan olyan nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát próbál ki, amely az Egyesült Államok területét is elérheti. Műholdas felvételek arra utalnak, hogy újraindult a munka a jongbjoni nukleáris erőműnél, ahol plutóniumot állítanak elő.

Trump megosztja Amerikát
A Donald Trump beiktatása óta készült első CBS-felmérés szerint az amerikaiakat rendkívül megosztja a 45. amerikai elnök eddigi teljesítménye. Trump támogatottsága 40 százalék, alacsonyabb, mint a modern amerikai elnökök bármelyikéé első beiktatását követően. A megkérdezettek 48 százaléka negatívan ítéli meg az új elnököt. A hét muszlim többségű országra kiszabott beutazási tilalmat 51 százalék ellenzi, 45 százalék helyesli, a demokratáknak ugyanakkor 85 százaléka ellenzi, a republikánusoknak viszont 85 százaléka támogatja.

Megállítanák a menekültáradatot

Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:32
Angela Merkel óvatosan nyilatkozott a transzatlanti kapcsolatról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Az Európai Unió állam- és kormányfői máltai informális találkozójukon elfogadták az akciótervet, amelynek célja a Földközi-tenger középső részén a menekültútvonal lezárása. A tagállamok hangsúlyozták, hogy elsődleges fontosságú Líbia stabilitásának megerősítése.

„Eltökéltek vagyunk, hogy további lépéseket tegyünk a menekültáradat csökkentésére, megtörve az embercsempészek üzleti lehetőségeit” – hangsúlyozták a Huszonnyolcak Vallettában, aláhúzva, hogy továbbra is éberen őrködnek a Földközi-tenger többi menekültútvonalán is. Líbiából tavaly 181 ezren érkeztek az európai kontinensre, s több mint 4500-an veszítették életüket. Az uniónak a 2016-os év utolsó négy hónapjában sikerült 98 százalékkal mérsékelni a menekültek beáramlását a Görögországot érintő, keleti útvonalon, megerősítették, továbbra is kiállnak az EU és Törökország megállapodása mellett.

Prioritásként jelölték meg a Moamer Kadhafi uralmának megdöntése, 2011 óta polgárháború sújtotta Líbia stabilitásának megerősítését. Az unió a tervezet szerint minden segítséget megad a líbiai parti őrségnek, hogy küldje vissza Líbiába azokat, akiket területi vizein mentenek ki. Fejlesztenék a part menti településeket, megfelelő infrastruktúrát építenek ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), illetve a Nemzetközi Migrációs Szervezet IMO segítségével. Olaszország és Líbia csütörtökön kétoldalú megállapodást írt alá a migránsáradat megállításáról, a határellenőrzés erősítéséről. Az EU-tagállamok között szinte teljes az egyetértés e középső menekültútvonal lezárása tekintetében – jelentette a Politico című lap tudósítója. Az ENSZ támogatását élvező líbiai egységkormány feje, Fajez al Szerradzs ugyanakkor már jelezte, hogy az EU által felajánlott 200 millió euró nem elegendő a feladat ellátására. A tagállamoktól legalább ugyanennyi támogatást vár az unió.

Az állam- és kormányfők munkaebéd mellett tekintették át, milyen hatásai lehetnek az EU-ra Donald Trump elnökké választásának. Joseph Muscat máltai miniszterelnök szerint a vezetők aggodalmukat fejezték ki az új amerikai elnök eddigi lépései miatt. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor úgy nyilatkozott, az EU a jövőben is a kooperáció, a transzatlanti együttműködés útján kíván haladni.

Nem a nagykövetjelöltre
Az uniós tagállamok körében rossz visszhangot váltott ki, hogy Trump Ted Malloch üzletembert jelölné az EU mellé amerikai nagykövetnek. Malloch a BBC-nek korábban úgy nyilatkozott, hogy szolgált már diplomataként, akkor a Szovjetunió szétverésén dolgozott, ezúttal pedig egy másik unió ráncba szedése lesz a dolga. Mint elmondta, Trump nem híve az EU-nak, amelyet nem választott, nemzetek fölötti testületként elítél. Az új elnök élesen bírálta többször a közös pénzt, az eurót is. Az EP több frakciójának vezetői is javasolták, ne adják meg a felhatalmazást Trump nagykövetjelöltjének.


May hozta Trump üzenetetét

Theresa May brit kormányfő különtalálkozót tartott Máltán a NATO-tagországok vezetőivel, hogy átadja Donald Trump üzenetét. Az új amerikai elnök sürgeti, hogy az észak-atlanti szövetség valamennyi tagállama tartsa magát vállalt kötelezettségéhez, s nagyobb mértékben járuljon hozzá a védelmi kiadásokhoz. Jelenleg csupán Nagy-Britannia és négy másik ország teljesíti az elvárást, s költi a GDP 2 százalékát a védelemre. Maynek Donald Trump azt ígérte, hogy az Egyesült Államok száz százalékban elkötelezett a NATO mellett.

Orbán klubja
Orbán Viktor a vallettai csúcs előtt azt mondta, az új kormánnyal Olaszország csatlakozhat azokhoz az országokhoz, amelyek - köztük Magyarország - szerint a helyzet tarthatatlan, az unió által a bevándorlás ügyében eddig követett irány rossz, az a jó, amelyet Magyarország követett. Tehát nem beengedni kell a migránsokat, és utána megoldani a problémáikat, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, és "nem szabad beengedni a problémát a területünkre" - fogalmazott. A magyar kormányfő szerint ha "Olaszország is csatlakozik a mi klubunkhoz, akkor az azt jelenti, képesek lehetünk arra, hogy Líbia parti vizeinél megakadályozzuk az áthajózást, és képesek leszünk arra, hogy visszavigyük a migránsokat Líbiába, ahelyett, hogy beszállítanánk őket Európába".