Nőtt a "kiérési idő" - Célkeresztben a mentős beszerzések

Ma ritkábban érnek ki a mentők a riasztás helyszínére az elvárt 15 percen belül, mint 2001-ben, amikor ez még 87 százalékban sikerült, 2013-ban azonban már csak 73 százalékban.

 A helyzeten nem javítottak a mentésirányítás megújítását ígérő uniós fejlesztések sem – erre hívta fel a figyelmet tegnapi korrupcióinfóján Hadházy Ákos. Az ellenzéki politikus egy 2,3 milliárd forintos, valamint egy 1,5 milliárdos uniós program megvalósítását bírálta. Az LMP társelnöke szerint a rosszul működő, nem összehangolt rendszer emberéleteket követelhetett az utóbbi hónapokban, amióta az ország több megyéjében tesztelik a berendezéseket és a kommunikációs rendszert.

A mentésirányítási szoftverek és tabletek beszerzése, valamint 23 diszpécserszolgálat kialakítása több éve megkezdődött, sőt a rendszert a mentőszolgálat 2014-ben készre jelentette, miközben csak 2016-ban kezdték el használni – emlékeztetett Hadházy. A politikus azt is kifogásolta, hogy a pályázaton nyertes Tigra Kft. korábban jogszabályellenes közbeszerzést valósított meg. A három évig raktárban porosodó tableteket ősszel kezdték el kipróbálni, de több híradás szerint eddig nincsenek jó tapasztalatok velük kapcsolatban, van, amelyiket be sem lehet kapcsolni. Ezeket a Tigra folyamatosan cseréli. A mentősök lassúnak találják a szoftvert, arra panaszkodnak, hogy gyakran lefagynak a gépek, ahol nincs térerő, ott nem működnek, és félóránként fel kell tölteni őket. Élesben épp ezekben a hetekben akarták elindítani a központokban már bent lévő irányító központokat a tabletekkel, de egyelőre csend van arról, hogy mikor állnak át a papíron történő adatrögzítésről a gépekre. A kórházaknak viszont papíron kellene átadni a menet közben rögzített adatokat, de nyomtató nincs a mentőautókban. Az OMSZ ígéri, hogy majd lesz, de hogy mikor, arra nem adtak választ.

A korrupciógyanús ügyeket rendszeresen a nyilvánosság elé táró LMP társelnök elmondása szerint életek múlhatnak azon is, hogy a 104-es vagy a 112-es számot hívják, mert utóbbi még ma sem működik tökéletesen, annak ellenére, hogy a társelnök szerint itt is feleslegesen költöttek el pénzt a két rendszer harmonizálására.

Szerző

Folyóiratból „gondolatminisztérium”

Publikálás dátuma
2017.01.19. 06:04
A gondolatminisztérium budai székháza FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Talán senki sem gondolta volna 1985-ben, hogy az akkor alapított Századvég folyóirat farvizén 30 évvel később egy milliárdos bevételű, Fidesz-kormányzati "elemzőbirodalom" fog kiépülni, és még a rádiók híreit is ők írják majd. A kuratóriumi vezetője egyenesen "gondolatminisztériumként" aposztrofálta magukat, ám egy valódi tárcával ellentétben pénzügyeikről csak kisebb kutatómunkával lehet tájékozódni. Természetesen a miniszterelnök titokzatos tanácsadója, Habony Árpád is kapcsolatba hozható az alapítvánnyal.

A Századvég úgy működik, mint egy „gondolatminisztérium”, nemcsak a kormányt támogatjuk új ötletekkel és tanácsokkal, hanem kiemelten a miniszterelnök úr munkáját is" - mondta a kormánybaráttá tett Origónak Barthel-Rúzsa Zsolt. A Századvég Alapítvány kuratóriumi vezetője kijelentette: amiben változást szeretnének elérni, az a Századvég és a média kapcsolata. "Számos sajtómegkeresést kapunk, amelynek örömmel teszünk eleget, és magunk is nyitottak és transzparensek szeretnénk lenni ezen a téren." Erre tekintettel megkérdeztük a Századvégtől, mekkora összeget kapnak a kormánytól a 2018 decemberéig tartó szerződésük keretében. Arról is érdeklődtünk, milyen tanácsokat adtak a kormányzatnak, mely elképzelésüket valósították meg Orbán Viktorék. Továbbá kikértük azokat a tanulmányokat, kutatásokat, amelyeket tavaly írtak a kormányzatnak, s azt is, hogy mindezekért mennyi pénzt kaptak. Válaszukban utóbbival kapcsolatban a Miniszterelnöki Kabinetirodához irányítottak, ide is elküldtük kérdéseinket. "A javaslatok közül számos elem beépül a kormányzati munkába, a döntéshozók pedig értelemszerűen megfontolják, mit fogadnak el tanácsaink közül, és melyeket vetnek el. Ebben a vonatkozásban kedvező példaként a sajtóban is már korábban megjelent áfa-csökkentési javaslatcsomagot említhetnénk" - írták. A kutatások, tanulmányok közül az idén is több anyagot terveznek megjelentetni, "az aktuális közvélemény-kutatásokat pedig rendszeresen küldjük a sajtó képviselői számára".

A think tank születése

A Századvég-csoport megalakulása az azonos című folyóirat 1985-ös alapításáig nyúlik vissza, amelyet a Bibó István Szakkollégium meghatározó tagjai indítottak el, a cenzúra kijátszása végett szakkollégiumi kiadványként, kezdetben mindössze 200 példányban. Az első szám impresszumában szerepelt Orbán Viktor és Kövér László neve is, a felelős kiadó pedig a szakkollégium igazgatója, Stumpf István volt, aki később az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere lett, jelenleg pedig alkotmánybíró.

Kormánypárti pénzmosoda
Pénzmosodának nevezte a Századvéget Mellár Tamás közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató egyik alapítója, aki még 2011-ben távozott a cégtől. Mellár 2015 nyarán a Népszabadságnak azt mondta: "Azért jöttem el (a Századvégtől - a szerk.), mert számomra kiderült, hogy az egész műhely csak egy pénzmosoda. Jöttek a megrendelések a minisztériumoktól, hogy csináljunk ilyen kutatást, meg olyant, én meg kutatási igazgatóként azt mondtam, hogy nem tudjuk megcsinálni, mert ehhez nem értünk. Ne törődj vele, mondták, akkor is meg kell csinálni, valamit kaparjatok össze, aztán majd úgyis ki fogják fizetni. Akkor döbbentem rá, hogy én csak aláírni kellettem. A minisztérium utalja a pénzt, én aláírom, s a miniszterelnök tanácsadói fölveszik nálunk a nagy pénzt, miközben nem végeznek érdemi munkát. Azért kaptak nálunk pénzt, merthogy tanácsadóként nem tudták őket kifizetni. Azóta az összes ember, akit én vittem a Századvéghez, eljött onnan, mert látták, hogy nincs szükség igazi szakmai munkára."

A Századvég Alapítványt ma három fős kuratórium vezeti: Barthel-Rúzsa Zsolt elnök, G. Fodor Gábor elnökhelyettes, és Orbán Balázs, a kuratórium tagja. A Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t 2010-ben Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő és Heim Péter alapította, jelenlegi tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf. (Felesége, Szalay-Bobrovniczky Alexandra jelenleg Tarlós István főpolgármester helyettese. Testvére pedig Szalay-Bobrovniczky Vince, korábbi osztrák nagykövet, volt miniszterelnökségi helyettes államtitkár. ) 

Beindul az üzlet

A Fidesz másodszori hatalomra kerülésének évében, 2010-ben egyetlen közbeszerzést sem nyert a Századvég-csoport. Az Átlátszó gyűjtése szerint 2011-ben még viszonylag csekély értékben, 60,6 millió forintért dolgoztak a Fidesz-frakciónak az Országgyűlés Hivatalán keresztül. Az összeg három megbízásból állt össze: a Századvég Zrt. 23,8 millió forintért készített tanulmányokat a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozásához, és 24,3 millió forintért folytatott gazdaságpolitikai témájú kutatásokat, a Századvég Alapítvány pedig 12,5 millió forintért végzett közvélemény-kutatásokat.

2012-ben jött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2 milliárd forintos megbízása, amelyet a Századvég Gazdaságkutató Zrt., a Strategopolis Kft. és a Századvég Alapítvány közösen nyert el. A "közvélemény-kutatási feladatok, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, illetőleg tanulmánykészítési feladatok elvégzése" feladatra az eredeti közbeszerzési eredménytájékoztatóban 2,4 milliárd forint volt, egy módosítás után pedig valamivel kevesebb, 2,1 milliárd. A VS.hu tavalyi cikke szerint viszont a szerződés keretösszege 3 milliárd forint volt, amiből végül 4,1 milliárd lett. Ezek ugyanis azok a tanulmányok, amiket a lap akkori munkatársa, Joó Hajnalka perelt ki a Miniszterelnökségtől. Ezekből egyébként kiderült, hogy a kormányzat sok esetben éppen hogy nem fogadta meg a tanácsaikat.

2012-ben jött még négy kisebb szerződés a Századvég Zrt.-hez: a Magyar Fejlesztési Banknak 7,8 millió forintért készítettek elemzéseket szállítás és logisztika, valamint megújuló energiatermelés témakörben. A Fidesz-frakciónak 19,2 millió forintért vizsgálták meg a politikai erőteret a kelet-közép európai országokban, és 24 millióért folytattak tudományos kutatást meg nem nevezett témákban.

A Fidesz-frakciótól 2013-ban is érkezett két 24 millió forintos megbízás, továbbá 75 millióért értékelték ki előzetesen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2014-2020-as operatív programjait. Érdekesség, hogy ez a közbeszerzés volt az első nyílt tender, amelyet a Századvég-csoport 2010 óta nyert, a többi munkát hirdetmény nélküli eljárásokkal kapta meg a kormányközeli csoport. 2014 három kisebb összegű megbízással indult a Századvég Zrt.-nek: 24,5 millió forintért szakértői munka a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV), tanácsadás a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-nek 24,6 millióért, és makrogazdasági monitor a Fidesz-frakciónak 11 millióért.

2014 őszén futott be az első nagyobb megbízás: egy 1,3 milliárd forintos munka a Miniszterelnökségnek, ezt a Századvég Alapítvány két amerikai céggel, a Liberty International Group LLC-vel és az SLI Group LLC-vel közösen nyerte el. A konzorciumnak ennyi pénzért kellett javítania a magyar kormány megítélését az Egyesült Államokban. Ezzel a megbízással kapcsolatban a 444 azt írta, hogy az SLI Group LLC-t négy nappal a jelentkezési határidő lejárta előtt jegyezték be. A portál szerint a Századvég vezette tömörülés 217 oldalas pályázatából 1 oldal a szakmai rész.

Néhány nappal az amerikai lobbizásra vonatkozó megbízás után a Századvég Politikai Iskola Alapítvány a Kód Piac-, Vélemény és Médiakutató Intézet Kft.-vel közösen nyerte meg a Miniszterelnökség 100 millió forintos közbeszerzését, amelynek tárgya "kvantitatív közvélemény kutatási feladatok ellátása" volt, meg nem nevezett témában. Az Index értesülései szerint ebben több kérdés foglalkozott Gyurcsány Ferenccel - például ki kellene-e tiltani a Parlamentből -, de a Kód Kft. azt közölte, hogy ezt a gyurcsányos közvélemény-kutatást nem a Miniszterelnökség megbízásából készítették.

A csoport eddigi legerősebb éve 2015 volt, ekkor több kisebb megbízás mellett megnyertek két milliárdos közbeszerzést is. Júliusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1,8 milliárdért bízta meg a Századvég Alapítványt "komplex kutatás-elemzési, kutatással alátámasztott tanácsadási és tanulmánykészítési feladatok ellátása és ezen feladatokhoz kapcsolódó kommunikációs feladatok" ellátásával. Az eljárás nyílt volt, és a Századvégen kívül pályázott rá a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. és TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. kettős is. Novemberben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzésén a Századvég Alapítvány és a Századvég Zrt. alkotta konzorcium nyerte el a 4,8 milliárd forintos tanácsadási és tanulmánykészítési feladatokat, amelyek a leírás szerint "a Magyar Kormány tevékenységét, illetőleg magas szintű állami döntéshozatalt" hivatottak segíteni. Bár ez a közbeszerzés is nyílt eljárású volt, a Századvég-csoporton kívül senki nem adott be ajánlatot. A két milliárdos munka mellé 2015 végén még érkezett egy nagyobb összeg a kormány kedvenc tanácsadóihoz: a Századvég Alapítvány és a Századvég Zrt. nettó 623 millió forintos megbízást nyert el az NFM-től. 2016 csendes volt, csupán két tendert nyert a Századvég Zrt.: egyszer 24,2 millió, és egyszer 24,4 millió forintért cserében készített a cég üzleti stratégiát és termékfejlesztési irányokat megalapozó piaci elemzést a Magyar Export-Import Bank Zrt.-nek.

Rejtett beszámolók

A Fidesz-kormány hadjáratot indított ugyan a civil szervezetek ellen, ám a Századvég Politikai Iskola Alapítvány pénzügyi beszámolóit nem tették közzé a honlapján. Csupán a bírósági nyilvántartásokban lehet hozzáférni a dokumentumokhoz. Az itt talált 2015-ös mérleg szerint az alapítványnak abban az évben 1,24 milliárd forint bevétele keletkezett, ebből egymilliárd "közhasznú tevékenységből". Az adózott eredmény 204 millió forint lett. A dokumentum tanúsága szerint az alapítvány akkori elnöke, Lánczi András (ő idő közben a Corvinus Egyetem rektora lett) 2015-ben 12,6 millió forint juttatást kapott, bére nem emelkedett az előző évihez képest. Az igazgató és a kurátor összesen 29,9 milliót tehetett zsebre, ez 2014-ben még csak 25,2 millió volt. Az első beszámoló 2011-ben keletkezett, ekkor az alapítványnak 405,7 millió forint lett az összes bevétele, amiből 1,3 millió adózott eredmény keletkezett. 2012-ben bevételeik több mint duplájára nőttek, 894,8 millió forintot tettek ki, ám az eredmény mínusz 36,7 millió volt. 2013-ban az alapítványnak már 1 milliárd forint lett az összes bevétele, ám az adózott eredményük 111,8 millió forint adósság volt. 2014-ben pluszba fordult a mérleg: az 1,7 milliárd forintos összes bevételükből 173,4 millió forint eredményt produkáltak.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2015-ben 920 millió forint bevétellel zárt, az adózott eredmény pedig 191 millió lett. Emellett 442 milliónyi kötelezettségük volt. Mégsem ez, hanem a 2012-es volt a legtöbb bevételt hozó év a cégnél, ekkor 936 milliót könyveltek el, és az adózott eredmény is több mint 50 millió forinttal több, 245 millió forint volt, amelyet ki is vettek osztalékként.

A legkedvesebb kommunikátor
A Századvéggel közösen és önállóan is rengeteg állami megbízáshoz jutó Strategopolis Kft. alapítója, és jelenlegi 70 százalékos tulajdonosa Giró-Szász András volt kormányszóvivő, kommunikációs államtitkár, aki egy időben a Századvég Alapítvány vezetője is volt. Giró-Szász 2015 októberében hagyta ott a kormányzatot, mert nem akart Rogán Antal Kabinetirodájánál dolgozni. Később Orbán Viktor felkérte belpolitikai főtanácsadónak. Az egykori kormányszóvivő 2011-es kinevezésekor eladta részesedését a vállalatban, majd 2014 nyarán - két kormányzati posztja között - pár hónapra "visszatért", aztán, amikor államtitkár lett, megint kiszállt. 2015 októberi lemondása után visszavásárolta többségi tulajdonát. Ez botrányt is keltett záró vagyonnyilatkozata körül, hiszen az a lemondásának napját tükrözte, amikor még nem voltak cégei. Az is érdekes volt, hogy a Strategopolis nem sokkal Giró-Szász tulajdoni viszonyának visszaszerzését megelőzően 140 millió forintos közbeszerzést nyert el a Miniszterelnökségtől tanulmányok írására. Tavaly szintén Lázáréknak készítettek " infokommunikációs ágazati monitorelemzést" 17 millióért. Emellett a cég 2015-ben, valamint 2016-ban is szerződésben állt az MTVA-val kereskedelmi rádiók számára készítendő híranyagok gyártására. Így 31 médiaszolgáltató 49 frekvencián használja a Giró-Szász cége által készített híreket.



Nem félnek a Brexittől az angliai magyarok

Publikálás dátuma
2017.01.19. 06:00
Még nem aggódnak a vendégmunkások FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OLI SCARFF
Legalább férjhez megyek - reagált ironikusan egy, hatodik éve Nagy-Britanniában élő magyar lány a "kemény Brexit" hírére. Viccelt, hiszen a valóságban az angliai magyarok többsége már nem veszi komolyan a politikai nyilatkozatokat, s egyelőre a tömeges hazaköltözést sem tervezik a külföldi munkavállalókat érintő, várható korlátozások miatt. Egyértelmű ugyanakkor, hogy Magyarország számára a kivándoroltakat érintő retorziók jelentik a legnagyobb Brexit-fenyegetést, noha Theresa May keddi bejelentései nyomán a költségvetés uniós támogatása is könnyen megcsappanhat.

Tisztességes megállapodást kell kötnie az Európai Uniónak Nagy-Britanniával, ennek hiánya végzetes gazdasági következményekkel járna az Unióra - mondta Szijjártó Péter reagálva a brit bejelentésekre. A külügyminiszter kiemelte: Magyarország elvárása, hogy az EU nem lehet sértődött pozícióban, ha a sértettség alapján tárgyal, akkor nem születhet jó megoldás a számára. A tárgyalásoknak a lehető legátfogóbb, legszélesebb körű szabadkereskedelmi megállapodásra kell irányulniuk, a lehető legszorosabb gazdasági, kereskedelmi, befektetői együttműködésre van szükség, Nagy-Britannia ugyanis fontos gazdasági partnere Magyarországnak - tette hozzá. Szijjártó szerint mivel jelenleg az EU életében a legsúlyosabb a terrorfenyegetettség, fenn kell maradnia a szoros biztonsági együttműködésnek Nagy-Britanniával, hogy számítani lehessen rá Európa kollektív védelmében. Hangsúlyozta továbbá, hogy minél előbb megállapodás kell arról, hogy megvédjük a Nagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgárok jogait, és korrekt, hogy ezért cserébe az Unióban dolgozó britek jogait is garantálni kell, ez jó tárgyalási alap.

Nem csapják be az ajtót?
Boris Johnson brit külügyminiszter a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap kommentárrovatában azt írta, hogy nem az Európai Bizottság irányítja majd a brit kereskedelmi politikát, amint megszűnik Nagy-Britannia tagsága az EU-ban és az Unió egységes belső piacán. Ezután a brit kormánynak lehetősége nyílik saját szabadkereskedelmi megállapodásokra a világ országaival, amelyek "máris sorban állnak", hogy tárgyalhassanak Londonnal egy ilyen egyezményről. Arról is írt, hogy az Egyesült Királyság a Brexit után is nyitva marad a bevándorlók előtt, "nem csapják be az ajtót" előttük, "nem húzzák fel a felvonóhidat" a világ többi részéből odavágyók előtt. Kérdéses ugyanakkor, hogy miféle feltételekkel fog előállni a brit adminisztráció.

A külügyminiszter kifejtette: Európa és Magyarország számára rossz hír Nagy-Britannia kilépése, hiszen az EU második, a világ ötödik legnagyobb gazdasága hagyja el az Uniót. Ugyanakkor Brüsszel szempontjából kifejezetten kudarc is, hogy a britek így döntöttek, viszont a személyi konzekvenciák levonása csak Londonban történt meg, Brüsszelben nem - mondta. Mint mondta, a világban radikális változások zajlanak, amit vannak, akik tudomásul vesznek, mások pedig vitatnak. "De akik eddig tagadták, hogy új világrend van kialakulóban, most beláthatják, hogy tévedtek." (...) "Európának nem szabad még egyet hibáznia", mert az végzetes következményekkel járna, és akkor Európa behozhatatlanul lemarad" - vélte a külügyminiszter.

Szijjártóval szemben az Európai Bizottság elnöke üdvözölte Theresa May keddi beszédét, de úgy vélte ez még kevés ahhoz, hogy "lebontsák és darabokra szedjék" Európát. Jean-Claude Juncker hangsúlyozta, továbbra is törekedni fognak arra, hogy jó eredményeket hozó megállapodásokat kössenek a Brexittel kapcsolatos tárgyalások alatt. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár nagyra értékelte a "pontosításokat" a brit miniszterelnök keddi beszédében, meglátása szerint a beszédek "nem vezetnek a kilépési folyamat megindításához." Az EU egészével kapcsolatban a luxemburgi politikus leszögezte: a hanyatlás és az újrakezdés közül kell választani, ezért Málta sorsdöntő pillanatban vette át az Európa Unió Tanácsának soros elnökségét, ugyanakkor nem kell még attól tartani, hogy a brit kilépés nyomán lebontanák és darabokra szednék az EU-t. Ugyanakkor üdvözölte a britek elkötelezettségét, hogy megerősítik a 27-ek álláspontját: az uniós kötelezettségvállalásokat nem lehet elválasztani a belső piaci tagságtól. "Vége azoknak az időknek, amikor Nagy-Britannia kedvére válogathatott az EU kínálta lehetőségek között" - reagált Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) Brexit-tárgyalója is, egyértelművé téve: az EU nagyon is kemény válaszokat fog adni a briteknek.

Fotó: Dan Kitwood/Getty Images

Fotó: Dan Kitwood/Getty Images

Megírtuk: Theresa May kedden ismertette kormánya tárgyalási stratégiáját a Brexit ügyében a londoni Lancaster House-ban. May többek között kijelentette, hogy az Egyesült Királyság nem maradhat az Európai Unió egységes belső piacának tagja, miután kilépett az EU-ból. A brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt, a brit miniszterelnök pedig már októberben arról tájékoztatta a tagállami vezetőket, hogy Nagy-Britannia legkésőbb 2017 márciusának végéig bejelenti az EU Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyének megindítását. Országa "teljes mértékben kilép" az EU-ból, így megszűnik az EU-büdzsébe való "hatalmas befizetési kötelezettsége" is - mondta.

May beszéde így reális veszéllyé teszi, hogy a 2019 tavasztól elmaradó brit befizetések miatt már a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban is forrásokat veszít például Magyarország - hívta fel a figyelmet a portfolio.hu. Noha előbbi teória korántsem egyértelmű, s a tárgyalások lezárultáig nem is lesz az, az már biztos, hogy a 2020 utáni új uniós kasszába már nem fizetnek be érdemi pénzt a britek, így a Magyarország által potenciálisan elhozható újabb források mérete bizonyára csökken a Brexit miatt. Emlékeztetőül: a britek évente 7-8 milliárd eurót fizetnek be nettóban, a bruttó befizetésük pedig az éves EU-büdzsé bevételeinek mintegy tíz százaléka. A May által vázolt forgatókönyv nyomán azonban legalább másfél-kétéves tárgyalási szakaszra, s további egyezkedésekre lehet számítani, így egyelőre nem lehet biztosra venni, hogy 2019 tavaszán tényleg megszűnik a brit EU-tagság és vele együtt a brit befizetési kötelezettség is.

Mindezek nyomán egyelőre korai az aggodalom a 2014-2020-as ciklus uniós költségvetéséből esetleg menet közben kieső brit befizetések miatt. Már csak azért is, mert a keretköltségvetésről a ma még 28 tagállam vezetőinek egyhangúan kell döntenie, s az szinte biztosra vehető, hogy az uniós - maradó - tagállamok vezetői nem fogadnának el olyan költségvetés-módosítást, amelyet otthon nem tudnak megmagyarázni. Egy ilyen változás ugyanis az egyes országok számára előre, 7 évre megígért pályázati kereteket is csökkenthetné, ami nyilván azok számára fájna jobban, akik a közös kassza nagy haszonélvezői (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Románia, Bulgária).

Ugyanakkor May nem tisztázta, hogyan képzeli el a kormány a most a szigetországban munkát vállaló vagy tanuló uniós állampolgárok helyzetét a Brexit után. Mivel azonban Nagy-Britannia korlátozni akarja a migrációt, így ennél sokkal nagyobb problémát okozhat az ott élő magyarok ügye, hiszen 2016 első félévben 280 ezer magyar dolgozott más uniós ragállamban, illetve az Európai Gazdasági Térség valamely országában - becsülte a KSH tavaly év végén. A hivatal munkaerő-felmérésében (MEF) 2016 első felében 118 ezren adtak meg külföldi munkahelyet, de minimálisan további 150–170 ezerre becsülhető a más uniós tagországokban dolgozó magyarok száma. Az Egyesült Királyságban dolgozóknak csak töredéke jelenik meg a magyar MEF-ben, így akárcsak a nem elsődleges célországnak számító többi ország esetében, a KSH a tükörstatisztika adatait vette át. Ráadásul, miközben azt a KSH is elismeri, hogy évről évre egyre növekvő mértékben hagyják el az országot az aktív korúak, 2015-ben hivatalosan is 33 ezren mentek el, a nem regisztráltakról pedig nem tudni. Noha a kormány igyekszik bagatellizálni a problémát, maga Matolcsy György - még nemzetgazdasági miniszterként - egy írásbeli kérdésre adott válaszában már az előző ciklusban elismerte, hogy több mint félmillió magyar vándorolt külföldre, közülük pedig csak Nagy-Britanniában körülbelül háromszázezren dolgoznak. Habár maga Orbán Viktor a Brexit kapcsán mindössze 55 ezer angliai munkavállalót emlegetett a David Cameron brit miniszterelnökkel tartott budapesti találkozóján a múlt év elején, valójában a KSH adatai és becslések szerint is csak Londonban több százezer honfitársunk tartózkodik. Sőt, a brit Social Security Office által belső használatra készített tanulmányból kiolvasható: már 2014-ben is csaknem 1,4 millió magyarnak volt angliai társadalombiztosítási száma. Persze ez nem jelenti azt, hogy ennyien ott is tartózkodnak jelenleg, ám hogy valamikor munkát vállaltak a szigetország valamely pontján, az biztos.

Mindez pedig nem is csupán a szabad mozgáshoz és egyéb emberi jogokhoz kötődő problémák miatt előnytelen Magyarország, s munkavállalói számára. A hazai költségvetésnek is ártalmas, hiszen több kutatás is megerősítette: a Kelet-Európából érkező bevándorlók, jórészt magyarok, még a gazdasági válság legdurvább éveiben is sokkal több pénzzel járultak hozzá a britek közös kasszájához, mint amennyit kivettek belőle. A brit statisztikai hivatal (ONS) szerint ráadásul a tavaly áprilissal zárult három hónapban átlagosan 5 százalék volt az állástalanok aránya, a rendszeres fizetett munkát végzők száma pedig 31,59 millió, ami a 16 és 64 év közötti korcsoporton belül 74,2 százalékos foglalkoztatottságnak felel meg. Magyarán az angliai magyarokra nemcsak szüksége van a brit munkaerőpiacnak, de nem is veszik el az álláshelyeket a britektől. A magyar költségvetésnek is rosszat tenne ugyanakkor a munkavállalói jogok, s a bevándorlás korlátozása hiszen a külföldön dolgozó magyarok munkabére és hazautalásai 2015-ben tovább bővült és mintegy 3,6 milliárd eurót tett ki.

Egyes nemzetközi sajtótermékek ennek ellenére úgy látják, az Orbán-kormány hasznot húzna a Brexitből. Nagy-Britannia uniós kilépésének várható negatív hatásait elemezte a kelet-európai, kiemelten a lengyel és magyar gazdaságban az Il Sole 24 Ore című olasz újság. Felidézték, a Brexit majdnem 1-1 százalékponttal csökkentheti Lengyelország és Magyarország gazdasági növekedését, módosíthatja a Nagy-Britanniában élő 80 ezer magyar által hazautalt pénzek mennyiségét, negatív hatással lehet a magyar-brit cserekereskedelemre, de ennél is jelentősebb, hogy Nagy-Britannia nélkül a jövőben csökkenhet a Magyarországnak is juttatott uniós források aránya, ennek ellenére "annyiban lehetőség" Jaroslav Kaczynski és Orbán Viktor számára, hogy nehézséget okoz az Uniónak. E két tagállami vezető ugyanis az Egyesült Királyság kilépését lehetőségnek tartja egy új Európa megteremtésére. Ennek fényében értelmezhető tehát Szijjártó reakciója.

Férjhez megy, állampolgárságot szerez - van idő
"Legalább férjhez megyek" - humorizált a Nagy-Britanniában, méghozzá London közelében élő, étteremmenedzser barátnőnk, amikor egy Brexitről szóló cikket osztottunk meg vele. Csak annyit kérdeztünk, akkor most mi lesz, hiszen nyár óta többször is szóba került már köztünk, mi a terv az uniós, első sorban persze közép-kelet-európai munkavállalókat érintő retorziók nyomán. Egy Angliában élő, hatodik éve ott dolgozó magyar, aki szinte csak más magyarokkal dolgozik együtt, azt mondja: leginkább semmi. Megkérné a barátját, hogy vegye feleségül, de öt éve együtt élnek, szerelmesek egymásba, mégsem akarnak összeházasodni. Nem aggódik, tavaly nyár, a népszavazás óta már volt ideje tájékozódni, kérhetne akár állampolgárságot is, amennyiben erre szüksége lenne, de felmerült az Írországba költözés lehetősége is, bár az állását, az évek alatt elért vezetői beosztását nem szívesen adná fel.
"Én biztosan fel nem adom az angliai békémet" - mondja egy másik magyar ismerős, aki egy szállítmányozási cégnél dolgozik, negyedik évét tölti Nagy-Britanniában. Bár sokat költözött, s sok kihívással kellett szembenéznie a szigetország munkaerőpiacán is, a mindennapok szerinte sokkal békésebbek, könnyebbek, mint itthon. Harmadik barátunk idős, mozgáskorlátozott szüleit tartja el angliai sörgyári keresetéből. "Hazaadom a pénzt, nem verem el itt, tulajdonképpen a legjobbat teszem az országgal, mert sok pénzt viszek be, de semmit sem hozok ki" - fogalmaz, mintha a magyar kormánynak kellene megmagyaráznia kivándorlását. Biztos benne, hogy angol nyelvterületen fog dolgozni, legfeljebb más országban, amennyiben a Brexit valóban megtörténik, ám ebben ő, ahogyan sok más kinti magyar sem hisz. Igazi, tősgyökeres londoninak tartja magát egy másik magyar fiatal barát, aki biciklis futárként is jobban keres, mint itthon középvezetőként bárki a korosztályából. "Igaz, itt a megélhetési költségek is magasabbak, de az biztos, hogy nem hagyom el ezt a várost, a munkahelyemen minden körülmények között tovább akarnak alkalmazni, ráadásul, mire Brexit lesz, még sok ezren állampolgárságot szerezhetnek" - érvel, azt is megjegyezve: nem véletlenül szavazott Sadiq Khan londoni polgármesterre.



Szerző