Előfizetés

Új ipari forradalom jön

Göbölyös N. László írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.01.28. 06:10
Hamarosan eljöhet az idő, amikor az autó szerez jogosítványt és a „gazda” beavatkozása nélkül száguldozik az utakon FORRÁS: VOLV
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret kap a gazdasági életben és megváltoztatja a foglalkoztatás, a munka minőségét. Felforgathatja a világ gazdasági rendjét, mivel egyes országok, főleg Kína, készek teljes gőzzel belevetni magukat ebbe a negyedik ipari forradalomba, míg Franciaország és Nagy-Britannia óvatosabban közelíti meg a kérdést.

A Le Nouvel Observateur cimű francia hetilapban Monica Orlowska, az indiai központú Infosys multinacionális informatikai szolgáltató és tanácsadó cég munkatársa beszélt a kihívásokról még a januári davosi Világgazdasági Fórum előtt. A fórumon a cég elnök-vezérigazgatója, Vishal Sikka éppen arról tartott kerekasztalt, hogy a nagy cégcsoportok hogyan látják a mesterséges intelligenciák térhódítását.

Mint Orlowska elmondta, a tanulmányt hét ország 1600 olyan döntéshozójának válaszai alapján készítették, akiknek cégei több mint ezer embert foglalkoztatnak és üzleti forgalmuk legalább 500 millió dollár. Háromnegyed részük úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia egyik döntő kulcsa lesz stratégiai sikerüknek. 71 százalékuk úgy gondolja, hogy ez a lépés elkerülhetetlen, de csak 36 százalék tartja saját vállalatát erre etikailag, a szociális következmények vonatkozásában felkészültnek.

A mesterséges intelligencia (AI) fogalmát Marvin Minsky, a Massachusetts Institute of Technology (MTI) professzora határozta meg: mindazoknak a feladatoknak a végrehajtása, amelyeket gépek végeznek el, és amelyeket intelligensnek tartanának, ha azt emberek hajtanák végre. „Ma a gépek tanulnak, megértenek és képesek dolgozni annak alapján, amit megtanultak és megértettek. Lehetővé teszik az emberi cselekvések és kapacitások szélesítését, az ember tetteinek javítását a mindennapi életben. Az ilyen gépeknek nagy előnyük, hogy nem kell nulláról indulniuk. Megőrzik az információt minden elvégzett, ismétlődő feladatról. Memóriájukban őrzik mindazt, amit csinálnak, a hibákat is, riadó-jelzéseket kreálnak, hogy ne kövessék el újra azokat. A gépnek előrelátási kapacitása van, emlékei is, miközben megelőlegez és riaszt. Ez nagyon hatásos a csalási praktikák ellen. Az AI így meg tudja védeni az embert. Fejlődik már a könyvelésben, az egészségügy területén, az orvosi kutatásban, a cybertámadások kivédésében. A legegyszerűbb példa: egy AI, összekapcsolva egy autóval, ha érzékeli, hogy a sofőr sűrűn pislog, növeli rádiója hangerejét, vagy friss levegőért lehúzza az ablakokat, hogy a vezető ne aludjon el” – mondta Orlowska.

A tanulmányból kiderült, hogy a mesterséges intelligenciával való fejlődésben a felmért országok közül leginkább Kína és India hisz, utánuk Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Ausztrália a sorrend. Orlowska szerint erre az a magyarázat, hogy az utóbbi években leggyorsabban fejlődő országok, amelyek számára a múlt, a már létező ipari örökség nem olyan erős, kevésbé tart az AI esetleges negatív hatásaitól. Jellemző, hogy Franciaországban a szociális következményektől való félelem miatt a döntéshozóknak csak 32 százaléka hisz abban, hogy az ország a mesterséges intelligenciák élvonalába kerülhet. Pedig az összes megkérdezettek 90 százaléka úgy gondolja, az AI lehetővé tenné számukra, hogy új feladatok felé irányítsák alkalmazottaikat, akik érdekesebb, elemzőbb látásmódot igénylő munkákat végezhetnének. „A gép nem azért van, hogy az ember helyett dolgozzon, hanem azért, hogy kiteljesítse az ő munkavégzését. És a francia döntéshozók 51 százaléka azért azt mégis elismeri, hogy a mesterséges intelligencia hasznos lenne a költségek csökkentése szempontjából, vagy könnyebbé tenné más rendszerekkel vagy platformokkal való együttműködést.”

Orlowska leszögezte: semmi sem fogja helyettesíteni az embert, az AI viszont lehetővé teszi az alkotásra, a design-ra, a kísérletezésre való koncentrálást. Éppen ezért „elvetette” azt a minap egy francia politikus szájából elhangzott abszurd ötletet, hogy a mesterséges intelligenciák adózzanak az emberek helyett…

Botka: tőlem várható leginkább, hogy felkavarjam az állóvizet

Fazekas Ágnes, Sebes György
Publikálás dátuma
2017.01.28. 06:00
Baloldali igazságosságra, egyenlőségre épülő programban hiszek FOTÓK: MOLNÁR ÁDÁM
Kényelmes lenne tovább építeni Szeged városát, csakhogy a politikusnak nem az érdekei fontosak, hanem az értékek, amiket képvisel. Ezért vállalta el Botka László a miniszterelnök-jelöltséget, amiben a szocialista párt elnöksége megerősítette. Szerinte még legalább egymillió szavazójuk hiányzik a Fidesz legyőzéséhez. Ehhez új kormányzóképesség kell és mindenkit meg kell győzniük, hogy ha leváltják a Fideszt, nem a 2010 előtti világ tér vissza. Az is kiderülhet, a baloldali politikai szereplők közül ki akar komolyan kormányváltást és ki nem.

- Felkészült rá, hogy bemenjen az oroszlán barlangjába? Molnár Gyula pártelnök lapunknak azt mondta, aki meg akar mérkőzni Orbán Viktorral, annak be kell menni az oroszlán barlangjába, ráadásul előtte még csatákat is kell vívnia.

- Én megtanultam, hogy a politikusnak akkor van hitele a választók előtt, ha egyértelművé teszi, miben hisz és emellett ki is áll. Az nem működik, ha a kormányváltást akaró baloldali demokratikus pártok a következő hónapokban is egymással civódnak, veszekednek. Ha nem mutatnak fel egy egységes kormányzóképes alternatívát, akkor az oroszlán külön-külön fal fel bennünket és a legkevésbé sem lesz esélyünk semmiféle győzelemre. Azért jeleztem immár bő egy hónapja, hogy az utolsó pillanatban vagyunk. Mindenki gondolja végig, hogy a túlélés a célja, vagy a győzelem.

- Molnár Gyula utalt arra is, megpróbálják önt az előválasztás ügyében megpuhítani. Ezek szerint nem sikerült. De ön meg tudja puhítani a többi pártot?

- Ha engem valamivel nem lehet vádolni, az az, hogy rettegnék bármiféle választástól. Az egész életem a választásokról szól. Hetet nyertem húsz év alatt, tudom, hogy meg kell küzdeni a bizalomért. A mai magyar politikai helyzetben 2017 tavasza az utolsó lehetőség arra, hogy egységes, kormányzóképes, demokratikus alternatívát tudjunk állítani az Orbán-rendszerrel szemben. Az elmúlt két évben szinte csak arról beszélnek az ellenzéki politikusok és elemzők, hogy milyen szabályok alapján és kik között tartsanak előválasztást. Két éve nézik ezt a műsort a választóink, ahelyett, hogy érdemi problémákról, programról és megoldásokról beszélnénk nekik. Ez a valódi semmittevés, ez az, amikor a politikusok tényleg csak magukkal vannak elfoglalva. A választók, ahogy a számok is mutatják, ezt már elképesztően unják. Amennyiben a következő hónapokban a magyar politikai élettől idegen előválasztási csatározásokat tartunk, annak csak egy nyertese lesz: Orbán Viktor.

- Abba hajlandó belemenni esetleg, hogy ne 106 körzetben legyen előválasztás, hanem mondjuk a felében?

- Az egyéni választókörzetekben sem tudok elképzelni amerikai típusú előválasztást. Ennek fő oka, hogy enyhén szólva nem vagyunk harcias és versenyképes helyzetben a demokratikus oldalon. Az külön érdekesség, hogy minél kisebb egy demokratikus párt, annál harciasabban követeli az előválasztást. Mintha a kollégák nem lennének tisztában a saját helyzetükkel. Azt viszont nagyon fontosnak tartom, hogy a jelölt kiválasztásnál előzetesen kikérjük a választók véleményét. Bárcsak mindenütt lenne négy-öt olyan jelölt, akik között valóban lehetne választani. Ahol ez a helyzet, ott előzetesen meg kell mérni a támogatottságukat, a kapcsolatrendszerüket, hogy valóban a szavazat maximalizálásra képes jelölt tudjon győzni. Én ezt csinálom ciklusok óta Szegeden, ahol mérjük, hogy ki kaphatja a legtöbb szavazatot. Biztos vagyok abban, ha ez az új kormányzó képes alternatíva létrejön, társadalmi felhajtóereje lesz. Nagyon sokan vannak az ország minden településén és választókörzetében, akik hasonlóképpen gondolkodnak a világról, mint mi. Kormányváltást akarnak, el akarják zavarni a Fideszt, de azért nem vállaltak eddig aktív politikai szerepet, mert nem látták se a győzni akarást, se a kormányzóképességet, se a győzelmi esélyt. Több szocialista megyei pártelnök elmondta - ahogy más pártok vezetői is -, hogy a jelöltek kiválasztásakor megkerestek köztiszteletben álló civil szereplőket, polgármestereket, iskolaigazgatókat, de nem vállaltak szerepet, mert csak káoszt láttak. Azt mondták, majd ha eldöntitek, hogy tényleg győzni akartok és képesek vagytok legalább Budapesten egymással megállapodni, akkor én is odateszem a nevem és beállok. És ez nem gyávaság, hanem teljesen normális emberi reakció. A saját oldalunk kritikája, hogy nem csak a választók hiányoznak a kormányváltáshoz, hanem a politikusaink is.

- A pártok azonban még csak ott tartanak, hogy mindegyikük rajta akar lenni egy esetleges közös országos listán, vagy éppen külön listát akarnak, hogy saját frakciójuk legyen. Ezek komoly érdekek.

- Engem nem érdekel a pártok önző érdeke. Folytathatjuk persze ezt a vitát, csak akkor egyértelműen kiderülhet, ki akar tényleg kormányváltást és ki csak frakciót, meg néhány 10 milliós állami támogatást évente, két-három biztos képviselői hellyel. Most kiderülhet, a politikai szereplők közül ki akar komolyan kormányváltást és ki nem. Aki kerékkötője ennek az új típusú politikának, az nehezen fogja tudni elmagyarázni tevékenységét.

- De mit szól ahhoz, hogy több párt már megüzente, nem hajlandók elfogadni az ön feltételeit?

- Rövid idő, alig több mint egy hét telt el azóta, hogy az MSZP elnöksége eldöntötte, egyhangúlag támogatja az általam meghirdetett stratégiát. Természetesnek tartom, hogy most még mindenki automatikusan a saját korábbi álláspontját hangoztatja. Teljesen új politikát kínáltam, amely akkor működőképes, ha mindenki újragombolja a kabátot. Mindenkinek végig kell tehát gondolnia, hogy ne a saját partikuláris érdekei, vagy túlélési stratégiája alapján politizáljon. Tudomásul kell vennünk, hogy ha az összes választót összeadjuk, akkor is még legalább egymillió hiányzik a Fidesz legyőzéséhez. De ahhoz, hogy ezt az egymilliót össze tudjuk szedni, új egység, új kormányzóképesség kell. Ez úgy jelent meg a sajtóban, mint az én három feltételem: a közös lista, a 106 közös egyéni jelölt és az új baloldali politika üzenete. Ezek nem az én személyes feltételeim, hanem - meggyőződésem szerint - a minimális feltételei annak, hogy bárki vezetésével egyáltalán esély legyen 2018-ban a kormányváltásra.

- Még ezután tárgyal a lehetséges szövetségesekkel. Lát valódi reális esélyt arra, hogy közös nevezőre tudnak jutni?

- Az elmúlt hónapokban rendszeresen és folyamatosan találkoztam a demokratikus közélet vezető személyiségeivel. Így a gondolataim aligha értek meglepetésszerűen bárkit. Mióta azonban nyilvánosságra kerültek, kétségkívül felkavarták az állóvizet, új helyzet alakult ki a demokratikus oldalon. Hozzám folyamatosan rengeteg támogató, biztató vélemény érkezik. Azt is látom - és a közvélemény-kutatások is jelzik -, hogy nehéz lenne megvédeni a demokratikus pártok szavazóinak döntő többsége előtt, ha valaki harciasan Orbán legnagyobb ellenfelének mutatja magát és kormányváltásért küzd, ugyanakkor a politikáját csak a saját és a pártja érdekei határozzák meg. Abban hiszek, hogy egyetlen politikai párt vezetői sem mehetnek sokáig szembe a választói elvárásokkal. Egyúttal úgy látom, egy teljesen új politika tartalmi kérdéseiről sokkal könnyebb lehet megállapodni. Már csak ezért sem akarok a nyilvánosság előtt tárgyalni, kommentálni sem akarom a különböző lehetséges szövetségesek meglehetősen energikusan változó véleményét. Amit a nyilvánosságnak szántam, azok az új baloldali program legfontosabb tézisei. Ezek reményem szerint mutatják, hogy nagyon karakteres, baloldali igazságosságra, egyenlőségre épülő programban hiszek, ami egyértelmű garanciákat ad, hogy nem a 2010 előtti világot akarjuk visszahozni. Egymillió olyan választópolgárt kell meggyőznünk, aki le akarja váltani a Fideszt, de a méltányosnál rosszabb emlékképe van a 2010 előtti világról. Nekik kell megüzenni, hogy tartalmában, stílusában, adott esetben személyi összetételében új politikát képviselünk.

- Jelenleg azonban szinte minden lehetséges résztvevő úgy gondolja, majd ő egyedül megszerzi azt az egymillió embert.

- Ugyanakkor nincs tolongás a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelölti pozíciójára. Úgy érzem, most én vagyok az a magyar demokratikus oldalon, akitől legtöbben elvárják, és akitől a leginkább elvárható, hogy felkavarja az állóvizet, s az asztalra csapjon, hogy hölgyeim és uraim, térjetek már észre. Ha ez így megy tovább, itt még a 14-esnél is rosszabb eredmény lesz, nemhogy kormányváltás. Kényelmesebb lett volna tovább is építeni Szeged városát és a nagypolitikáról legfeljebb havonta egyszer véleményt mondani. Csakhogy a politikusnak nem az érdekei fontosak, hanem azok az értékek, amiket képvisel.

- De azért óvatos duhajként azt is elmondta, ha ez nem jön össze, akkor visszavonul.

- Visszavonulni nem tudok, mert az ország egyik legjobb városát kormányzom. De igen, természetesen, vannak minimális feltételeim, amik szerintem kellenek ahhoz, hogy normálisan és eséllyel megvívhassuk a választási kampányt. Ha ezek nem teljesülnek, akkor értelemszerűen nem tudok olyanban részt venni, amiben nem hiszek.

- Most aztán számíthat támadásokra, akár karaktergyilkosságra is.

- Ez biztos, minden eszközt bevetnek majd ellenem, hiszen a Fidesz nem legyőzni, hanem megsemmisíteni akarja az ellenfelét. A több mint húszéves politika tapasztalattal keményen meg vagyok már edzve ahhoz, hogy tudjam, mit kell komolyan venni és mit nem. Politikai stílusom nem fog változni. Én politikákkal szoktam vitatkozni, de tisztelem az embert. Tudom, hogy ez a mai magyar politikában és a világpolitikában már egyre kevésbé fontos, de azt is tudom, hogy ettől függetlenül akkor hiteles egy ember, ha az értékeihez ragaszkodik. Egy dolgot mondhatok, akik a gyermekeimet veszik célkeresztbe, azoknak kitekerem a nyakát.

- Számított arra, hogy Szegeden támadni fogják?

- Nem igazából támadtak, nincs okom panaszra. Szeged sok mindenben nagyon erős, élenjáró Magyarországon és Európában, de jobboldalban nem annyira. A szegedi Fidesz 15 éve azt állítja, hogy csak ugródeszkának használom a várost, mégis 15 éve vagyok polgármester. Többször felmerült a szocialista kormányok alatt, hogy vállaljak kormányzati szerepet, de nem tettem, mert nem tudtam azonosulni annak a politikának minden elemével, s nem akartam cserben hagyni a városomat. Amire a fideszesek esetében többször is volt példa: Lázár János hódmezővásárhelyi polgármestereként volt a Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos pedig debreceni polgármesterként a Fidesz ügyvezető alelnöke. A szegediek nagyon jól tudják, mit várhatnak tőlem, különben nem kaptam volna eddig bizalmat. Így fogom folytatni a munkámat is.

- Orbán Viktor most készül Szegedre a Modern Magyarország program keretében. Nem mondta még le?

- 2015 tavaszán hirdette meg a miniszterelnök ezt a programot. Azóta körülbelül nyolcszor ígérték meg, hogy jön. De most meg kell erősítsem, hogy hétfő reggel nyolckor érkezik a városházára. Magyarország miniszterelnöke egyértelműen Szeged polgármesterét keresi fel. Tárgyalásaink a szegedi beruházásokról, fejlesztésekről, uniós programokról szólnak. Alapvető közös érdek, hogy Magyarország fel tudja használni a rendelkezésre álló uniós támogatásokat. Szeged volt az előző tíz évben a legsikeresebb magyarországi nagyváros: több mint egymilliárd eurónyi, tehát több mint 300 milliárd forintnyi uniós pályázati pénz érkezett hozzánk. A város adottságából adódóan nem nagyon van olyan európai fejlesztési prioritás, amire mi nem tudunk néhány nap alatt egy projektet összerakni. Bízom benne, a mostani tíz évben is mi leszünk a legsikeresebbek. Az uniós pénzek elköltésén és Szeged fejlesztésén túl viszont feltehetően nincs az országban és a világon olyan kérdés, amiről mi Orbán úrral egyetértenénk.

- Ön már két folytatásban is közzétette a programja egy-egy részét. Ezek ugyan nem hosszúak, de az emberek ennyit se olvasnak. Mit tart a legfontosabbnak, mi az üzenete?

- Magyarországon az emberek sok ok miatt bizonytalanságban élnek. A hatalom bármikor, bármit megtehet, 24 óra alatt szerzett jogokat vehet vissza új törvényekkel. A szakmák képviselői a pedagógustól kezdve az orvosig kiszolgáltatva érezhetik magukat, hiszen nincs semmiféle szakmai konzultáció, párbeszéd, csak durva, agresszív kormányzás zajlik. És mérhetetlen az igazságtalanság. Itt a születése pillanatában eldől egy ember sorsa. A társadalmi mobilitás csatornái teljes egészében elzáródtak, és legkevésbé sem a saját teljesítmény és a munka határozza meg, ki lesz a gazdag és ki szegény, a politika beavatkozik ebbe is. Ilyen helyzetben az ország egy igazi, valódi baloldali programért kiált, ami jóval több dimenziójú baloldali program, mint amit a kétezres évek elején a baloldali és szocialista kormányok célul tűztek ki Magyarországon és Európában. Akkor azt gondolták, pusztán az esélyegyenlőség eszközeivel lehet társadalmi igazságosságot teremteni. Az esélyegyenlőség alapfeltétel, tehát az igazságos társadalom minimum-feltétele, de önmagában nem elég. Tehát szükség van egy beavatkozó és a vagyoni egyenlőség irányába ható politikára. Egy új baloldali kormányzás meg tudja teremteni ennek a fedezetét.

- És ezzel a programmal lehet nyerni?

- Azt gondolom, azzal lehet nyerni, ha egyértelművé tesszük, hogy ez a kormány középosztályról beszél, miközben minden egyes döntése, legyen ez adó- vagy jövedelempolitika, családtámogatás, szociálpolitika, oktatáspolitika, akármi, a felső 10-15 százaléknak szól. Orbán lemondott a magyar társadalom 80 százalékáról. Ezzel a 80 százalékkal lehet nyerni. Ezt el kell mondani az embereknek, akik érzékelik, hogy nincs minden rendben, de azt még nem, hogy ezzel szemben lehet vagy van kormányzóképes új alternatíva.

Botka: tőlem várható leginkább, hogy felkavarjam az állóvizet

Fazekas Ágnes, Sebes György
Publikálás dátuma
2017.01.28. 06:00
Baloldali igazságosságra, egyenlőségre épülő programban hiszek FOTÓK: MOLNÁR ÁDÁM
Kényelmes lenne tovább építeni Szeged városát, csakhogy a politikusnak nem az érdekei fontosak, hanem az értékek, amiket képvisel. Ezért vállalta el Botka László a miniszterelnök-jelöltséget, amiben a szocialista párt elnöksége megerősítette. Szerinte még legalább egymillió szavazójuk hiányzik a Fidesz legyőzéséhez. Ehhez új kormányzóképesség kell és mindenkit meg kell győzniük, hogy ha leváltják a Fideszt, nem a 2010 előtti világ tér vissza. Az is kiderülhet, a baloldali politikai szereplők közül ki akar komolyan kormányváltást és ki nem.

- Felkészült rá, hogy bemenjen az oroszlán barlangjába? Molnár Gyula pártelnök lapunknak azt mondta, aki meg akar mérkőzni Orbán Viktorral, annak be kell menni az oroszlán barlangjába, ráadásul előtte még csatákat is kell vívnia.

- Én megtanultam, hogy a politikusnak akkor van hitele a választók előtt, ha egyértelművé teszi, miben hisz és emellett ki is áll. Az nem működik, ha a kormányváltást akaró baloldali demokratikus pártok a következő hónapokban is egymással civódnak, veszekednek. Ha nem mutatnak fel egy egységes kormányzóképes alternatívát, akkor az oroszlán külön-külön fal fel bennünket és a legkevésbé sem lesz esélyünk semmiféle győzelemre. Azért jeleztem immár bő egy hónapja, hogy az utolsó pillanatban vagyunk. Mindenki gondolja végig, hogy a túlélés a célja, vagy a győzelem.

- Molnár Gyula utalt arra is, megpróbálják önt az előválasztás ügyében megpuhítani. Ezek szerint nem sikerült. De ön meg tudja puhítani a többi pártot?

- Ha engem valamivel nem lehet vádolni, az az, hogy rettegnék bármiféle választástól. Az egész életem a választásokról szól. Hetet nyertem húsz év alatt, tudom, hogy meg kell küzdeni a bizalomért. A mai magyar politikai helyzetben 2017 tavasza az utolsó lehetőség arra, hogy egységes, kormányzóképes, demokratikus alternatívát tudjunk állítani az Orbán-rendszerrel szemben. Az elmúlt két évben szinte csak arról beszélnek az ellenzéki politikusok és elemzők, hogy milyen szabályok alapján és kik között tartsanak előválasztást. Két éve nézik ezt a műsort a választóink, ahelyett, hogy érdemi problémákról, programról és megoldásokról beszélnénk nekik. Ez a valódi semmittevés, ez az, amikor a politikusok tényleg csak magukkal vannak elfoglalva. A választók, ahogy a számok is mutatják, ezt már elképesztően unják. Amennyiben a következő hónapokban a magyar politikai élettől idegen előválasztási csatározásokat tartunk, annak csak egy nyertese lesz: Orbán Viktor.

- Abba hajlandó belemenni esetleg, hogy ne 106 körzetben legyen előválasztás, hanem mondjuk a felében?

- Az egyéni választókörzetekben sem tudok elképzelni amerikai típusú előválasztást. Ennek fő oka, hogy enyhén szólva nem vagyunk harcias és versenyképes helyzetben a demokratikus oldalon. Az külön érdekesség, hogy minél kisebb egy demokratikus párt, annál harciasabban követeli az előválasztást. Mintha a kollégák nem lennének tisztában a saját helyzetükkel. Azt viszont nagyon fontosnak tartom, hogy a jelölt kiválasztásnál előzetesen kikérjük a választók véleményét. Bárcsak mindenütt lenne négy-öt olyan jelölt, akik között valóban lehetne választani. Ahol ez a helyzet, ott előzetesen meg kell mérni a támogatottságukat, a kapcsolatrendszerüket, hogy valóban a szavazat maximalizálásra képes jelölt tudjon győzni. Én ezt csinálom ciklusok óta Szegeden, ahol mérjük, hogy ki kaphatja a legtöbb szavazatot. Biztos vagyok abban, ha ez az új kormányzó képes alternatíva létrejön, társadalmi felhajtóereje lesz. Nagyon sokan vannak az ország minden településén és választókörzetében, akik hasonlóképpen gondolkodnak a világról, mint mi. Kormányváltást akarnak, el akarják zavarni a Fideszt, de azért nem vállaltak eddig aktív politikai szerepet, mert nem látták se a győzni akarást, se a kormányzóképességet, se a győzelmi esélyt. Több szocialista megyei pártelnök elmondta - ahogy más pártok vezetői is -, hogy a jelöltek kiválasztásakor megkerestek köztiszteletben álló civil szereplőket, polgármestereket, iskolaigazgatókat, de nem vállaltak szerepet, mert csak káoszt láttak. Azt mondták, majd ha eldöntitek, hogy tényleg győzni akartok és képesek vagytok legalább Budapesten egymással megállapodni, akkor én is odateszem a nevem és beállok. És ez nem gyávaság, hanem teljesen normális emberi reakció. A saját oldalunk kritikája, hogy nem csak a választók hiányoznak a kormányváltáshoz, hanem a politikusaink is.

- A pártok azonban még csak ott tartanak, hogy mindegyikük rajta akar lenni egy esetleges közös országos listán, vagy éppen külön listát akarnak, hogy saját frakciójuk legyen. Ezek komoly érdekek.

- Engem nem érdekel a pártok önző érdeke. Folytathatjuk persze ezt a vitát, csak akkor egyértelműen kiderülhet, ki akar tényleg kormányváltást és ki csak frakciót, meg néhány 10 milliós állami támogatást évente, két-három biztos képviselői hellyel. Most kiderülhet, a politikai szereplők közül ki akar komolyan kormányváltást és ki nem. Aki kerékkötője ennek az új típusú politikának, az nehezen fogja tudni elmagyarázni tevékenységét.

- De mit szól ahhoz, hogy több párt már megüzente, nem hajlandók elfogadni az ön feltételeit?

- Rövid idő, alig több mint egy hét telt el azóta, hogy az MSZP elnöksége eldöntötte, egyhangúlag támogatja az általam meghirdetett stratégiát. Természetesnek tartom, hogy most még mindenki automatikusan a saját korábbi álláspontját hangoztatja. Teljesen új politikát kínáltam, amely akkor működőképes, ha mindenki újragombolja a kabátot. Mindenkinek végig kell tehát gondolnia, hogy ne a saját partikuláris érdekei, vagy túlélési stratégiája alapján politizáljon. Tudomásul kell vennünk, hogy ha az összes választót összeadjuk, akkor is még legalább egymillió hiányzik a Fidesz legyőzéséhez. De ahhoz, hogy ezt az egymilliót össze tudjuk szedni, új egység, új kormányzóképesség kell. Ez úgy jelent meg a sajtóban, mint az én három feltételem: a közös lista, a 106 közös egyéni jelölt és az új baloldali politika üzenete. Ezek nem az én személyes feltételeim, hanem - meggyőződésem szerint - a minimális feltételei annak, hogy bárki vezetésével egyáltalán esély legyen 2018-ban a kormányváltásra.

- Még ezután tárgyal a lehetséges szövetségesekkel. Lát valódi reális esélyt arra, hogy közös nevezőre tudnak jutni?

- Az elmúlt hónapokban rendszeresen és folyamatosan találkoztam a demokratikus közélet vezető személyiségeivel. Így a gondolataim aligha értek meglepetésszerűen bárkit. Mióta azonban nyilvánosságra kerültek, kétségkívül felkavarták az állóvizet, új helyzet alakult ki a demokratikus oldalon. Hozzám folyamatosan rengeteg támogató, biztató vélemény érkezik. Azt is látom - és a közvélemény-kutatások is jelzik -, hogy nehéz lenne megvédeni a demokratikus pártok szavazóinak döntő többsége előtt, ha valaki harciasan Orbán legnagyobb ellenfelének mutatja magát és kormányváltásért küzd, ugyanakkor a politikáját csak a saját és a pártja érdekei határozzák meg. Abban hiszek, hogy egyetlen politikai párt vezetői sem mehetnek sokáig szembe a választói elvárásokkal. Egyúttal úgy látom, egy teljesen új politika tartalmi kérdéseiről sokkal könnyebb lehet megállapodni. Már csak ezért sem akarok a nyilvánosság előtt tárgyalni, kommentálni sem akarom a különböző lehetséges szövetségesek meglehetősen energikusan változó véleményét. Amit a nyilvánosságnak szántam, azok az új baloldali program legfontosabb tézisei. Ezek reményem szerint mutatják, hogy nagyon karakteres, baloldali igazságosságra, egyenlőségre épülő programban hiszek, ami egyértelmű garanciákat ad, hogy nem a 2010 előtti világot akarjuk visszahozni. Egymillió olyan választópolgárt kell meggyőznünk, aki le akarja váltani a Fideszt, de a méltányosnál rosszabb emlékképe van a 2010 előtti világról. Nekik kell megüzenni, hogy tartalmában, stílusában, adott esetben személyi összetételében új politikát képviselünk.

- Jelenleg azonban szinte minden lehetséges résztvevő úgy gondolja, majd ő egyedül megszerzi azt az egymillió embert.

- Ugyanakkor nincs tolongás a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelölti pozíciójára. Úgy érzem, most én vagyok az a magyar demokratikus oldalon, akitől legtöbben elvárják, és akitől a leginkább elvárható, hogy felkavarja az állóvizet, s az asztalra csapjon, hogy hölgyeim és uraim, térjetek már észre. Ha ez így megy tovább, itt még a 14-esnél is rosszabb eredmény lesz, nemhogy kormányváltás. Kényelmesebb lett volna tovább is építeni Szeged városát és a nagypolitikáról legfeljebb havonta egyszer véleményt mondani. Csakhogy a politikusnak nem az érdekei fontosak, hanem azok az értékek, amiket képvisel.

- De azért óvatos duhajként azt is elmondta, ha ez nem jön össze, akkor visszavonul.

- Visszavonulni nem tudok, mert az ország egyik legjobb városát kormányzom. De igen, természetesen, vannak minimális feltételeim, amik szerintem kellenek ahhoz, hogy normálisan és eséllyel megvívhassuk a választási kampányt. Ha ezek nem teljesülnek, akkor értelemszerűen nem tudok olyanban részt venni, amiben nem hiszek.

- Most aztán számíthat támadásokra, akár karaktergyilkosságra is.

- Ez biztos, minden eszközt bevetnek majd ellenem, hiszen a Fidesz nem legyőzni, hanem megsemmisíteni akarja az ellenfelét. A több mint húszéves politika tapasztalattal keményen meg vagyok már edzve ahhoz, hogy tudjam, mit kell komolyan venni és mit nem. Politikai stílusom nem fog változni. Én politikákkal szoktam vitatkozni, de tisztelem az embert. Tudom, hogy ez a mai magyar politikában és a világpolitikában már egyre kevésbé fontos, de azt is tudom, hogy ettől függetlenül akkor hiteles egy ember, ha az értékeihez ragaszkodik. Egy dolgot mondhatok, akik a gyermekeimet veszik célkeresztbe, azoknak kitekerem a nyakát.

- Számított arra, hogy Szegeden támadni fogják?

- Nem igazából támadtak, nincs okom panaszra. Szeged sok mindenben nagyon erős, élenjáró Magyarországon és Európában, de jobboldalban nem annyira. A szegedi Fidesz 15 éve azt állítja, hogy csak ugródeszkának használom a várost, mégis 15 éve vagyok polgármester. Többször felmerült a szocialista kormányok alatt, hogy vállaljak kormányzati szerepet, de nem tettem, mert nem tudtam azonosulni annak a politikának minden elemével, s nem akartam cserben hagyni a városomat. Amire a fideszesek esetében többször is volt példa: Lázár János hódmezővásárhelyi polgármestereként volt a Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos pedig debreceni polgármesterként a Fidesz ügyvezető alelnöke. A szegediek nagyon jól tudják, mit várhatnak tőlem, különben nem kaptam volna eddig bizalmat. Így fogom folytatni a munkámat is.

- Orbán Viktor most készül Szegedre a Modern Magyarország program keretében. Nem mondta még le?

- 2015 tavaszán hirdette meg a miniszterelnök ezt a programot. Azóta körülbelül nyolcszor ígérték meg, hogy jön. De most meg kell erősítsem, hogy hétfő reggel nyolckor érkezik a városházára. Magyarország miniszterelnöke egyértelműen Szeged polgármesterét keresi fel. Tárgyalásaink a szegedi beruházásokról, fejlesztésekről, uniós programokról szólnak. Alapvető közös érdek, hogy Magyarország fel tudja használni a rendelkezésre álló uniós támogatásokat. Szeged volt az előző tíz évben a legsikeresebb magyarországi nagyváros: több mint egymilliárd eurónyi, tehát több mint 300 milliárd forintnyi uniós pályázati pénz érkezett hozzánk. A város adottságából adódóan nem nagyon van olyan európai fejlesztési prioritás, amire mi nem tudunk néhány nap alatt egy projektet összerakni. Bízom benne, a mostani tíz évben is mi leszünk a legsikeresebbek. Az uniós pénzek elköltésén és Szeged fejlesztésén túl viszont feltehetően nincs az országban és a világon olyan kérdés, amiről mi Orbán úrral egyetértenénk.

- Ön már két folytatásban is közzétette a programja egy-egy részét. Ezek ugyan nem hosszúak, de az emberek ennyit se olvasnak. Mit tart a legfontosabbnak, mi az üzenete?

- Magyarországon az emberek sok ok miatt bizonytalanságban élnek. A hatalom bármikor, bármit megtehet, 24 óra alatt szerzett jogokat vehet vissza új törvényekkel. A szakmák képviselői a pedagógustól kezdve az orvosig kiszolgáltatva érezhetik magukat, hiszen nincs semmiféle szakmai konzultáció, párbeszéd, csak durva, agresszív kormányzás zajlik. És mérhetetlen az igazságtalanság. Itt a születése pillanatában eldől egy ember sorsa. A társadalmi mobilitás csatornái teljes egészében elzáródtak, és legkevésbé sem a saját teljesítmény és a munka határozza meg, ki lesz a gazdag és ki szegény, a politika beavatkozik ebbe is. Ilyen helyzetben az ország egy igazi, valódi baloldali programért kiált, ami jóval több dimenziójú baloldali program, mint amit a kétezres évek elején a baloldali és szocialista kormányok célul tűztek ki Magyarországon és Európában. Akkor azt gondolták, pusztán az esélyegyenlőség eszközeivel lehet társadalmi igazságosságot teremteni. Az esélyegyenlőség alapfeltétel, tehát az igazságos társadalom minimum-feltétele, de önmagában nem elég. Tehát szükség van egy beavatkozó és a vagyoni egyenlőség irányába ható politikára. Egy új baloldali kormányzás meg tudja teremteni ennek a fedezetét.

- És ezzel a programmal lehet nyerni?

- Azt gondolom, azzal lehet nyerni, ha egyértelművé tesszük, hogy ez a kormány középosztályról beszél, miközben minden egyes döntése, legyen ez adó- vagy jövedelempolitika, családtámogatás, szociálpolitika, oktatáspolitika, akármi, a felső 10-15 százaléknak szól. Orbán lemondott a magyar társadalom 80 százalékáról. Ezzel a 80 százalékkal lehet nyerni. Ezt el kell mondani az embereknek, akik érzékelik, hogy nincs minden rendben, de azt még nem, hogy ezzel szemben lehet vagy van kormányzóképes új alternatíva.