Előfizetés

Menekülnek a Figyelőtől - Nem adják a Népszabi nevet

Publikálás dátuma
2017.01.27. 15:39

A munkatársak többsége a távozásán gondolkodik a kormányközelbe került Figyelő című hetilapnál, miután az új tulajdonos, Schmidt Mária ismertette a dolgozókkal jövőbeli terveit - tudta meg lapunk.

A héten a lap legismertebb munkatársa, Brückner Gergely már benyújtotta felmondását. Emellett a 24.hu szerint biztosan feláll Lambert Gábor is, állítólag már csak az a kérdés, sikerül-e közös megegyezéssel eltávolítani a főszerkesztőt; a váltás akár napokon belül bekövetkezhet. Helyére eredetileg Lánczi Tamást nevezte volna ki az új tulajdonos, ám mivel Lambertet csak komoly indokkal lehetett volna kirúgni, végül egy szerkesztőbizottság felállítása mellett döntöttek, ezzel gyengítve a főszerkesztőt.

Schmidt Mária jött, az eddigi dolgozók mennének Forrás: Facebook

Schmidt Mária jött, az eddigi dolgozók mennének Forrás: Facebook

A szerkesztőbizottságba a Századvég vezető elemzőjén kívül L. Simon László fideszes politikus és Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója került. L. Simon a Magyar Nemzetnek azt mondta, nem tartja aggályosnak, hogy kormánypárti képviselő létére beleszól egy hetilap működésébe. Hozzátette, nem akar független újságot csinálni, de szerinte ilyen amúgy sincs.

Eközben a Mészáros Lőrinc közelébe került Mediaworks Zrt. közölte, nem engedi a Népszabadság volt dolgozóinak, hogy használhassák a nevet. A Népszabadság Dolgozói Egyesület nevében Kelen Károly, a szervezet elnöke kérte Liszkay Gábortól, hadd használják a bezárt lap nevét, ám a kiadó új vezetője ezt indoklás nélkül elutasította. Mindez azért érdekes, mert a Mediaworks már nem kívánja használni a nevet, a tulajdonos Opimus Groupnál korábban kijelentették: a Népszabadság nem indul újra.

Esélyük sem volt - Az űrverseny áldozatai

Publikálás dátuma
2017.01.27. 14:38
Edward White, Virgil Grissom, Roger Chaffee civilben. FOTÓ: Getty Images, Keystone
Ötven évvel ezelőtt, 1967. január 27-én történt az űrkutatás történetének első nagy tragédiája: az Apollo-program első emberes próbarepülésére készülve, egy hónappal a tervezett start előtt, egy gyakorlat során tűz ütött ki az Apollo–1 parancsnoki moduljában. Virgil „Gus” Grissom parancsnok, Edward H. White és Roger B. Chaffee pilóták, akiknek az Apollo űrhajó kipróbálása lett volna a feladatuk Föld körüli pályán, hősi halált haltak a tűzvész következtében. A tragédia megroppantotta az Apollo-programot - idézi fel az index.hu.

A NASA egyik Saturn IB rakétája 1967. január 27-én már a Kennedy Űrközpont 34-es startállásán várakozott a február 21-re tervezett indításra, tetején az első űrutazásra felkészített, 012-es számú Apollo parancsnoki modullal. Január 27-re egy úgynevezett Space Vehicle Plugs-Out Integrated Test volt előirányozva, amivel azt kívánták ellenőrizni, hogy az űrhajó elektronikus rendszerei megfelelő módon működnek-e majd a start során, miután eloldódnak a külső elektromos kábelek, és a saját belső akkumulátorai veszik át az áramellátást.

A teszt során a parancsnoki kabin kigyulladt és 17 másodperc alatt le is zajlott az Apollo 1 tragédiája.

A lángok kihunyása után öt hosszú percbe telt, mire sikerül a kabin ajtajának mindhárom részét (külső, belső, közbülső) leszerelni. A startállás technikusai először nem is látták, hol vannak az űrhajósok, annyira sűrű volt a füst a kabinban. Amikor eloszlott a füst, az eléjük táruló sokkoló látvány, a holttestek helyzete kétségbeesett, utolsó leheletig tartó küzdelemről árulkodott.

Az űrhajósok nejlonruháját megolvasztotta a tűz, a létfenntartó rendszer hozzájuk csatlakozó csövei ugyancsak tönkrementek a hőtől. Grissom a padlón feküdt, a biztonsági övekből kibújva. White rögzítő övei elégtek a tűzben, a holtteste az ajtónál hevert féloldalasan. Ő megpróbálta kinyitni az ajtót, de a megnövekedett kabinnyomás miatt erre esélye sem volt. Chaffee a székébe szíjazva halt meg, a vészhelyzeti protokoll szerint neki kellett tartania a rádiókapcsolatot, ő nem mozdulhatott helyéről. A nagy mennyiségű olvadt műanyag miatt egy-egy holttest kiemelése másfél órát vett igénybe.

A tragédia további részleteiről itt olvashat!

"Korrupciós demokrácia van Magyarországon"

A Die Presse című osztrák konzervatív lapban Boris Kálnoky budapesti tudósító a Jobbik irányváltásáról ír, hozzátéve, hogy ez ellen a párt bázisán tiltakozások fogalmazódtak meg.     

"A szélsőjobboldalinak tartott Jobbik Magyarország második legnagyobb pártja, és mind ez ideig az egyedüli igazi veszély a Fidesz számára" - olvasható a cikkben. 2018 választási év Magyarországon, és a kormányhoz közeli média fokozatosan "belövi" a fő ellenfelet: Vona Gábor, a Jobbik elnöke meleg, a "liberális" EU-t szolgálja, mingránsokat akar az országba telepíteni és nekik mecseteket építeni. Ezekből az állításokból kevés, ami helytálló, de az az elv érvényesül, hogy "valami megmarad belőlük" - írta.

Kálnoky szerint a Jobbik elnöke támadási felületet adott, mivel "kockázatos manővert" kísérel meg. "Ki akar törni a jobb sarokból, mert rasszistaként számon tartott tiltakozó protesztpártként a Jobbik soha nem fog tudni kormányozni" - olvasható a cikkben.

A szerző megállapítása szerint Vona megpróbálja a pártot a "főáramlatba" manőverezni. "Vona először a Fidesz utánzását kísérelte meg abban a reményben, hogy a kormánypárt valamikor felőrlődik" - olvasható a cikkben.

Kálnoky szerint mindez talán sikerülhetett is volna, ha nem jön a menekültválság, amelyet Orbán "mesterien kihasznált". A Jobbiknak az új stratégia miatt mérsékeltnek kellett maradnia, így miután a párt tartózkodott attól, hogy a menekültkvóta elutasítását alkotmányba foglalják, Vonát a Fidesz úgy állította be, mint aki nem akarja megvédeni az országot a migránsoktól - írta a szerző, megállapítva, hogy Vona változása új fordulatot vett, nemcsak a Fidesz szavazókat akarja megszólítani, hanem hidat akar építeni a baloldaliak és a liberálisok felé is.

A hat éve tartó egypárti kormányzás Magyarországot Európa egyik legkorruptabb országává tette,s Budapest folyamatosan hátrább kerül a demokrácia szabályainak a betartásában is - írta a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap pénteken.
Lubos Palata, a Transparency International - Magyarországon nő a korrupció című írás szerzője emlékeztet: nyáron lesz három éve, hogy Orbán Viktor bejelentette a liberális demokrácia végét. A Transparency International legújabb listája azt mutatja, hogy Magyarországon tavaly újra jelentősen megnőtt a korrupció. "Ezért azt, ami Magyarországon a liberális demokrácia felszámolása közben születik, talán korrupciós demokráciának lehetne nevezni" - állítja a magyar témákkal gyakran foglalkozó szerző.

"Míg a nyugati országokban a korrupció inkább az egyénekhez vagy csoportokhoz köthető, Magyarországon rendszerszintűvé terebélyesedett" - nyilatkozott a lapnak David Ondracka, a Transparency International cseh irodájának vezetője. Ondracka szerint egyértelmű összefüggés van a korrupció szintje és a demokrácia szabályainak betartása között.

Lubos Palata szerint Magyarországon egyre inkább romlik a demokrácia állapota, és egyre nagyobb problémák vannak a demokrácia szabályainak a betartásával. Magyarország közel került ahhoz a határhoz, amelyet túllépve már nem lenne demokratikusnak minősíthető - véli a szerző.