Előfizetés

Történelmi magyar aranyérem az Eb-n

Publikálás dátuma
2017.01.16. 06:52
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Egy arany- és öt ezüstérmet szerzett a magyar csapat vasárnap a gyorskorcsolyázók torinói rövidpályás Európa-bajnokságon.

A férfiak között Liu Shaolin Sándor Magyarország első egyéni aranyérmét nyerte az Európa-bajnokságok történetében, mivel győzött az 1000 méteres versenyben. Az 500 méteren világbajnok sportoló első helye mellé a 3000 méteres szuperdöntőben, valamint összetettben is szerzett egy-egy ezüstérmet, ezzel a magyar csapat legeredményesebbje lett. Testvére, a szombaton 1500 méteren ezüstérmes Liu Shaoang 1000 méteren is a második helyen zárt.

A női csapatból Keszler Andrea szerepelt a legjobban, ő 1000 méteren egyéniben, valamint Kónya Zsófia, Bácskai Sára és Jászapáti Petra társaként a váltóval is ezüstérmet nyert.

A magyar válogatott összesen hét éremmel, egy arannyal és hat ezüsttel zárta az Európa-bajnokságot.

Auschwitz magyar szemmel

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2017.01.16. 06:45
A haláltábor bejárata FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT BARBOU
Auschwitz magyar szemmel címen jelent meg Pelle János irodalomtörténész, közíró tanulmánykötete, amelyben a magyar zsidók kiirtásának néhány, kevésbé közismert részletét mutatja be korabeli sajtótermékek, dokumentumok, visszaemlékezések alapján. Képet rajzol fel Józsefváros zsidó múltjáról, illetve ismerteti a francia kiadásban 2005-ben megjelent Auschwitzi tekercseket, amelyek alapján felidézi a sonderkommandósok emlékiratai és az Oscar-díjas Saul fia hihetetlennek tetsző jelenetei közötti összefüggéseket.

Tíz tanulmányát szerkesztette új kötetébe Pelle János irodalomtörténész, közíró. Az Auschwitz magyar szemmel csupa olyan írást tartalmaz, amely vagy kevésbé ismert részleteket tárgyal, vagy fontosnak ítélt összefüggéseket elemez a magyar zsidók üldöztetésének, kiirtásának történetéből. A téma kimeríthetetlen mélységét tekintve nincs értelme rangsorolni, hogy vajon a Magyar Államvasutak szerepének tárgyalása érdekesebb-e a magyar holokauszt történetében, vagy a Soá Debrecenben című tanulmány tényei, esetleg a holokauszt miskolci örökségének részletes elemzése, amelyben végigköveti, hogy az antiszemitizmus legősibb formája, a vérvád mint kapott lángra 1946 nyarán a borsodi megyeszékhelyen.

Pelle munkásságában fontos helyet foglal el a magyarországi holokauszt, Auschwitz, a magyar antiszemitizmus témája, melyből kötetében több lényeges témát érint. Mégis, mert alig egy éve, hogy a Saul fia Oscar-díjat kapott, tehát időben is közel áll hozzánk, s mert Nemes Jeles László és csapata az egész világot megdöbbentette azzal, ahogyan eddig ismeretlen képét mutatta fel az auschwitz-birkenaui haláltábor mindennapi életének, a kötet tanulmányai közül „A pokol szívében” című írás kínálkozik elsőként az olvasónak. Pelle ebben ismerteti a 2005-ben Párizsban megjelent Hangok a hamu alatt című könyvet, melynek alcíme: Az auschwitz-birkenaui Sonderkommando tagjainak emlékiratai.

A filmmel kapcsolatban maga Nemes Jeles is többször emlegette ezt a könyvet, az úgynevezett Auschwitzi tekercseket, amelyeket 1944. őszén a Sonderkommando tagjai rejtettek el a III. számú krematórium környékén. Elásták a földbe – ez látható volt a Saul fiában is -, de volt, amelyet írója a hamvak alatt ásott göndörbe rejtett. A Sonderkommando kivégzett tagjainak titokban írásba foglalt tanúvallomásaiból, az utókornak szóló üzeneteiből Pelle azokat a részeket emeli ki, amelyek a Saul fia alapjául szolgálhattak, s a nézőnek visszaigazolják a film részleteinek hiteles valódiságát. Egyebek mellett az egyik Auschwitzi tekercsben olvasható a filmben is szereplő sonderes felkelés leírása. Az SS a Sonderkommando kivégzésére készült, erre volt válasz a felkelés.

„1944. október hetedike volt (…) amikor megtudtuk, hogy a nap közepén indul a teherautókonvoj a II-IV. krematórium háromszáz emberével. (…) megjelentek a háromszáz emberért, akik hihetetlen hősiességgel visszautasították a parancsot és a helyükön maradtak. Majd nagy kiáltással, pengékkel és kalapáccsal felfegyverkezve az őrökre vetették magukat (…). Alig telt el néhány perc, teherautók érkeztek, rajtuk egy géppisztolyokkal felszerelt SS-század (…) annyi fegyverrel, hogy egy fogolyra legalább két géppisztoly jutott.(…) az utolsó pillanatban fel akarták gyújtani a krematóriumot, de (…) a helyszínen agyonlőtték őket.”

A lengyel Zalmen Lewental auschwitz-birkenaui sonderkommandós 1962-ben megtalált jiddis nyelvű kézirata a legrészletesebb leírás a sonderesek felkeléséről. Pelle ismerteti az Auschwitzi tekercsek íróinak - Zalmen Gradowski, Lejb Langfus és Zalmen Lewenthal - útját Auschwitzig, s az utókornak szánt üzenetük leglényegét. Mint írja: „A Hangok a hamu alatt című kötetben szereplő történeti tanulmányok alapján állíthatjuk, hogy Nemes Jeles László filmje hitelesen ábrázolja az eseményeket. (…) Ez a nagyszerű, megrázó mozi a holokauszt eddig ismeretlen, felfoghatatlanul tragikus erkölcsi dilemmáját dolgozta fel, újat volt képes mondani oly módon, hogy a lehető legnagyobb mértékben hűséges maradt a történelmi tényekhez.”

A kötet többféle módszerrel készült tanulmányai között a legtestesebb a Józsefváros zsidó múltja című írása. Sok érdekes részletre kiterjedően mutatja be, mit is értsünk azon, hogy „Budapest VIII. kerülete a 19. század közepétől kezdve különleges szerepet játszott a magyar zsidóság asszimilációjában, a magyar-zsidó kultúra létrehozásában.” Különösen eleven a zsidó ószeresek és zsibárusok napjainkban már ismeretlen világának leírása, középpontjában a Teleki térrel.

Giorgo és Nicolo Pressburger a közelben nőttek fel, később olasz íróként ismerte meg őket Európa. Pelle tőlük idézi: „A keresztény időszámítás szerinti 20. század elején Budapest VIII. kerületét zsidók és cigányok tízezrei, az Osztrák-Magyar Monarchia két lenézett kisebbsége foglalta el.” A Teleki téri piacról írják: „jelentős kereskedelmi központtá vált, egyszersmind a szegénység és az emberi szenvedés olvasztótégelyévé.” A tanulmány tág történelmi hátteret rajzol meg a kerület zsidó lakossága szempontjából kiemelten fontos részeinek, épületeinek, betekintést enged a mindennapi életbe, leírja a vészkorszak üldözéseinek hullámait.

Ebben a tanulmányban rajtakapható Pelle rokonszenves vonása: személyessé, átélhetővé teszi vizsgálódása tárgyát rengeteg érdekes leírással, újságidézettel. Módszere a mai olvasóhoz közel hozza a múlt század évtizedeinek mindennapjait, hétköznapi gyakorlatát, emberi mozzanatait. Ír az „úri zsidók” meg a szegény ortodox népesség közötti óriási távolságról, meg arról, hogyan élt – majd hogyan halt - a kerületben a Józsefváros mintegy 30 ezer főt kitevő zsidó lakossága. (Apró részlet: a zsibárusok között volt kávémérése a világhírű fotográfus, André Kertész édesanyjának.)

A tanulmány sok más mellett részletesen foglalkozik a zsidótörvények érvényesülésével, a nyilasok nyílt uszításával a „Teleki tériek” ellen, a csillagos házakkal, a kerületből vidékre internált, onnan Auschwitzba deportált zsidó csoportok sorsával.

Az Auschwitz magyar szemmel című kötetet a K.U.K. kiadó gondozta, működésének 25. évét ünnepelve a tanulmányok megjelentetésével.

Auschwitz magyar szemmel

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2017.01.16. 06:45
A haláltábor bejárata FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT BARBOU
Auschwitz magyar szemmel címen jelent meg Pelle János irodalomtörténész, közíró tanulmánykötete, amelyben a magyar zsidók kiirtásának néhány, kevésbé közismert részletét mutatja be korabeli sajtótermékek, dokumentumok, visszaemlékezések alapján. Képet rajzol fel Józsefváros zsidó múltjáról, illetve ismerteti a francia kiadásban 2005-ben megjelent Auschwitzi tekercseket, amelyek alapján felidézi a sonderkommandósok emlékiratai és az Oscar-díjas Saul fia hihetetlennek tetsző jelenetei közötti összefüggéseket.

Tíz tanulmányát szerkesztette új kötetébe Pelle János irodalomtörténész, közíró. Az Auschwitz magyar szemmel csupa olyan írást tartalmaz, amely vagy kevésbé ismert részleteket tárgyal, vagy fontosnak ítélt összefüggéseket elemez a magyar zsidók üldöztetésének, kiirtásának történetéből. A téma kimeríthetetlen mélységét tekintve nincs értelme rangsorolni, hogy vajon a Magyar Államvasutak szerepének tárgyalása érdekesebb-e a magyar holokauszt történetében, vagy a Soá Debrecenben című tanulmány tényei, esetleg a holokauszt miskolci örökségének részletes elemzése, amelyben végigköveti, hogy az antiszemitizmus legősibb formája, a vérvád mint kapott lángra 1946 nyarán a borsodi megyeszékhelyen.

Pelle munkásságában fontos helyet foglal el a magyarországi holokauszt, Auschwitz, a magyar antiszemitizmus témája, melyből kötetében több lényeges témát érint. Mégis, mert alig egy éve, hogy a Saul fia Oscar-díjat kapott, tehát időben is közel áll hozzánk, s mert Nemes Jeles László és csapata az egész világot megdöbbentette azzal, ahogyan eddig ismeretlen képét mutatta fel az auschwitz-birkenaui haláltábor mindennapi életének, a kötet tanulmányai közül „A pokol szívében” című írás kínálkozik elsőként az olvasónak. Pelle ebben ismerteti a 2005-ben Párizsban megjelent Hangok a hamu alatt című könyvet, melynek alcíme: Az auschwitz-birkenaui Sonderkommando tagjainak emlékiratai.

A filmmel kapcsolatban maga Nemes Jeles is többször emlegette ezt a könyvet, az úgynevezett Auschwitzi tekercseket, amelyeket 1944. őszén a Sonderkommando tagjai rejtettek el a III. számú krematórium környékén. Elásták a földbe – ez látható volt a Saul fiában is -, de volt, amelyet írója a hamvak alatt ásott göndörbe rejtett. A Sonderkommando kivégzett tagjainak titokban írásba foglalt tanúvallomásaiból, az utókornak szóló üzeneteiből Pelle azokat a részeket emeli ki, amelyek a Saul fia alapjául szolgálhattak, s a nézőnek visszaigazolják a film részleteinek hiteles valódiságát. Egyebek mellett az egyik Auschwitzi tekercsben olvasható a filmben is szereplő sonderes felkelés leírása. Az SS a Sonderkommando kivégzésére készült, erre volt válasz a felkelés.

„1944. október hetedike volt (…) amikor megtudtuk, hogy a nap közepén indul a teherautókonvoj a II-IV. krematórium háromszáz emberével. (…) megjelentek a háromszáz emberért, akik hihetetlen hősiességgel visszautasították a parancsot és a helyükön maradtak. Majd nagy kiáltással, pengékkel és kalapáccsal felfegyverkezve az őrökre vetették magukat (…). Alig telt el néhány perc, teherautók érkeztek, rajtuk egy géppisztolyokkal felszerelt SS-század (…) annyi fegyverrel, hogy egy fogolyra legalább két géppisztoly jutott.(…) az utolsó pillanatban fel akarták gyújtani a krematóriumot, de (…) a helyszínen agyonlőtték őket.”

A lengyel Zalmen Lewental auschwitz-birkenaui sonderkommandós 1962-ben megtalált jiddis nyelvű kézirata a legrészletesebb leírás a sonderesek felkeléséről. Pelle ismerteti az Auschwitzi tekercsek íróinak - Zalmen Gradowski, Lejb Langfus és Zalmen Lewenthal - útját Auschwitzig, s az utókornak szánt üzenetük leglényegét. Mint írja: „A Hangok a hamu alatt című kötetben szereplő történeti tanulmányok alapján állíthatjuk, hogy Nemes Jeles László filmje hitelesen ábrázolja az eseményeket. (…) Ez a nagyszerű, megrázó mozi a holokauszt eddig ismeretlen, felfoghatatlanul tragikus erkölcsi dilemmáját dolgozta fel, újat volt képes mondani oly módon, hogy a lehető legnagyobb mértékben hűséges maradt a történelmi tényekhez.”

A kötet többféle módszerrel készült tanulmányai között a legtestesebb a Józsefváros zsidó múltja című írása. Sok érdekes részletre kiterjedően mutatja be, mit is értsünk azon, hogy „Budapest VIII. kerülete a 19. század közepétől kezdve különleges szerepet játszott a magyar zsidóság asszimilációjában, a magyar-zsidó kultúra létrehozásában.” Különösen eleven a zsidó ószeresek és zsibárusok napjainkban már ismeretlen világának leírása, középpontjában a Teleki térrel.

Giorgo és Nicolo Pressburger a közelben nőttek fel, később olasz íróként ismerte meg őket Európa. Pelle tőlük idézi: „A keresztény időszámítás szerinti 20. század elején Budapest VIII. kerületét zsidók és cigányok tízezrei, az Osztrák-Magyar Monarchia két lenézett kisebbsége foglalta el.” A Teleki téri piacról írják: „jelentős kereskedelmi központtá vált, egyszersmind a szegénység és az emberi szenvedés olvasztótégelyévé.” A tanulmány tág történelmi hátteret rajzol meg a kerület zsidó lakossága szempontjából kiemelten fontos részeinek, épületeinek, betekintést enged a mindennapi életbe, leírja a vészkorszak üldözéseinek hullámait.

Ebben a tanulmányban rajtakapható Pelle rokonszenves vonása: személyessé, átélhetővé teszi vizsgálódása tárgyát rengeteg érdekes leírással, újságidézettel. Módszere a mai olvasóhoz közel hozza a múlt század évtizedeinek mindennapjait, hétköznapi gyakorlatát, emberi mozzanatait. Ír az „úri zsidók” meg a szegény ortodox népesség közötti óriási távolságról, meg arról, hogyan élt – majd hogyan halt - a kerületben a Józsefváros mintegy 30 ezer főt kitevő zsidó lakossága. (Apró részlet: a zsibárusok között volt kávémérése a világhírű fotográfus, André Kertész édesanyjának.)

A tanulmány sok más mellett részletesen foglalkozik a zsidótörvények érvényesülésével, a nyilasok nyílt uszításával a „Teleki tériek” ellen, a csillagos házakkal, a kerületből vidékre internált, onnan Auschwitzba deportált zsidó csoportok sorsával.

Az Auschwitz magyar szemmel című kötetet a K.U.K. kiadó gondozta, működésének 25. évét ünnepelve a tanulmányok megjelentetésével.