Előfizetés

Trump embere bírálta Putyin politikáját

Bírálta az orosz politikát és kiállt Izrael erőteljes támogatása mellett Nikki Haley, az Egyesült Államok leendő ENSZ-nagykövete a szerdán tartott szenátusi meghallgatásán. 

Haley, Dél-Karolina kormányzója a bizottság előtti meghallgatásán kijelentette: készen áll a feladatra. Elítélte a világszervezet Biztonsági Tanácsában a minap hozott és az izraeli telepítési politikát elítélő határozatot, dicsérte a NATO-t, mint az Oroszország féken tartását szolgáló szervezetet, valamint azt ígérte, hogy helyreállítja az Egyesült Államok vezető szerepét a világban.     "A világ erős Amerikát akar látni, mert ehhez szokott hozzá. Ez az erő azonban elhalványult és a legutóbbi mélypontot az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2334. számú határozatával érte el" - mondta Haley, utalva a megszállt palesztin területeken folytatott izraeli telepes-tevékenységet elítélő ENSZ BT-határozatra. A határozat elfogadását "szörnyű hibának" nevezte, ami szerinte még nehezebbé tette egy békemegállapodás elérését a palesztinok és az izraeliek között. 

A nagykövet-jelölt kifejtette: az ENSZ-nek reformokra van szüksége, hogy a világpolitika alakításának hatásosabb és hatékonyabb globális eszköze legyen. Kárhoztatta a szervezetben tapasztalható pazarlást és korrupciót, de elismerte az ENSZ sok sikeres tevékenységét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a világszervezet egyike lehet a politika azon színtereinek, ahol az Egyesült Államok vezető szerepe újraéledhet a Trump-kormányzat idején. 

Kérdésekre válaszolva a kormányzó a külpolitika néhány kulcskérdésében Donald Trumpétől eltérő álláspontot foglalt el. Kijelentette, hogy híve a szoros NATO-szövetségnek és hogy a Krím orosz annektálása ellen fel kell lépni. Hozzátette: készen áll újabb, Oroszország-ellenes szankciók támogatására.

Haley, akinek jelölése meglepte az amerikai politikai és közéletet, hangsúlyozta, hogy a nemzetközi diplomácia új terület a számára. Azt mondta, nem is állítja, hogy mindent tud, vagy hogy az ENSZ-ben betöltött vezető beosztás ugyanaz, mint Dél-Karolinát irányítani. "Mégis: önmagában a diplomácia nem teljesen új a számomra, hiszen egy kormányzó sikeréhez sem fontosabb más, mint hogy egy közös cél érdekében egyesíteni tudja a különböző hátterű, eltérő nézőpontú és eltérő célokat követőket" - mondta.

Assange nem adja fel magát, hiába Obama kegyelme

Publikálás dátuma
2017.01.19. 09:09
FOTÓ: Getty Images
Julian Assange, a WikiLeaks szivárogtató oldal alapítója nem adja fel magát az Egyesült Államoknak, pedig korábban kijelentette, így tesz, ha Barack Obama amerikai elnök megkegyelmez Chelsea Manningnek, a WikiLeaksnek több százezer dokumentumot átadó volt amerikai katonának. Obama enyhítette Manning börtönbüntetését, aki így májusban szabadul. 

A WikiLeaks Twitter-oldalán először tavaly szeptemberben közölte, hogy Assange feladja magát, ha az amerikai elnök kegyelemben részesíti Manninget. Ezt egy hete, január 12-én ismét megerősítette a WikiLeaks a Twitteren, közölte: feltételének teljesülésével Assange beleegyezik abba, hogy kiadják az Egyesült Államoknak. 

Barry Pollack, Assange Egyesült Államokbeli ügyvédje szerdán viszont azt közölte, hogy Manning büntetésének enyhítése nem felel meg a WikiLeaks alapító által szabott feltételeknek, ugyanis Assange a volt katona kegyelemben részesítését és azonnali szabadon engedését kérte. Amerikai hírforrások rámutatnak, hogy a Twitteren közétett feltételek nem említettek azonnali szabadlábra helyezést. 

Manning büntetésének igen jelentős csökkentését Ashton Carter védelmi miniszter határozottan ellenezte, Obama az ő akarata ellenére hozta meg döntését. A leköszönő elnök engedékenységére felháborodottan reagáltak republikánus politikusok is. 

Manninget 2013-ban ítélték 35 évi szabadságvesztésre, mert átadott a Wikileaksnek mintegy 750 ezer titkos katonai és diplomáciai dokumentumot és videofelvételt.  Manning 2009-ben a katonai hírszerzés elemzőjeként szolgált Irakban, 2010-ben szivárogtatta ki a bizalmas anyagokat. Az akkor még Bradley Manningként ismert katonát ugyanebben az évben fogták el az amerikai hatóságok, 2011 óta pedig a Kansas állambeli katonai börtönében raboskodik.  

A nemi diszfóriája miatt hormonkezelést kapó Manning kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg a börtönben, és többször kérte, hogy szállítsák át egy női intézménybe. Az egyebek mellett kémkedés miatt szabadságvesztésre ítélt volt katona tavaly novemberben fordult kérvénnyel Obamához, hogy kegyelem helyett mindössze csökkentse büntetését hat évre. "Csak azt kérem, hogy elhagyhassam a katonai börtönt, ahol hat évet letöltöttem" - írta a kérvényben Manning. 

Rátámadtak a baloldali politikusra - Megvan az ítélet

Publikálás dátuma
2017.01.19. 09:04
Manuel Valls. FOTÓ: Thierry Chesnot/Getty Images
Három hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és 105 óra közmunkára ítélte gyorsított eljárásban szerdán egy francia bíróság azt a férfit, aki előző nap megpróbálta megpofozni Manuel Valls volt kormányfőt, a baloldali előválasztás egyik jelöltjét egy kampányrendezvényen a nyugat-franciaországi Bretagne régió Lamballe településén - közölte a helyi ügyészség.

 A volt miniszterelnök, aki feljelentést tett a támadást követően, egy eurós szimbolikus kártérítést is kért, amelyet megítélt a bíróság. A 18 éves elkövetőt - aki a támadáskor azt kiabálta, hogy "Ez itt Bretagne!" -, kedden a helyszínen előállították és előzetes letartóztatásba helyezték közfeladatot ellátó személy ellen elkövetett erőszak gyanújával. 

Manuel Valls szerdán a France Inter közszolgálati rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni, folytatja az elnökválasztási kampányát. A volt miniszterelnök kampánystábja szerint az elkövető a breton függetlenségi szélsőjobboldali mozgalomhoz tartozik, s kábítószerrel kapcsolatos ügyek, illetve a tavaly labdarúgó Európa-bajnokság idején huliganizmus miatt már volt dolga a rendőrséggel.