Előfizetés

Putyin még nekiment a távozó Obamának

Az Egyesült Államok távozó kormánya alá akarja aknázni Donald Trump megválasztott amerikai elnök legitimitását - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában.

Putyin azt követően beszélt erről, hogy fogadta Igor Dodon moldovai államfőt. "Éles belpolitikai küzdelem tanúi vagyunk, noha az elnökválasztási küzdelemnek már vége, és az Donald Trump kétségtelen győzelmével végződött" - mondta az orosz vezető.

Putyin szerint ennek a küzdelemnek több célja van, amelyek közül a legelső "a megválasztott elnök legitimitásának aláaknázása". Mint mondta, függetlenül attól, hogy valóban így akarják-e, akik így cselekednek, azok ártanak az Egyesült Államok érdekeinek, "és ez a kár hatalmas". Szavai szerint olyan benyomás alakult ki, hogy az érintettek akár a kijevi Majdanon végbement tüntetésekhez hasonló megmozdulásokat rendezhetnek Washingtonban, így akarva megakadályozni Trump hivatalba lépését.

"Másik céljuk, hogy megkössék a megválasztott elnök kezét, és ne hagyják beváltani a választások során tett bel- és külpolitikai ígéreteit" - hangoztatta Putyin.

Dmitrij Peszkov, a Krem szóvivője közölte, hogy Putyin és Barack Obama távozó elnök a tervek szerint nem lép többé kapcsolatba egymással. A két vezető legutóbb novemberben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján találkozott egymással és mondott kölcsönösen köszönetet egymásnak a közösen elvégzett munkáért.

A Dodonnal folytatott tárgyaláson Putyin támogatásáról biztosította Moldova területi integritását és tömbön kívüli, semleges státusának fenntartását. Kijelentette, hogy Moszkva kész közvetítőként és kezesként fellépni a Dnyeszeren túli konfliktus rendezésében.

Az orosz elnök méltatta Dodont, amiért az felkereste a Dnyeszter menti szakadár köztársaságot, amivel tanúsította, hogy kész a konstruktív párbeszédre és az ország területi épségének helyreállítására. Putyin elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy Chisinau aktívabb szerepet akar vállalni a Független Államok Közösségében.

Kijelentette: Oroszország azt a tényt szem előtt tartva működik majd együtt Moldovával a kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyreállításán, hogy a volt szovjet köztársaságnak érvényes társulási szerződése van az EU-val. Putyin szerint az a tény, ugyanúgy, mint Ukrajna esetében, kockázatot hordoz magában, ugyanakkor nem zárta ki az orosz-moldovai-uniós háromoldalú együttműködés lehetőségét.

Botrány a viaszmúzeumban - "Inzultálták" Trump figuráját

A Femen nőjogi szervezet félmeztelen aktivistája zavarta meg Donald Trump megválasztott amerikai elnök viaszszobrának avatóünnepségét a madridi viaszmúzeumban kedden.

A fiatal nő a közönség soraiból lépett elő, ledobta kabátját, majd angolul és spanyolul azt kiabálta: "Ragadd tökön a patriarchátust". Ugyanez volt a felsőtestére festve is. Majd az aktivista odalépett a Trump-bábuhoz, és ahogy mondta, megragadta övön alul. A tiltakozó akció körülbelül félperces volt, eddig tartott, mire a biztonsági őrök lefogták a lányt és kivezették a teremből.

Az aktivista tiltakozásában épp azt a kifejezést használta, csak fordítva, amelyet Donald Trump mondott a nőkkel kapcsolatban, és amelynek nyilvánosságra kerülése óriási botrányt okozott októberben az elnökválasztás kampányhajrájában.

A The Washington Post című lap tette közzé a még 2005-ben készült videofelvételt, amelyen Trump, Billy Bush műsorvezetőnek vulgáris stílusban azzal kérkedett, hogy szívesen megfogdos nőket, rájuk mászik, rögtön csókolgatja őket. Beszélgetőtársának azt is mondta, hogy ragadja meg a nőket a nemi szervüknél, mert aki sztár, az bármit megtehet.

A Femennek nem ez az első Trump elleni akciója; az elnökválasztás napján az egyik New York-i szavazókörzetben két aktivistájuk tiltakozott félmeztelenül az akkor még elnökjelölt szexista kijelentési miatt.

Elkaszálta Magyarországot a strasbourgi bíróság

Kártérítést ítél meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) két, a magyarországi roma kisebbséghez tartozó ember számára, amiért ellenük és közösségük ellen elkövetett szóbeli és fizikai erőszak ügyében a bíróság véleménye szerint a magyar hatóságok nem jártak el elég körültekintően.

A strasbourgi székhelyű bíróság keddi ítéletében Király Alfréd és Dömötör Norbert számára fejenként mintegy 11 ezer euró kártérítés megfizetésére kötelezte Magyarországot.

Indoklásuk szerint egy korábbi, romaellenes és nyíltan rasszista felvonulás és az azon elhangzott beszédek közvetlen fenyegetést jelentettek a roma közösségre nézve. A felvonulás ideje alatt a rendőrség a romák kérése ellenére sem nyújtott konkrét védelmet számukra, a későbbiekben lefolytatott vizsgáltok menetében pedig komoly hiányosságok mutatkoztak.

2012 augusztusában felvonulást tartott a Jobbik Magyarországért Mozgalom Devecseren. A megmozduláson több százan vettek részt, akik közül egyesek flakonokat és köveket dobáltak egy, az udvarukról nézelődő roma család felé. Az udvaron tartózkodó Király Alfréd azzal fordult a rendezvényt biztosító rendőrökhöz, hogy egy ismerősét kővel fejen találták, a rendőrség ugyanakkor nem foglalkozott vele, és csak késve tett lépéseket a dobálók előállítására vagy azonosítására.

A felperesek panaszukban azzal érveltek, hogy a rendőrség passzivitást mutatott a rendezvény ideje alatt, és nem biztosított elegendő védelmet a romák számára.

A bíróság ítélete szerint a magyar hatóságok nem jártak el körültekintően, amikor a demonstráción elhangozott beszédeket és kijelentéseket gyűlöletkeltőnek nevezték ugyan, de azt mondták ki, hogy azok nem ösztönöztek erőszak elkövetésére.
Véleményük szerint "a rasszista kijelentések és az adott körülmények miatt mások jogainak megsértése és az erőszak elkövetésének egyértelmű és közvetlen veszélye állt fent a felvonulás alatt".

A strasbourgi bíróság a három évig tartó magyarországi eljárás hiányosságai között említette, hogy a vizsgálatok során az eljáró hatóságok a fizikai erőszak elkövetésére fókuszáltak, a rendőrség pedig a lehetséges elkövetőkből mindössze öt személyt hallgatott ki, és hármat nem is lehetett azonosítani.

A bíróság ezért úgy vélekedett, hogy a magyar hatóságok vizsgálata "korlátozott" volt, annak során "nem tudták megállapítani a valós tényállást", és "válaszuk nem minősül elégségesnek a valós és összetett helyzetre vonatkozóan".

Az ítélet szerint "a szórványosan erőszakos cselekedetek mellett lezajlott, nyíltan rasszista megmozduláson történtek gyakorlatilag jogkövetkezmények nélkül maradtak".

Mindez "azt a látszatot kelti, hogy jogszerű és elfogadott az ilyen megmozdulás", az azon való részvétel és a rasszista, gyűlöletkeltő viselkedés - tette hozzá a strasbourgi bíróság.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos minden tagállami jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, mégsem szolgáltattak számára igazságot.