Már 200 millió keresztényt üldöznek?

Az Open Doors nevű keresztény, az evangélikus egyházhoz közel álló szervezet már 200 millióra becsüli azon keresztények számát, akiket hitük miatt üldöznek a világban. E számot várhatóan számos bírálat éri majd, mert az egy évvel korábban nyilvánosságra hozott 100 milliós becslést is sokat bírálták. Ez ugyanis nem pontos, tudományos eszközökkel megállapított szám, hanem becslés, amelyet nehezen körülhatárolható kritériumok alapján állapítottak meg.

A segélyszervezet szerdai megállapításait is sokan fenntartásokkal kezelik, így azt a kijelentést is, hogy 2016-ban megkétszereződött azon keresztények száma, akik üldöztetésnek vannak kitéve. A németországi központú szervezet 200 milliós becslését nyilván igen sokan megkérdőjelezik majd.

A tanulmányban az egyes országokat rangsorolják a keresztényüldözés mértéke szerint. Az első helyen Észak-Korea áll, amely minden más rezsimnél brutálisabban lép fel a keresztények ellen. Az első tízbe Phenjan mellett Szomália, Afganisztán, Pakisztán, Szudán, Szíria, Irak, Irán, Jemen, valamint Eritrea került be. Ezekben az országokban különösen veszélyes kereszténynek lenni.

A 11-től 30. helyig olyan országok szerepelnek, amelyeknél a keresztények másodrangú állampolgárok. Itt már a muzulmán államokon kívül több olyan ország is felbukkan, ahol a buddhizmus az uralkodó vallás.

Az Open Doors Ázsia több országában pedig „vallásilag motivált nacionalizmusról" számolt be. Ez egyebek mellett Indiára is igaz, állapítja meg a jelentés. Az Open Doors szerint Indiában hindu nacionalizmus figyelhető meg, a kormányzat jóváhagyásával. A szervezet havonta átlagosan 40 olyan esetről számol be, amikor lelkészeket, papokat vernek meg, templomokat gyújtanak fel, vagy megkínoznak a kereszténységre áttérteket. India ezért került az előző évi 17. helyről a 15-re.

Hasonló a helyzet Bhutánban, vagy Srí Lankán is, ahol a keresztényeket nem is illetik meg ugyanazok a jogok, mint a buddhistákat. A jelentés szerint a keresztényüldözés nemcsak vallási fanatizmusra vezethető vissza, hanem a nacionalizmus és az agresszív identitáspolitika által is. Az Open Doors emiatt állítja azt, hogy az elmúlt évben jóval több keresztényt üldöztek a világban, mint 2015-ben.

A pontrendszert a keresztényekkel szembeni erőszak mellett a szociális, politikai, és gazdasági nyomásgyakorlás mutatói alapján állították össze, vagyis figyelembe vették azt, hogy gazdasági szempontból a keresztények mennyire vannak hátrányos helyzetben.

Ugyanakkor az Open Doors szerint továbbra is az agresszív iszlamizálás jelenti a legnagyobb veszélyt a keresztényekre. Iránban, Pakisztánban és Szudánban államilag is elnyomják a keresztényeket, a Szaharától délre fekvő országokban, Nigériában és Kenyában viszont iszlám milíciák fenyegetik embertársaikat. A segélyszervezet szerint a keresztények helyzete gyakran jobb az autokrata rezsimekben, mert ezekben az országokban még bizonyos fokú védelmet élveznek. A keresztények nagy veszélyeknek vannak kitéve azokban az országokban is, amelyekben polgárháború dúl, vagy ehhez hasonló helyzet alakult ki. Példaként említették Irakot, Afganisztánt, Szíriát és Jement, ahol a keresztények ellen több frontos háború folyik.

Az Open Doors a dokumentumban felszólítja Európa kormányait, hogy változtasson a kitoloncolás módján, s ügyeljen azokra, akik áttértek a keresztény hitre, mert hazájukban veszélyeknek lennének kitéve.

Szerző

Új sportigazgató a magyar csapat élén

Publikálás dátuma
2017.01.11. 06:54
FOTÓ: HÁFRA ZSOLT
Mostantól a korábbi motorversenyző, Rizmayer Gábor tölti be a sportigazgatói pozíciót Magyarország legnagyobb gyorsasági-motoros csapata, a 220 Volt H-Moto Team élén.

„Mivel mindenképpen szerettem volna a motorsportban maradni, így örömmel vállaltam el ezt a feladatot, hiszen évek óta jó kapcsolatban vagyok a csapatvezetővel, Kelemen Krisztiánnal. Nagyon összetett lesz a feladatom, gyakorlatilag a teljes csapat idényét irányítom majd, egyelőre a 2017-es szezonban – közölte Rizmayer. – Már most aktívan részt vettem abban is, hogy melyik versenyző hol, milyen bajnokságban induljon, mind a felnőtt, mind pedig az utánpótlásvonalon. Feltérképeztem a várható mezőnyöket, és ezek alapján döntöttünk közösen a szezon feladatairól. A motorok felkészítését is én irányítom, valamint szakmai kapocs leszek a csapat menedzsmentje és a versenyzők között.”

Szerző

Felduzzasztják a mezőnyt a vb-n

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) egyhangú döntése értelmében a világbajnokság mezőnyét 2026-tól a jelenlegi 32 csapatról 48-ra növelik. Mindez azt jelenti, hogy a FIFA az Európai Labdarúgó-szövetséghez (UEFA) hasonlóan bővítésben gondolkodott, hogy minél több ország tudjon részt venni a legrangosabb eseményeken, de persze mindez pénzügyileg is kecsegtetőbb struktúra a szövetség számára.

Az előzetes számítások szerint a bevétel csaknem 20 százalékkal, 6,5 milliárd dollárra nőhet. Noha a költségek 300 millióval gyarapodhatnának, - így elérhetnék a 2,3 milliárd dollárt - a lehetséges nyereség viszont 640 millió dollár lenne.

A lebonyolítási rendszer biztosan megváltozik, 16 háromcsapatos csoportot hoznak létre, s ezekből az első két helyezett jut tovább az egyenes kieséses szakaszba. A létszám bővülése egyúttal azzal is jár, hogy a korábbi 64 mérkőzés helyett 80-at rendeznek, ám a végső győztes ugyanúgy hét meccset játszik majd, ahogyan eddig is. A világbajnokságot 32 nap alatt akarják lebonyolítani, tehát a torna hossza nem nő, csupán a program sűrűsödik.

Az első tornán, 1930-ban még csupán 13 csapat vett részt, majd egy ideig 13, 15 és 16 válogatott között mozgott a létszám. 1954-től 16 gárda viaskodott egymással, 1982-ben 24-re bővítették a létszámot, 1998-ban pedig 32-re.

Több fontos kérdés azonban még tisztázatlan: a kontinentális szövetségek hány rajthelyet kapnak, azaz a további 16 induló melyik kontinensről érkezik majd. Továbbá arról sem döntöttek, hogy a csoportszakaszban megszűnjön-e a döntetlen, ugyanis a FIFA elnöke, Gianni Infantino korábban felvetette, hogy egyenlő állás esetén büntetőpárbajban dőljön el a párharc, ezzel is izgalmasabbá téve a viadalt.

Szerző