Terjed a járvány - Egy hét alatt duplázódott a szám

Publikálás dátuma
2017.01.18. 18:33
Thinkstock illusztráció
Terjed a járvány, az előző héthez képest kétszeresére emelkedett az influenzás panaszok miatt orvoshoz fordulók száma - közölte legfrissebb jelentésében az Országos Epidemiológiai Központ (OEK).

Az év második hetén több mint 31 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Az ország valamennyi közigazgatási területén emelkedett az influenza miatt orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. Az orvosnál megjelent betegek között duplájára (több mint 30 százalékra) nőtt a gyermekek aránya, Csongrád megyében a betegek több mint fele 15 éven aluli volt. Országszerte a betegek több mint 35 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt, csaknem negyedük a 35-59 évesek korcsoportjába tartozott. A 60 éven felüliek aránya mintegy tíz százalék volt.

Influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról a második héten tizenöt jelentés érkezett. A járványok hét általános iskolát és öt óvodát, továbbá három egészségügyi intézményt érintettek. Az influenzaszerű megbetegedések halmozódása az ország tizenegy közigazgatási egységét érintette: Fejér és Veszprém megyéből 3-3, Győr-Moson-Sopron megyéből kettő, Budapestről, továbbá Baranya, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyéből egy-egy helyről jeleztek járványt.

Az orvoshoz fordult betegek aránya Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében volt a legmagasabb. A második naptári héten összesen 163 influenzagyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag az OEK légúti vírus osztályára. A beküldött minták többségében valamelyik A típusú vírust azonosították. Négy járvány kialakulását az influenza A vírus okozta. Két egészségügyi intézményt érintő járványban a H3N2 altípusú influenza A vírust azonosítottak - olvasható az OEK jelentésében.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat legfrissebb adatai szerint a látogatás tilalmak érintik Budapesten a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetet, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházat, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikát, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházakat, valamint a Nyírő Gyula Kórház-OPAI minden osztályát.

Szerdán a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ valamennyi fekvőbeteg osztályán részleges látogatási tilalmat rendeltek el. Emellett Baranya megyében a Mohácsi Kórházban, Somogy megyében Kaposváron, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban, Zala megyében, Zalaegerszegen a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban korlátozzák a látogatást. A Vas megyei kórházakban szerdától, míg Fejér megyében szintén a megye összes egészségügyi intézményének minden osztályára kiterjedően csütörtöktől rendelt el látogatási tilalmat a helyi kormányhivatal.

Komárom-Esztergom megyében, Tatán az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézetben és az Oroszlányi Szakorvosi és Ápolási Intézetben, Győr-Moson-Sopron megyében a Csornai Margit Kórházban, Mosonmagyaróváron a Karolina Kórház - Rendelőintézetben, továbbá Kapuváron, a Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézetben van érvényben látogatási tilalom.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Miskolci Semmelweis Kórház, szintén Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárdán, a Felső-Szabolcsi Kórház, Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház és annak Jósa András Oktatókórháza telephelyét érintik a tilalmak. Hajdú-Bihar megyében a Debreceni Egyetem Klinikai Központban, valamint a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetben korlátozzák a látogatást.

Mindemellett Csongrád megyében Hódmezővásárhelyen az Egészségügyi Ellátó Központban, Székkutason a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Kakasszéki Gyógyintézményében, a Szegedi Tudomány Egyetem Szent Györgyi Albert Klinikai Központban, továbbá Deszken, a Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórházában rendeltek el látogatási tilalmat az influenza miatt.

Szerző

Rosszul alszik? Nem is gondolná, mi állhat a háttérben

Publikálás dátuma
2017.01.18. 12:46
FOTÓ: Chris Jackson/Getty Images
Minden ötödik fiatal rendszeresen felkel éjjel, hogy ellenőrizze üzeneteit a közösségi médián, s ezért jóval fáradékonyabbak, mint nyugodtan alvó társaik, ami nyomot hagy a közérzetükön - állapította meg egy új kutatás.

A Journal of Youth Studies folyóiratban a hét elején megjelent tanulmány egyik szerzője Sally Power professzor, a Walesi Társadalmi és Gazdasági, Adat- és Módszertani Kutatóintézet (WISERD) társigazgatója. A kutatáshoz több mint 900 12-15 év közötti iskolást toboroztak, akik kérdőívet töltöttek ki arról, milyen gyakran kelnek fel éjjel, hogy ellenőrizzék üzeneteiket a közösségi médián, mikor fekszenek le és mikor kelnek. Arra is válaszolniuk kellett, hogy mennyire érzik magukat jól életük különböző területein, így az iskolában és a barátok között, mennyire elégedettek a megjelenésükkel.

A válaszadók közül minden ötödik mondta, hogy szinte minden éjjel felkel, hogy csatlakozzon a közösségi médiához. Erre jellemzően több lány volt hajlamos, mint fiú. Az éjjelente közösségi médiát használók, illetve azok körében, akik reggelente rendszertelenül keltek fel, háromszor gyakoribb volt az az állítás, hogy állandóan fáradtak az iskolában, mint azoknál, akik végigaludták az éjszakát, illetve minden nap ugyanabban az időben keltek fel. Ráadásul azok, akik folyamatos fáradtságra panaszkodtak az iskolában, átlagosan sokkal boldogtalanabbnak mondták magukat, mint a többiek - idézte a tanulmányt a sciencedaily.com.

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok több mint egyharmada legalább hetente egyszer felkel éjjel, hogy ellenőrizze üzeneteit. "Úgy tűnik, hogy a közösségi média megszállja a hálószoba menedékét" - mutatott rá Sally Power. A tanulmány ugyanakkor azt is jelezte, további kutatásokra van szükség annak kiszűrésére, hogy az iskolai fáradtságért mennyiben felelős a közösségi média, és mennyiben okozzák azt más tényezők. Továbbá az is feltárásra vár, hogy a mai fiatalságra nézve milyen következményekkel jár a kialvatlanság.

Szerző

Tabuk nélkül a leépülésről

Publikálás dátuma
2017.01.18. 06:15
A kép illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
Nyílt és kötöttségek nélküli párbeszédet tesz lehetővé az a kezdeményezés, amely az Alzheimer-kórban és a szellemi leépülés más formáiban szenvedő betegek és családtagjaik, gondozóik számára biztosít találkozási lehetőséget. Az Alzheimer Café egyre több magyar városban érhető el, célja, hogy megszüntesse a betegek és hozzátartozóik társadalmi elzárkózását. A családok többsége továbbra is szégyenként éli meg a betegséget, holott az egyre több embert érintő kórról tabuk nélkül kellene beszélni.

Győr, Tatabánya, Mosonmagyaróvár és Pécs után idén januárban Debrecenben is útjára indult az Alzheimer Café. A nemzetközi mintára létrejött önkéntes szerveződés célja egy olyan megismerő és támogató közösség kialakítása, amely az Alzheimer-kórban és a szellemi hanyatlás más típusaiban érintettek, családtagjaik, gondozóik és a téma iránt érdeklődők számára biztosít találkozási lehetőséget.

A találkozókon - amelyek minden érdeklődő számára nyitottak - a résztvevők megismerhetik a szellemi leépüléssel járó kór és az ebbe a csoportba tartozó betegségek, például a demencia tüneteit, beszélgethetnek az érintettekkel, gondozóikkal, hozzátartozóikkal. A találkozókat általában havi rendszerességgel tartják.

Az Alzheimer Café nemzetközileg is elismert és egyre népszerűbb módszer arra, hogy a szellemi leépülésben szenvedők és az őket ápolók ne érezzék magukat kirekesztettnek. Az első ilyen találkozóra Hollandiában került sor 1997-ben, Bére Miesen geriáter-pszichiáter orvos ötlete alapján, ezt követően Európában és az Egyesült Államokban is gyorsan elterjedt. Az első találkozókat kávézókban tartották, innen ered az elnevezés. Miesen álláspontja szerint az Alzheimer-kórról tabuk nélkül kell beszélni, hiszen a betegség egyre több embert érint.

Az Alzheimer Café működési alapelvei
  • Széles körben felhívja a figyelmet a gyorsan terjedő, szellemi leépüléssel járó betegségekre
  • Családias légkörben lehetővé teszi a betegség empátiás megközelítését és elfogadását
  • Információkat ad a demens betegek pszichoszociális és orvosi aspektusáról
  • Nyílt és tabuk nélküli dialógust tesz lehetővé a betegségről
  • Megszünteti a betegek és hozzátartozóik szociális elkülönülését
  • Nyitott, klubszerű, ingyenes foglalkozás, ahol nincs regisztráció, mindenki akkor érkezik és távozik az összejövetelről, amikor akar

A betegséget gyógyítani nem lehet, de kezelésekkel az életminőség javítható. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 2014-ben népbetegségnek nyilvánította a kórt, a fejlett nyugati országokban a 65 év felettiek több mint 10, a 85 évesnél idősebbek több mint 40 százaléka érintett.

 Néhány híres áldozat

  •  Arthur O’Connell
  • Charles Bronson
  • Frank Sinatra
  • Henry Ford
  • Margaret Thachter
  • Peter Falk
  • Ronald Reagan
  • -Terry Platchett
  • Winston Churchill
  • Puskás Ferenc

A WHO legutóbbi adatai szerint világszerte mintegy 46,8 millió áldozata van az Alzheimer-kórnak és a demencia egyéb formáinak (az Alzheimer a demencia-esetek körülbelül 70 százalékát okozza). Az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződhet a betegek száma, csak az Európai Unióban évente már több mint egymillió új esetet regisztrálnak. Európában 2015-ben mintegy 10,5 millió demenciában szenvedő beteget tartottak nyilván a WHO jelentése szerint.

Az első magyarországi Alzheimer Cafét 2014 szeptemberében rendezték meg Győrben, hazánkban is évről évre emelkedik a betegek száma, ami nem csupán az egészségügyi, de a szociális ellátásban is egyre nagyobb nyomásként jelenik meg. Bár pontos hazai adatok nincsenek, a Magyar Alzheimer Társaság 200-250 ezerre teszi a magyarországi alzheimeresek számát. Hangsúlyozták, nagyon sok a diagnosztizálatlan beteg, de a betegségben közvetlenül érintett családtagoké - szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké, más hozzátartozóké - ennek is a többszöröse.

„Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét. A legújabb statisztikák szerint a gondozók 40-75 százaléka jelentős pszichológiai betegséggel küzd, és 15-32 százaléka depresszióval" - olvasható a társaság weblapján. A szakemberek szerint bár az Alzheimer-kór és a demencia más formáit övező tabuk kezdenek fellazulni, a családok nagy része továbbra is szégyenként éli meg a betegséget. Bár volt már rá kezdeményezés, Magyarországon továbbra sincs Nemzeti Demencia Stratégia.

Veszélyes utak
Nagyobb eséllyel vannak kitéve az időskori demencia veszélyeinek azok, akik forgalmas utak közelében élnek - ezt állapította meg egy, a Lancet brit egészségügyi lapban publikált kutatás. A kutatók mintegy kétmillió kanadai lakos 2001-2012 közötti adatait vizsgálták át, így jutottak arra, hogy a légszennyezettség és a zaj is hozzájárulhat az agyi teljesítmény súlyos romlásához: a forgalmas útvonalak közelében élő demenciás esetek nagyjából 10 százaléka összefügghet ezekkel a körülményekkel. A kutatók szerint a zaj, az ultrafinom részecskék, nitrogén-oxidok vagy akár a gumiabroncs kopásakor keletkező anyagok felszabadulása is hozzájárulhat a betegség kialakulásához.
Jót tesz a mediterrán étrend
Egy másik, a Neurology című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mediterrán étrendet követő idős emberek agyának térfogata kevesebbet csökkent három év alatt, mint azon társaiké, akik a vizsgált időszakban nem követték pontosan az egyebek között olívaolajban, babfélékben, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet. „Ahogy öregszünk, agyunk zsugorodik és veszítünk agysejtjeinkből, ami hatással lehet a tanulási folyamatokra és a memóriára" - mondta a tanulmányt vezető Michelle Luciano, az Edinburghi Egyetem kutatója. Összesen 967 olyan hetvenéves kor körüli ember táplálkozási szokásait vizsgálták meg, akik nem szenvedtek időskori elbutulásban.

Szerző