Előfizetés

Meghekkelt kancelláriák

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.01.18. 06:06

A budapesti kórházi fejlesztések tervezésének megkezdése és a fekvőbeteg intézmények adósságának öt éve nem látott csökkentése siker az egészségügy vezetésének, más kérdésekben azonban alig haladtak előre az elmúlt egy évben. Az átszervezések végén összességében csökkenhetnek a kórházi ágyak az országban, bár erre csak egy elszólásból lehet következtetni.

Hamarosan 12 ezer nővér megy nyugdíjba, de a 20 év körüli fiatalok már csak 6 ezren vannak, vagyis tovább nő a hiány szakápolókból – a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja nem szépítette a helyzetet az „Egészségügy öt dimenzióban” címen rendezett tanácskozássorozat tegnapi konferenciáján. Mészáros Magdolna a szakdolgozói kamara tavalyi felmérésére hivatkozva sorolta az adatokat, hozzátéve, hogy aki még nem menekült el a szakmából, az nem egyszer rosszabb állapotban van, mint a betegek. Pedig nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy egy 30 fős kórházi osztályon az ápoltak állapotát 10 százalékkal rontja, a fertőzések esélyét pedig növeli, ha a szükségesnél akár eggyel is kevesebb ápoló dolgozik körülöttük.

Papíron már majdnem az utolsó fillérig elköltötte az Egészséges Budapest Program előkészítésért felelős miniszteri biztos csapata azt a 40 milliárd forintot, amit az idei költségvetésben a fővárosi egészségügyi fejlesztésekre beterveztek. Cserháti Péter elérte a lehetetlent: úgy valósítja meg a Fidesz egyetlen szuperkórházról szőtt álmait, hogy közben megoldja csaknem valamennyi budapesti kórház felújítását. A program összetettségét érzékeltetve sorolta, hogy az agyi katasztrófák kezelésének legmodernebb megoldásainak bevezetésétől a dolgozókat segítő nővérszállók felújításáig és bölcsődék létesítéséig rengeteg elemen dolgoznak, ezek egy részét uniós pályázati forrásokból valósítják meg. Hamarosan elkezdődik a kórházi ágyak átcsoportosítása is a Honvéd Kórház, illetve a Szent István, Szent László, és a hozzájuk kapcsolódó társkórházak között. A kórházi kapacitások elosztásáról nemcsak fővároson belül tárgyalnak, hanem egyeztetni kezdtek Pest megye intézményeivel is.

Cserháti Péter beszámolója szerint a kormány hamarosan dönt róla, hogy valamennyi intézmény fejlesztése kiemelt beruházás legyen, mert ezzel lerövidülnek a határidők az építési engedélyek beszerzésekor. A kórházi összevonások, az ágyak ide-oda mozgatásának következményeként csökken a fekvőbeteg ellátásban lévő ágyszám az országban, bár erről hivatalosan az egészségügyi államtitkárság egyik vezetője sem nyilatkozott eddig. Tamás Róbert, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának orvosigazgatója említette ezt, amikor beszámolt róla, hogy megszüntetik a veszteséges Podmaniczky utcai részlegüket. A beszámoló nem szólt részletesen az onkológiai ellátás fejlesztéséről – vetette fel Kökény Mihály korábbi szocialista egészségügyi miniszter. Cserháti Péter szerint azonban feszítőbb a sürgősségi ellátás rendbetétele, és a két legnagyobb fővárosi onkológiai központ, az Uzsoki Utcai Kórház és az Országos Onkológiai Intézet uniós forrásból kapott és még kap is pénzt sugárterápiás eszközök beszerzésére.

A kancelláriák tervét meghekkelték - ismerte el az egészségügyi államtitkár a tanácskozás végén. A kancellária-rendszer gyors bevezetése helyett most lassabban haladunk - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, de a cél változatlan – utalt a pénzügyi-számviteli feladatok kiszervezésére a kórházakból. Nem tudta keresztülverni a kormányon a krónikus belgyógyászati ágyak egy részének átadását sem a szociális ágazatnak. Az átadás 2018-ban kezdődhet csak el, addig a szociális ágazaton belül emelt szintű ápolási ágyak jönnek létre, a kérdést két hét múlva tárgyalja a kormány. Változatlanul nincsenek kész a kórházak és a járóbeteg szakellátók működésének alapjait jelentő minimumrendeletek, 200 bizottság dolgozik a kompetencia-szintek meghatározásán és az ehhez kapcsolt létszám, vagy ellátási idő kidolgozásán. Az alapellátásban a törzskartonok megújítása előtt egységesíteni kell a jelenleg használt szoftvereket – hangzott a következő sikertelen próbálkozás magyarázata.

Voltak sikerek is – jegyezte meg az államtitkár. Ezek közül kiemelte, hogy szakmai kézbe adták a patikákat, csökkentették a kórházi adósságállományt és 40 százalékkal csökkent az adósság növekedési üteme is.

Külvárosba mentek a Várból a kutatók

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2017.01.18. 06:05

Kiemelkedően sikeres év volt 2016 a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára – jelentette ki Lovász László a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában. Az MTA elnöke lapunknak árnyalta a képet: levonták a megfelelő következtetéseket, miután tavaly huszonnyolc akadémikus arra szólította fel, hogy az akadémia foglalkozzon a magyar demokrácia gyengülésével is.

A politika egybites válaszokat szeretne hallani a társadalmi kérdésekre, ez azonban nem ilyen egyszerű – fogalmazott a Népszavának Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában tartott sajtótájékoztató után kérdeztük arról: milyen év várhat az MTA-ra azok után, hogy a 2016 végén huszonnyolc akadémikus nyílt levélben arra kérte az elnököt, az Akadémia foglalkozzék a magyar demokrácia gyengülésével. Lovász akkor úgy fogalmazott: tanulmányozni fogja a levélben foglaltakat. „A nyílt levelet nem tartottam szerencsés választásnak, mert bármikor eljöhettek volna hozzám személyesen tárgyalni.

Az Akadémián továbbra sem kívánunk politikai vitákat folytatni” – közölte Lovász. Az MTA elnöke hozzátette: a levél aláíróinak természetesen van lehetőségük arra, hogy szalont, klubot vagy egyesületet alapítsanak, és ha ennek kapcsán olyan kérdéseket vagy javaslatokat tudnak megfogalmazni, ami az Akadémia számára kutatási feladatként értelmezhető, akkor azt meghallgatja. „Sok jó barátom van az aláírok között, így személyes összetűzésről szó sem volt, ebben megegyeztünk” – mondta Lovász. Az elnök felidézte azt is, hogy az Akadémia Társadalomtudományi Kutatóintézete már folytatott és folytat olyan kutatásokat, amelyek a pártpolitikai eszmecserékben is visszaköszönnek. „Néhány cím: Magyarország helye és szerepe a globális migrációban, Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon 1990-től 2014-ig, A magyar politikai rendszer negyedszázad után, A magyar jogrendszer állapota 2016-ban”. Az elnök szerint levonták a megfelelő következtetéseket: igényes és gondos megfogalmazásban kell a jövőben kommunikálni.

A kabinet 6,8 milliárd forinttal támogatta a Humán Tudományok Kutatóháza felépítését a főváros IX. kerületében, a Tóth Kálmán utcában. A négy részből álló, több mint 21 ezer négyzetméteres épületben mintegy 750 szakember dolgozhat, a dolgozószobák mellett könyvtárat, konferenciatermet, régészeti laboratóriumokat, tárgyalókat, közösségi tereket, teakonyhákat és éttermet is kialakítottak - mondta el Török Ádám, az MTA főtitkára, aki szerint az új épület korszerű követelményeket biztosít az akadémiai kutatók számára.

A Humán Tudományok Kutatóházába az eddig a budai Várban működő kutatóközpontok, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) egyes intézetei és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA TK) költöznek. Emellett az új épületben kap helyet az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja (MTA KRTK), valamint az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye is. Török újságírói kérdésre kitért arra is: a költözést a közbeszerzési eljárások visszás szabályozása nehezítette meg, ezért egyelőre még nem állnak rendelkezésre az épületbe szánt új bútorok. A csúszás miatt az MTA KRTK várhatóan a nyáron költözik be az új tömbbe.

Az MTA várbeli épületeinek - Országház utca 28-32. és az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlannak - az értékesítését 2016 decemberében hagyta jóvá a köztestület elnöksége 9,4 milliárd forintos áron az állam részére. (A tervek szerint az MTA intézeteinek azért kell elköltözniük, mert a helyükre hurcolkodik a Belügyminisztérium.) Az összeget az MTA székházának felújítására fordítanák.) A felújítás részeként a székházat egybenyitnák az MTA Könyvtár és Információs Központnak helyet adó, mögötte álló épülettel és új kiállítótereket alakítanának ki az akadémia irodalmi és művészeti kincseinek bemutatására - mondta el a sajtótájékoztatón Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese. Mindezek mellett 6 milliárd forinttal támogatja az állam a martonvásári kastélyparkban felépülő Agrár-innovációs Centrum létrehozását, új műszerekre további 3 milliárdot költhet az MTA. Ezenfelül 800 millió forint áll rendelkezésre az agrárkutatás céljait és eredményeit modern tudománykommunikációs eszközökkel bemutató új látogatóközpont megvalósítására és a környezetében lévő Brunszvik-kert rekonstrukciójára - közölte Barnabás Beáta.

Az új centrum fogadja be az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának (MTA ATK) jelenleg több telephelyen működő intézeteit, így a Mezőgazdasági Intézet mellé költözik a Növényvédelmi Intézet és a Talajtani és Agrokémiai Intézet is. Barnabás Beáta kiemelte: a világszínvonalú műszerpark és a különböző területeken dolgozó kutatók egy helyszínre költözése kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a globális klímaváltozással együtt járó extrém időjárási körülményekhez alkalmazkodni képes gabonafajták nemesítésének lehetőségeit kutassák.

Kiemelkedően sikeres év volt 2016 a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára - hangsúlyozta Lovász, hozzátéve: az akadémia létrehozott egy elnöki egészségügyi bizottságot, amely megvitatja egy önálló, egészségügyet érintő kutatási program kidolgozásának szükségességét. Az MTA elnöke szerint a tudós testület feladata, hogy hiteles tájékoztatást adjon az egészségügynek a társadalom egészét érintő problémáiról és feltáró elemző kutatásokat végezzen az orvostudomány mellett több társtudományi terület bevonásával is.

Gyanús árverés a Belvárosban

Jócskán a piaci ár alatt akarja értékesíteni a Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) belvárosi, Zrínyi utcai épületét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) - írta a 444. A Four Seasons szálloda mögötti irodaépületet az MNV december 30-án hirdette meg, az internetes árverés szombaton kezdődött, de aznap és vasárnap is félbeszakadt technikai problémák miatt. Az ingatlant 2,778 milliárd forintos kikiáltási áron hirdették meg, de ingatlanpiaci szakértők szerint az épület legalább 6-8 milliárd forintot ér, a licit kedden kora délután 4 milliárd körül járt.

A licithez szükséges 695 millió forintos biztosítékot négyen fizették be eddig: közülük kettőt lehet beazonosítani, azokat, akik eddig aktívak voltak a licitálásban. Az egyik licitálóról azt lehet tudni, hogy Rudolf Györgynének hívják, és egy Perbete Zrt. nevű cég nevében licitál a milliárdos épületre. A Mandiner az esztergomi cégről kiderítette, hogy január 5-én jegyezték be ötmilliós tőkével - vélhetően az árverésre. A másik beazonosítható licitáló a 444 szerint Rózsa Judit, aki Budapest II. kerületében lakik, és több offshore tulajdonú cégben is cégvezető. Emellett két kajmán-szigeteki, egy seychelle-szigeteki, és egy máltai tulajdonú cégnek is ő a képviselője, illetve a résztulajdonosa.

Ugyanakkor a licitálók jó kapcsolatban lehetnek a kormányzattal, hiszen az árverés nyertese a kiírás szerint köteles ingyen bérbe adni az épületet az OGYÉI-nek, ameddig az MNV ki nem költözteti azt. Így a licitálónak csak akkor érheti meg az ingatlan, ha biztos benne, hogy az állam hamarosan kiköltöztet.