Előfizetés

Vonat visz majd a Siratófalhoz

Publikálás dátuma
2017.01.26. 14:26
FOTÓ: Getty Images, Chris McGrath
Jiszrael Kac közlekedési miniszter bejelentette, hogy megrendelte a megvalósíthatósági tanulmányok és tervek elkészítését a Tel-Aviv-Jeruzsálem gyorsvasút meghosszabbításáról, amely így az óvárosig, a Siratófalig érne  - értesült csütörtökön a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál Izraelben. 

A közlekedési miniszter terve politikai okokból várhatóan súlyos vitákat vált ki, mert a Palesztin Hatóság az ötlet első felvetésekor, novemberben "gyarmatosító projektnek" bélyegezte az óvárosi vasútállomás gondolatát.

A tervek szerint egy 50-80 méterrel a föld felszíne alatt futó alagútban jutna a vonat a Jeruzsálem szélén lévő központi pályaudvartól az óvároshoz. Jelenleg két lehetőséget mérlegelnek az izraeli közlekedési minisztériumban: az egyik szerint a Siratófal közelében, de az óvároson kívül lenne a vasútállomás, a másik szerint pedig az óváros területe alatt.

Az építkezés költségeit mintegy 510 millió dollárra (ezerháromszázötven milliárd forintra) becsülik. Ha megvalósulnak a tervek, akkor a jövőben az izraeliek és a turisták közvetlen vasútvonalon juthatnak majd el a Földközi-tenger partjától egészen a Siratófalig.

Jeruzsálem keleti fele - benne az óváros és a Siratófal - az 1948-as izraeli függetlenségi háborút követő tűzszüneti vonalak alapján Jordániához került, és egészen 1967-ig, a hatnapos háborúig, ennek az országnak volt a része.

Izrael 1967-ben elfoglalta Jeruzsálem keleti felét, majd 1980-ban törvényben mondta ki annektálását, a város egységét és fővárosi státuszát. Az izraeli döntést a nemzetközi közösség nem ismerte el, és ezért a legtöbb külföldi nagykövetség továbbra is Tel-Avivban működik. A palesztinok is maguknak követelik Jeruzsálemet, államuk felállítása után Kelet-Jeruzsálemben szeretnék létrehozni fővárosukat.

Beiktatták hivatalába az új osztrák elnököt

Publikálás dátuma
2017.01.26. 14:12
Egy korábbi kép az államfőről FOTÓ: Getty Images, Alexander Koerner
A bécsi parlament előtt beiktatták Alexander Van der Bellen osztrák elnököt. Beszédében biztonságot ígért „a változás időszakában”. Mint mondta, egységesíteni kívánja országát, Utalt arra, hogy Ausztria közös értékrenden nyugszik, s a politikai élet szereplőit arra szólította fel, „eredményeket mutassanak fel”.

Nagyívű beszédében megemlítette, hogy menekültek gyermekeként született.

Szót ejtett a holokausztról, amelyet az emberiség történetének legnagyobb bűntettének nevezett. „Ezt tartom az osztrák történelem legsötétebb időszakának” – jelentette ki. Mint mondta, hazája nemcsak áldozat, tettes is volt. Kifejtette, nem kell tartani a változásoktól, ha mindannyian hiszünk az ország képességeiben”. Ezzel Leopold Figl szavaira utalt, aki a második világháború utáni első osztrák kancellár volt.

Hangsúlyozta hazája hídépítő szerepét is, illetve nem győzte hangsúlyozni az Európai Unió jelentőségét. Kifejtette, a második világháború után a közös európai gondolatnak köszönhetően köszöntött be a kontinensen a béke, a szabadság és a jólét időszaka. Európa azonban sérülékeny. Félőnek mondta, hogy egyes államai a nacionalizmus felé fordulnak.

Kérdés, hogy ez a megjegyzése ellenfelének, Norbert Hofernek szólt-e, akit az elnökválasztás december elején megismételt második fordulójában győzött le.

Van der Bellen azt is hangsúlyozta, hogy pártokon felüli államfőként akarja betölteni hivatalát. Emlékeztetett Ausztria semlegességére. „Ausztria Európa szívében fekszik, nemcsak földrajzilag, hanem politikailag is" - mondta. Az új osztrák államfő a parlamentben tartott ceremóniát követően a Hofburgba, az egykori császári palotába ment, hogy átvegye hivatalát. A délután folyamán Christian Kern kancellárt és Reinhold Mitterlehner alkancellárt fogadta.

Razzia Bécsben és Grazban
Terrorellenes razziát tartott az osztrák rendőrség és az alkotmányvédelmi hivatal csütörtök reggel Bécsben és Grazban - jelentette az osztrák közszolgálati televízió (ORF). Sajtóhírek szerint több mint tíz embert őrizetbe vettek. Médiainformációk szerint az akcióban mintegy 800 rendőr vett részt. A Kurier című osztrák lap úgy értesült, hogy a razziának nem volt köze annak a 17 éves fiatalnak az ügyéhez, akit múlt pénteken vettek őrizetbe Bécsben terrorizmus gyanújával.

Még 30 centis a balatoni jég

Publikálás dátuma
2017.01.26. 13:01
MTI Fotó: Varga György
 A Balaton jege Siófok környékén, több táblán végzett mérés szerint, 30 centiméter vastag, így a hétvégén várhatóan marad a jó minőségű, korcsolyázásra is alkalmas jég - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki obszervatóriumának vezetője.

Horváth Ákos elmondta, hogy 1987-ben a 45 centimétert is elérte a jégvastagság, 30 centi körüli értékeket mértek 1997-ben és 2005-ben is. Az utóbbi néhány évben, így 2014-ben és 2015-ben is alig vagy egyáltalán nem alakult ki összefüggő, mérhető jégborítás a nyílt vízen.

Az idei kitűnő jég a hideg mellett annak is köszönhető, hogy nem hullott rá számottevő hó. A jég ugyanis a megmaradását, illetve a vastagodását a hideg levegőnek és az éjszakai kisugárzásnak, vagyis derült éjszakákon a felszíni hűlésnek köszönheti. A jégfelszínt beborító hótakaró pedig mindkét hatást gyengítené, ráadásul az alul lévő víz ilyenkor gyorsan olvasztani kezdi a jeget, így a tartása csökken, a szerkezete megváltozik - magyarázta a szakember.

A Balatonon kialakult vastag jégre jellemző, hogy a hideg éjszakákat követő délelőtti enyhülés hatására a tavon nagy dörrenéssel alakulnak ki rianások, amelyek mentén 10-30 centiméter szélességben akár több kilométer hosszan is megnyílik a jég - mondta Horváth Ákos.

A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint bár a magasban már a hétvégén megindul a melegedés, a Balaton felszínén még a jövő hét közepéig is tarthatja magát a hideg. Ajánlott, hogy mindenki csak a biztonságos táblákon, lehetőleg a kijelölt helyeken korcsolyázzon, kerülje a rianásokat, amelyek közelében elvékonyodhat az egyébként vastag jégréteg - figyelmeztetett a szakember.