Hűtlen kezelés a TEK-nél - Nyomoz a főügyészség

Publikálás dátuma
2017.01.31. 14:16
Fotó: Népszava
Hűtlen kezelés miatt folytat nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség ismeretlen tettes ellen egy olyan ügyben, amely a Terrorelhárítási Központ egyik közbeszerzésével kapcsolatos – tudta meg az Index több, egymástól független forrásból. 

A Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette a portál értesülését. 

Nagy Andrea, a főügyészség szóvivőjének tájékoztatása szerint Hajdu János, a Terrorelhárítási Központi főigazgatója által tett feljelentés alapján a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya tavaly június 17-én rendelt el nyomozást hűtlen kezelés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen. Közölte azt is, hogy arról, hogy mit tartalmaz a feljelentés, illetve hogy pontosan milyen cselekmény miatt nyomoz az ügyészség, az eljárás érdekeire figyelemmel jelenleg nem adhat tájékoztatást.

Azt azonban tudatta, hogy a nyomozás jelenleg is folyamatban van, annak határideje február 17-e, amely szükség esetén meghosszabbítható. Az ügyben gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor.

A TEK az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a belső ellenőrző tevékenység során tártak fel "néhány gyanús és feltehetően jogellenes cselekményt gazdasági területen".

"A TEK vezetésének következetesen képviselt álláspontja, hogy soraiban csak erkölcsileg és büntetőjogilag teljes mértékben feddhetetlen munkatársakat alkalmaz, ezért haladéktalanul megtette a megfelelő lépéseket és feljelentéssel élt a hatáskörrel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészség felé" - írták.

Az MSZP a parlamenti szakbizottságok összehívását kezdeményezi
A Terrorelhárítási Központban elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt az MSZP a Nemzetbiztonsági bizottság, valamint a Honvédelmi és rendészeti bizottság együttes ülését fogja kezdeményezni - írja közleményében Molnár Zsolt, a a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke és Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke.
A terrorelhárítással foglalkozó rendőri szerv esetében a korrupció jelenléte ugyanis nem csupán büntetőjogi, hanem súlyos nemzetbiztonsági kérdés is. Különösen akkor, ha a visszaélés miatt a TEK gazdasági igazgató-helyettese valóban távozni kényszerült posztjáról. 
Ezért indokolt, hogy az ügyben a Belügyminisztérium és a Terrorelhárítási Központ adjon részletes tájékoztatást a TEK működését felügyelő parlamenti szakbizottságoknak.

Szerző
Frissítve: 2017.01.31. 15:28

"Nem magánügy!" - Ratifikálják az isztambuli egyezményt!

Publikálás dátuma
2017.01.31. 13:54
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálását, az intézményrendszer hatékonyságának növelését, a jelzőrendszer tagjainak védelmét és országos társadalmi szemléletformáló kampányt sürgettek az ellenzéki parlamenti pártok képviselői a Liberálisok családon belül erőszakkal foglalkozó keddi kerekasztal beszélgetésén, amelyen megállapodtak abban is, hogy szakértői szinten együttműködnek egy közös gyermekvédelmi charta kidolgozásában.

A Liberálisok pártalapítványa A Liberális Magyarországért Alapítvány (ALMA) "Nem magánügy!" címmel rendezett a családon belüli erőszakkal foglalkozó konferenciát, amelyen az LMP, az Együtt, a Jobbik és az MSZP képviseltette magát, a kormánypártok nem voltak jelen. Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője azt mondta: azért szervezték a beszélgetést, hogy a parlamenti pártokkal, szakértőkkel és érintettekkel együtt keressék a megoldásokat a témában, azonban a kormánypártok kihúzzák magukat ebből a megoldáskeresésből.

Bősz Anett úgy vélte: jelenleg a távoltartás intézménye és igazságszolgáltatás sem működik hatékonyan az ilyen bűncselekményeket elkövetőkkel szemben, valamint a rendszer nem kezeli összetartozónak a gyermekek és a nők elleni erőszakot, így előfordul, hogy a gyereket kötelezik, hogy a korábban bizonyítottan bántalmazó apát látogassa.

A Liberálisok ügyvivője szerint ma az állam beleszól emberek a magánéletébe, abba, hogy hány gyereket vállaljanak vagy mikor és hol vásároljanak, ahol viszont ténylegesen feladata lenne, ott nem vállal felelősséget, hanem a magánélet szentségének álszent üzenete mögé bújik. Bősz Anett a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikációját sürgette, ahogyan Szelényi Zsuzsanna, az Együtt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő, Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Bangóné Borbély Ildikó, MSZP-s országgyűlési képviselő is.

Szelényi Zsuzsanna elmondta: az egyezmény tartalmazza a követendő protokollokat, így foglalkozik a megelőzéssel, a társadalmi érzékenység javításával, a bántalmazottak védelmével és a szankciókkal. Úgy vélte: ebben az ügyben nyomás alatt kell tartani a kormányt.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a kormánypártoknak egyre nehezebb megmagyaráznia, hogy miért nem akarják ratifikálni az egyezményt. Szerinte olyan társadalmi tömeget kell az ügy mögé állítani, ami nem hagy kitérőt a kormánynak. Az LMP képviselője úgy látta: az a megoldás, ha pénzt tesznek a rendszerbe és szerinte az egyezmény ratifikálása után 7 milliárd forintból "már el lehetne indulni". 

Bangóné Borbély Ildikó, MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a magyar társadalom legalább annyira álszent a családon belüli erőszak ügyében, mint ahogyan a kormánypártok viselkednek. Úgy vélte: nem érdekes, hogy mennyi pénzbe, hány stadion vagy plakátkampány árába kerül az egyezmény végrehajtása, a kormánynak meg kell oldania ezt az ügyet.

Vágó Sebestyén, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint a kormány a társadalom és ellenzék nyomására tett már lépéseket a családon belüli erőszak és a gyermekvédelem ügyében, azonban több esetben "gumiszabályokat" hozott. A jobbikos képviselő fontosnak nevezte a jelzőrendszeri tagok, gyermekvédelmi dolgozók védelmét és megbecsülését, valamint azt is, hogy a jelzés elmulasztása külön kategória legyen a büntetőtörvénykönyvben.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy országos társadalmi szemléletformáló kampányra lenne szükség a családon belüli erőszak ügyében, Vágó Sebestyén szerint a kormánynak inkább ebben a témában kellene plakátkampányt indítania.

A résztvevők a Liberálisok kezdeményezésére megállapodtak abban, hogy a jövőben szakértői szinten együttműködnek egy közös gyermekvédelmi charta kidolgozásában.

A konferencia második részében érintettek és szakértők beszéltek a témáról.

Szerző

"Nem magánügy!" - Ratifikálják az isztambuli egyezményt!

Publikálás dátuma
2017.01.31. 13:54
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálását, az intézményrendszer hatékonyságának növelését, a jelzőrendszer tagjainak védelmét és országos társadalmi szemléletformáló kampányt sürgettek az ellenzéki parlamenti pártok képviselői a Liberálisok családon belül erőszakkal foglalkozó keddi kerekasztal beszélgetésén, amelyen megállapodtak abban is, hogy szakértői szinten együttműködnek egy közös gyermekvédelmi charta kidolgozásában.

A Liberálisok pártalapítványa A Liberális Magyarországért Alapítvány (ALMA) "Nem magánügy!" címmel rendezett a családon belüli erőszakkal foglalkozó konferenciát, amelyen az LMP, az Együtt, a Jobbik és az MSZP képviseltette magát, a kormánypártok nem voltak jelen. Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője azt mondta: azért szervezték a beszélgetést, hogy a parlamenti pártokkal, szakértőkkel és érintettekkel együtt keressék a megoldásokat a témában, azonban a kormánypártok kihúzzák magukat ebből a megoldáskeresésből.

Bősz Anett úgy vélte: jelenleg a távoltartás intézménye és igazságszolgáltatás sem működik hatékonyan az ilyen bűncselekményeket elkövetőkkel szemben, valamint a rendszer nem kezeli összetartozónak a gyermekek és a nők elleni erőszakot, így előfordul, hogy a gyereket kötelezik, hogy a korábban bizonyítottan bántalmazó apát látogassa.

A Liberálisok ügyvivője szerint ma az állam beleszól emberek a magánéletébe, abba, hogy hány gyereket vállaljanak vagy mikor és hol vásároljanak, ahol viszont ténylegesen feladata lenne, ott nem vállal felelősséget, hanem a magánélet szentségének álszent üzenete mögé bújik. Bősz Anett a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikációját sürgette, ahogyan Szelényi Zsuzsanna, az Együtt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő, Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Bangóné Borbély Ildikó, MSZP-s országgyűlési képviselő is.

Szelényi Zsuzsanna elmondta: az egyezmény tartalmazza a követendő protokollokat, így foglalkozik a megelőzéssel, a társadalmi érzékenység javításával, a bántalmazottak védelmével és a szankciókkal. Úgy vélte: ebben az ügyben nyomás alatt kell tartani a kormányt.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a kormánypártoknak egyre nehezebb megmagyaráznia, hogy miért nem akarják ratifikálni az egyezményt. Szerinte olyan társadalmi tömeget kell az ügy mögé állítani, ami nem hagy kitérőt a kormánynak. Az LMP képviselője úgy látta: az a megoldás, ha pénzt tesznek a rendszerbe és szerinte az egyezmény ratifikálása után 7 milliárd forintból "már el lehetne indulni". 

Bangóné Borbély Ildikó, MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a magyar társadalom legalább annyira álszent a családon belüli erőszak ügyében, mint ahogyan a kormánypártok viselkednek. Úgy vélte: nem érdekes, hogy mennyi pénzbe, hány stadion vagy plakátkampány árába kerül az egyezmény végrehajtása, a kormánynak meg kell oldania ezt az ügyet.

Vágó Sebestyén, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint a kormány a társadalom és ellenzék nyomására tett már lépéseket a családon belüli erőszak és a gyermekvédelem ügyében, azonban több esetben "gumiszabályokat" hozott. A jobbikos képviselő fontosnak nevezte a jelzőrendszeri tagok, gyermekvédelmi dolgozók védelmét és megbecsülését, valamint azt is, hogy a jelzés elmulasztása külön kategória legyen a büntetőtörvénykönyvben.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy országos társadalmi szemléletformáló kampányra lenne szükség a családon belüli erőszak ügyében, Vágó Sebestyén szerint a kormánynak inkább ebben a témában kellene plakátkampányt indítania.

A résztvevők a Liberálisok kezdeményezésére megállapodtak abban, hogy a jövőben szakértői szinten együttműködnek egy közös gyermekvédelmi charta kidolgozásában.

A konferencia második részében érintettek és szakértők beszéltek a témáról.

Szerző