Áremelések sora jön - A pékek kezdik

Publikálás dátuma
2017.01.14. 06:22

Akár hosszú évekre is búcsút mondhatunk a 0 százalék körüli inflációnak. 2016-ban átlagosan 0,4 százalékos volt a drágulás mértéke. Decemberben a fogyasztói árak 1,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei évre a nemzetgazdasági tárca átlagosan 1,6 százalékos inflációt vár, az elemzők szerint 2 százalék felett lesz az idei átlagos drágulás.

Az emberek emlékezetében feltehetően nem az marad majd meg a 2016-os esztendőről, hogy éves átlagban mindössze 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, sokkal inkább az, hogy a decemberi ünnepek időszakában észlelhető drágulás volt. A KSH jelentése szerint decemberben éves összevetésben 1,8 százalékos volt a pénzromlás üteme, a novemberi 1,1 százalék után, hasonló mértékű 12. havi áremelkedés legutoljára három és fél éve volt. Az esztendő utolsó hónapjában már észlelhető volt, hogy véget ért az a kegyelmi időszak, amikor a kőolaj relatíve alacsony világpiaci ára miatt az üzemanyagok is olcsóbbak voltak, és két esztendeig kedvező inflációs környezetet teremtve. A hosszú esztendők vajúdása nyomán megszületett a kitermelést mérséklő OPEC egyezmény - amelyhez csatlakoztak a szervezeten kívüli olyan nagy piaci szereplők is, mint Oroszország -, ami egyértelmű trendfordulót idézett elő. Ennek révén tavaly decemberben, egy évre visszatekintve, 6,5 százalékkal emelkedtek a hazai üzemanyagárak. Ugyanakkor az élelmiszerek 1,3 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkeknél pedig csekély, 0,5 százalékos árcsökkenést regisztráltak a statisztikusok.

A jelent, illetve a jövőt illetően Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjétől megtudtuk, hogy januárban 2 százalék körüli, az egész esztendőben pedig 2,4 százalék körüli átlagos árindexre számít a szakember. Németh Dávid azonban feltette a kérdést: a baromfihús, a tej, a tojás, az éttermi étkezés és az internet forgalmi adójának a csökkentése mennyire megy át a fogyasztói árakba. Véleménye szerint nem lesz teljes mértékű ez a folyamat. Az internetáfa csökkentésről egyenlőre annyit lehet tudni, hogy a Magyar Telekom végrehajtja, a többi szolgáltató ugyan még nem nyilatkozott, de a kevés szereplős piacra való tekintettel, a versenytársak minden bizonnyal követni fogják a legnagyobb szereplő lépését. (A nemzetgazdasági tárca optimizmusa ezúttal is határtalan, ugyanis a pénteki közleményükben az áfamérséklés hatásaként jelentős mértékű árcsökkenést prognosztizáltak.) Németh Dávid utalt arra, hogy a jegybank elérte a célját, mint az a legfrissebb inflációs adatokból is látszik, így a további lazítás nem látszik indokoltnak.

Februártól drágább lesz a kenyér
2016 novemberében a mezőgazdasági termelői árak 5,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, ami a növényi termékek árának 11 százalékos csökkenéséből, illetve az élő állatok és állati termékek árának 5,1 százalékos növekedéséből tevődik össze. A tej felvásárlási ára július óta folyamatosan növekszik, miközben a baromfi felvásárlási ára folyamatosan csökken - jelentette a KSH.
Feltűnő, hogy a gabonafélék ára 15 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a Magyar Pékszövetség egyik vezetője tegnap bejelentette: február 1-jétől 15-20 százalékkal emelik termékeik árát. Utalt arra, hogy 2011 óta - néhány prémiumtermék kivételével - nem drágultak a pékáruk. A tej felvásárlási ára július óta emelkedett, novemberben 87 forint/liter volt. De még ennél is érdekesebb, hogy a vágósertés ára 15 százalékkal nőtt, holott tavaly csökkent az áfája. Összességében a tavalyi év első tizenegy hónapjában mezőgazdasági termelői árak 3,7 százalékkal mérséklődtek.

Ehhez kapcsolódva Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezetője azt közölte, hogy véleménye szerint a gyorsuló inflációs ráta miatt nem fog a Monetáris Tanács változtatni az álláspontján és fenn fogja tartani a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának szempontjából az is kiemelt fontosságú lesz, hogy a nagy nemzetközi jegybankok hogyan alakítják a saját monetáris politikáikat, azaz hányszor emel idén kamatot az amerikai szövetségi nemzeti bank szerepét betöltő Federal Reserve, illetve az Európai Központi Bank miként alakítja a kötvényvásárlási programját. Ürmössy Gergely nem zárja ki, hogy az idei átlagosan 2,3 százalékos inflációs ráta, 2018-ban átlépheti a 3 százalékos szintet is. Emiatt rövidtávon az MNB kommunikációjából kikerülhet, hogy a Monetáris Tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára - vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője. Amennyiben a szakember jóslata beválik, azt feltehetően a pénzintézetek örömmel fogadják majd, hiszen ezzel véget érhetne az a számukra kedvezőtlen helyzet, hogy a jegybank határt szab a betéteik elhelyezésének, azt remélvén, hogy ezzel rábírják pénzintézeteket a nagyobb mértékű hitelezésre.

Az inflációs adat közlését követően az euró-forint keresztárfolyam stabil maradt, és egész pénteken nem érte el a 308-as szintet.

Így látják Londonban
A Goldman Sachs londoni elemzői hosszabb időtávra előretekintve hangsúlyozzák, hogy Magyarországon és a többi feltörekvő európai gazdaságban meglepően korlátozott az alacsony munkanélküliségből és a bérnövekedésekből eredő nyomás átszűrődése a fogyasztói árakba. Vagyis ezek hatása az infláció alakulására meglehetősen csekély.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének elemzői felülvizsgált térségi előrejelzésükben azt valószínűsítették, hogy mindenekelőtt az élelmiszerek, és a dollár erősödése miatt az olaj okoz majd felfelé ható inflációs meglepetéseket a feltörekvő európai gazdaságokban. Ennek alapján a ház az idei magyarországi, csehországi és lengyelországi éves átlagos inflációra szóló prognózisait 0,2-0,4 százalékponttal emelte. A cég londoni elemzői a legkisebb mértékben idei átlagos magyar inflációra adott előrejelzésüket emelték, 0,2 százalékponttal 2,6 százalékra. A bankcsoport közgazdászai szerint az egyes élelmiszerek áfájának csökkentése azonban akár 0,5 százalékpontot is lefaraghat a teljes kosárra számolt tizenkét havi januári inflációból, elfedve az alapszintű inflációs nyomás erősödését a magyar gazdaságban.

Szerző

Érik a sztrájk az FKF-nél

Brutális támadás érte a magyar szakszervezeti mozgalmat, amikor tegnap a bértárgyalások közepén, azonnali hatállyal felmondott a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. a cégnél működő szakszervezet vezetőjének és három koordinátorának – így értékelte a történteket Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke hozzátette, ezt a szakszervezetek nem hagyják szó nélkül, ma délután döntenek a lehetséges válaszlépésekről.

A kirúgott szakszervezeti titkár, aki egyben az egész ágazatot képviselő Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének (HVDSZ 2000) elnöke is, a Népszava kérdésére kijelentette, nem akarnak feltétlenül sztrájkolni, de a dolgozók körében erősödik a sztrájkhangulat, bár tudják, a fővárosi utakról a havat el kell takarítani. Nem értik tehát a vállalat lépését, különösen ő nem, aki 20 éve dolgozik az FKF-nél. A felmondó levelek átadása után ráadásul zárolták a szakszervezet irodáját, így a tagság adataihoz az érdekvédők hétfőn csak rendőri kísérettel juthatnak hozzá. A bértárgyalásokon még a tavalyi emelés mértékéről sem született megállapodás, az eredménytelen egyeztetés hatására a HVDSZ 2000 a még elégséges szolgáltatások megállapítására bírósághoz fordult, amely eddig nem hozott döntést, azt kérte, a szakszervezet pontosan mondja meg, mikor akar sztrájkolni.

A szakszervezetek ugyanakkor nem akarnak mindenáron idáig jutni, meg szeretnének egyezni a vállalat vezetőivel, mert lassan valóban veszélybe kerül a cég közszolgáltatásainak ellátása, az év első hetében máris 10 dolgozó mondott fel.

Az FKF Zrt. sajtóirodája megküldte a Népszavának azt a körlevelet, amelyben a vezérigazgató azzal indokolta a szakszervezeti vezetők kirúgását, mert a Munka Törvénykönyve alapján „a szakszervezetnek a munkáltatótól független szervezetnek kell lennie”, márpedig eddig az érdekvédőknek a cég fizette a munkabérét. A jogértelmezésen még jó ideig vitáznak majd a jogászok, Tarlós István főpolgármester pedig azt ígérte Kordás Lászlónak, hogy hétfőn utánajár a történteknek.

Szerző

Politikusok maradtak talpon

Nagyot ferdített a közmédia sajtóosztálya, amikor azt állították, a Maradj talpon! című műsoruknál mindig arra törekedtek, hogy "bármilyen elkötelezettségű hivatásos pártpolitikus ne szerepeljen" a produkcióban, szerintük ugyanez vonatkozik "minden politikai tömörülés választott tagjára, tisztségviselőjére vagy közhatalmat gyakorló személyére" is. 

Ám ezek ellenére a vetélkedőben helyet kapott többek között egy fideszes háttérember, Holbok Sándor, aki a Mengyi Roland korrupciós ügyében érintett Public Sector Consulting Kft. egyik tulajdonosa, több állami cégben is feltűnt, 2006-tól Habony Árpád kampánycsapatának tagja, Szájer József kabinetfőnöke is volt, 2010-ben pedig a Honvédelmi Minisztérium tanácsadója, valamint a tárca két cégének felügyelőbizottsági elnöke, továbbá a HM Arzenál Elektronikai Zrt. igazgatósági tagja lett - írta az Alfahír. Holboknak a kormány egyik kedvenc kommunikációs cégének tulajdonosával, Kuna Tiborral is volt közös érdekeltsége. Emellett a cégadatok szerint felügyelőbizottsági tag a Rogán Antal gyerekét nevelő Gubicza Ágoston cégében, az Eximbanknál egyedüli ajánlattevőként sikeresen pályázó GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-ben, amely így egy 16 milliárdos tőkealapot kezelhet.

Holbok egyébként kétmillió forintot is nyert a műsorban, amelyet az Apropó Média Kft. készít, a cégben tavaly januárig részesedése volt a Habonnyal jó kapcsolatot ápoló Halkó Gabriellának, aki most a TV2 gazdasági és stratégiai igazgatója. A portál emlékeztetett, a közmédia a jobbikos Varga Dánielt végül nem engedte szerepelni, holott a válogató után már be is hívták a forgatásra. Az MTVA ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a politikus a válogatón "nem mondott el mindent magáról", nem említette, hol dolgozik.

Nem a Habony-ember az egyetlen politikával kapcsolatba hozható személy, aki szerepelt a kvízműsorban: szerdán az Országház egyik osztályvezetője, Udvarhelyi Péter volt az este főjátékosa. Az Index szerint szerepelt a műsorban: Czibulya Balázs, Sokorópátka polgármestere, Tóth Róbert a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízotti kabinet tagja, Safiánné Maginyecz Dóra szlovák önkormányzati képviselő, a kesztölci Reznyik Zsuzsi szintén szlovák nemzetiségi képviselő, Kopornaky Sándor pedig Kercaszomor település független polgármestere is. Szerepelt a Századvég külpolitikai igazgatója, Szabó Dávid József is, illetve Csatári Bence, a fideszes Nemzeti Emlékbizottság történésze, aki hét évig volt MTI vallásügyi tudósítója. Szerepelt még Kántor Erzsébet, a sülysápi polgármester testületi ügyintézője, és Bak Ákos Péter az Emmi, OH, Felsőoktatási Kutatás-fejlesztési Főosztály vezetője is.

Megkérdeztük a köztévét, hogy tudtak-e, hogy az említettek politikusok, tisztviselők. Illetve amennyiben nem, ki hibázott, és engedte őket szerepelni. Kobza Miklós sajtófőnök azt felelte, az összeállításban független alpolgármesterek és képviselők szerepelnek, a köztisztviselők pedig nem politikusok, "a produkció továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy dönthessen arról, kiket szerepeltet a Maradj talpon! műveltségi vetélkedőben".

Szerző