Előfizetés

Félremagyarázzák a rovásírást?

"Sajnálatosnak tartjuk, hogy egyesek, anélkül, hogy állításaikat igazolni tudnák, továbbra is a pedagógusok heccelésével próbálkoznak" -reagálta a Klebelsberg Központ (KK), miután a Magyar Nemzet szombaton azt írta: meglepően rövid határidővel kérték az iskolaigazgatókat a múlt héten arra, mondják meg, hány diákjuk tanul rovásírást.

A KK sértődötten úgy fogalmazott: "félrevezető, találgatásokon alapuló" cikkek jelentek meg arról, hogy a kormányzat a rovásírás népszerűsítését, kiemelt támogatását tervezi. "A hírekben megjelentekkel szemben a valóság prózai: egy sajtókérdés érkezett a rovásírást tanuló általános iskolás diákok számáról, amelynek a megválaszolásához kért adatokat a Klebelsberg Központ a tankerületi központoktól" - közölték, hozzátéve: természetesen semmiféle retorzió nem éri azokat az iskolaigazgatókat, akik nem tudtak határidőig reagálni a kérésre. Azt is leszögezték: az állami intézményfenntartás "a támogató, segítő, menedzserszemléletű feladatellátásra helyezi a hangsúlyt, partnerként kezelve a köznevelési intézményeket". Ugyanakkor, ha a KK valóban menedzserszemlélettel, partnerként kezeli a köznevelési intézményeket, akkor érthetetlen, miért csak egy rövid utasítást osztottak ki az iskolaigazgatóknak a szoros határidővel ahelyett, hogy megindokolták volna az egyébként különösnek számító adatszolgáltatás okát.

A Magyar Nemzet szerint a KK reakciójának hangvétele is érthetetlen, hiszen a lap kereste a rovásírással kapcsolatos kérdéseivel a sajtóosztályukat, ám semmilyen visszajelzést nem kaptak, ahogyan egyébként a válaszul szánt közleményt sem küldték el kollégájuknak. Egyébként nem számítana nagy csodának, hogy a KK (korábbi nevén Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, vagyis Klik) a rovásírás, illetve hasonló kérdések iránt érdeklődjön, hiszen, ahogy lapunk is beszámolt róla: tavaly nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) utasítására arra voltak kíváncsiak, hogy hány "migráns" tanuló járt az intézményekbe. A tárca akkor azt közölte, hogy a menekültválság hatására kérte be a "migráns" tanulók létszámát, migránsnak pedig általánosságban az számított, aki nem turizmus céljával érkezett az országba, és nem volt magyar állampolgár.

Kreml: minél előbb találkozik Putyin Trumppal, annál jobb

Minél előbb létrejön Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump megválasztott amerikai elnök találkozója, annál jobb - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az NBC amerikai televíziónak vasárnap adott interjújában.

A TASZSZ orosz hírügynökség által ismertetett nyilatkozatában Peszkov elmondta: várható, hogy Putyin a bevett protokoll szerint üdvözöli majd Trumpot a január 20-án esedékes beiktatása alkalmából. "A továbbiak tőlük, az ő döntésüktől függenek majd" - mondta, hozzáfűzve, hogy a két vezetőnek "minden esetben beszélnie kell majd egymással".

"Minél előbb, annál jobb" - válaszolt a szóvivő arra a kérdésre, hogy mikor találkozhat egymással a két elnök. "Tekintettel a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi állapotára és a feszültségre, amely egyebek között a két ország közvéleményében is megmutatkozik, természetesen az a legjobb, ha leülnek egymással szemben, hogy megbeszéljék azt, amit szükséges" - vélekedett.

Mint mondta, tiszteletet érdemel Trumpnak a párbeszédre és a nyitottsága arra, hogy megkülönböztesse a hazugságot az igazságtól, de a Kremlnek célszerű lenne megvárni, hogy a megválasztott elnök átvegye feladatkörét. "Természetesen üdvözöljük ezt az új hangnemet" - mondta.

"Tudjuk, hogy az Egyesült Államok megválasztott elnöke nagyon sikeres üzletember. De amikor a Fehér Házban találja majd magát, amikor hivatalban lévő elnökké válik, akkor sok minden megváltozik majd. Meg kell várni és meg kell nézni milyen lesz a hangneme" - tette hozzá.

"Tiszteletben tartjuk, hogy kész a beszélgetésre, tiszteletben tarjuk a készségét, hogy megértse, mi az álhír és mi nem az. Ugyancsak tiszteletbe tartjuk azt, hogy kész párbeszéd révén, nem pedig nyílt konfrontáció útján megoldani a problémákat. Régóta várunk erre" - fogalmazott Peszkov. Mint mondta, a "részletekben fontos dolgok" rejlenek. "És mi elég türelmesek vagyunk, megvárjuk a beiktatást, azt, hogy Trump elkezdje ellátni elnöki feladatkörét" - közölte a szóvivő.

Hozzátette, az új amerikai kormányzatnak ki kell jelölnie azokat a területeket, amelyeken célszerű együttműködnie Oroszországgal a nemzetközi színtéren. Lehetőségként említette az Iszlám Állam terrorszervezet elleni közös fellépést. Ugyanakkor elismerte, hogy a két ország "túl hatalmas" ahhoz, hogy mindenben meg tudjon állapodni egymással. 

Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország nem hajtott végre hackertámadásokat az Egyesült Államokban és Putyin ilyenekre nem adott utasítást. Kizárta annak a lehetőségét is, hogy bármely orosz szerv az elnök tudta nélkül szánta volna rá magát hasonló lépésre. "Ez lehetetlen. A hivatalos Moszkva nem áll ezen kibertámadások mögött" - állította a szóvivő.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin elnök weboldalát is támadások százai, olykor ezrei érik, hol az Egyesült Államokból, hol Kínából, hol Indiából, hol pedig európai országokból.

"De ez nem teremt olyan helyzetet, hogy bejelentsük: ez Obama elnök utasítása alapján történt, vagy a Fehér Ház áll ezen támadások mögött. Ha ilyesmit jelentenénk be, önök azt gondolnák, hogy +ó, ezek az oroszok megőrültek+". - fogalmazott.
A kérdésre, hogy vajon Trumpnak nincs-e igaza, amikor azt mondja, hogy a kibertamadásokat Oroszország követte el, Peszkov kijelentette: "egyáltalán nincs igaza."

Rászálltak a hackerek Oroszországra - állítják Moszkvában

Jelentősen megnövekedett az orosz informatikai rendszerek elleni támadások száma - jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszijszakaja Gazeta című kormánylapnak adott interjújában.

"Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy jelentősen megnövekedett azoknak a kísérleteknek a száma, amelyek során külső erők kárt akartak okozni orosz informatikai rendszerekben" - jelentette ki Patrusev a TASZSZ hírügynökség által vasárnap ismertetett, a kormánylap által hétfőn leközlendő nyilatkozatában.

A politikus szerint mind a hackertámadások, mind a személyi adatok törvénytelen megszerzésére irányuló kísérletek elszaporodtak. Mint mondta, ezekhez a nemzetközi üzemeltetőket és szolgáltatókat is felhasználják és az alkalmazott módszerek folyamatosan fejlődnek.

"Barack Obama kormánya alaptalanul gyanúsítja Oroszországot hackertámadásokkal és tudatosan figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a fő internetszerverek az Egyesült Államok területén találhatók, és ezeket Washington hírszerzési, valamint egyéb olyan célokra használja fel, amelyek a dominanciája megőrzését szolgálják a világban" - mondta.

Patrusev szerint Oroszországnak adatok állnak rendelkezésére arról, hogy egyes országok, valamint befolyásos külföldi és transznacionális vállalatok együttműködnek a terroristákkal. Ezek egyebek között olajat és más nyersanyagot vásárolnak tőlük, valamint a terroristák beleegyezésével gyártatnak és szállítanak árucikkeket az általuk ellenőrzött területeken.

"Ennek véget vetni kivétel nélkül minden olyan ország feladata, amely kijelentette, hogy szembeszáll a terrorizmussal" - nyilatkozott az orosz biztonsági tanács elnöke, de nem nevezte meg az általa meggyanúsított kormányokat és cégeket.

Sajnálkozását fejezte ki, hogy az Obama-kormány csak szavakban és nem tettekben működött együtt Oroszországgal a terrorizmus elleni küzdelemben és reményét fejezte ki, hogy ezen a téren 2017-ben konstruktív kapcsolatok jönnek majd létre Moszkva és Washington között. Kifogásolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában sem jött létre aktív összefogás az Iszlám Állam és más terrorszerveztek ellen.