Előfizetés

Előválasztás - Nem tisztul a kép

Jövő szerdán hallgatja meg az MSZP elnöksége Botka László miniszterelnök-jelölti terveit, addig a demokratikus ellenzék pártjai nem tárgyalnak tovább az előválasztásról - tudta meg Molnár Gyula pártelnöktől a Népszava. Az MSZP elnöke a szocialista vezérkar tegnapi ülése után lapunknak megerősítette, előválasztást akarnak annak ellenére, hogy támogatják a szegedi polgármester ambícióit. Azt is elmondta, az elnökség felsorakozott Majtényi László köztársasági-elnöki jelölése mellett, amiről az MSZP választmánya is dönteni fog. A frakciónak azt javasolják, írja alá a Majtényi jelöléséhez szükséges ívet.

Nem Botka- vagy Gyurcsány-képletekben gondolkoznak, ne az MSZP, illetve a DK döntse el, ki legyen a demokratikus ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, hanem a választók - üzente az előválasztásról tárgyaló partnereinek tegnap Szabó Tímea. A Párbeszéd társelnöke a Hír Tv-ben ismét kiállt az előválasztás mellett, amibe a civileket is be akarják vonni. Az utóbbi hetekben nem az MSZP koncepciójáról folyt a diskurzus, hanem például arról, tartsanak-e online előválasztást. Az ehhez szükséges internetes platformot pénteken civilek be is mutatták, a kezdeményezést Karácsony Gergely a Párbeszéd másik társelnöke a nyilvánosság előtt támogatta.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke tegnap az ATV-ben ismét világossá tette, pártja önállóan készül a választásra. Mind a 106 körzetben saját jelöltet állítanak, erre testületi döntés kötelezi őket. A politikus az előválasztásban amúgy sem lát annyi fantáziát, mint a többi ellenzéki párt és nem tudja, azok tényleg így akarnak-e nekimenni a 2018-as választásnak. Az Együtt álláspontja sem változott, a párt az egyéni képviselőjelöltekről hajlandó megegyezni, ám saját országos listát állítanának.

A DK-ban nem aratott osztatlan sikert, hogy a szegedi polgármester bejelentkezett a miniszterelnök-jelölti posztra és azt a szocialisták azonnal elfogadták. Ez ugyanis szerintük szembemegy az MSZP előválasztásra vonatkozó javaslatával.

Rekordösszeget szórt el a kormány

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2017.01.10. 06:00
A választásra készülve az idei költségvetésben is minden bizonnyal találnak forrást az osztogatásra FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A kormánynak sikerült egyetlen hónap alatt rekord mennyiségű pénzt elszórnia, aminek decemberben ugyancsak rekord méretű egy havi deficit lett a következménye. Így áldozta be a várakozásoknál kedvezőbb GDP arányos államháztartási hiányt a felelőtlen költekezés oltárán. Mindez megkérdőjelezi azt, hogy a jelenlegi Magyarországon létezne a költségvetési fegyelem.

Különleges esztendőnek minősítették a szakemberek a tavalyit, a költségvetés szempontjából. Abban még nincs semmi szokatlan, hogy az egész éves pénzforgalmi hiány 848 milliárd forint lett, az már viszont párját ritkítja, hogy tavaly decemberben a kormány gigantikus költekezésbe fogott, és ennek következtében 907 milliárd forintos mínusszal zárta az esztendő utolsó hónapját a büdzsé. Tavaly novemberben úgy tűnt, hogy azt a hónapot jelentős többlettel zárhatja a büdzsé, ám a kormány esztelen költekezésbe fogott, kihasználva azt a korábban a maga számára teremtett lehetőséget is, hogy a költségvetés fősoraiból a saját - gyakran nem minden érdek nélküli céljai megvalósításához - az Országgyűlés jóváhagyása nélkül csoportosíthat át pénzeket. Jogosan merül fel a kérdés: mit érhet az a költségvetés, ahol - ha csak egyetlen hónapra is -, ekkora többlet keletkezhet?

Emlékezetes, hogy tavaly áprilisban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elismerte, hogy a 2017-es költségvetés készítésekor a kormány figyelembe vette, hogy választási időszak következik, mert nem akarnak úgy járni, mint 2002-ben, amikor az emberek nem érezték, hogy a gazdaság jobban teljesít, és ez is oka volt, hogy a Fidesz elvesztette a választásokat. A tavalyi, összességében 1000 milliárd forintot meghaladó mértékű osztogatással a kormány csak azt bizonyította, hogy az elmúlt esztendőben is a 2018-as választásokra gondolt - mondta Katona Tamás. Az egyetemi tanár ehhez hozzáfűzte, hogy a pénzszórásnál csak arra fordított a kormány gondot, hogy belül maradjon a GDP arányos hiány a maastricht-i kritériumban szereplő 3 százalékos mértéken, ami egész biztos, hogy sikerült is.

A tavaly novemberi költségvetési többlet főként a növekedési adóhitelnek köszönhető. Mint ismeretes a GE (a korábbi General Electric) magyarországi leánya 2015-2016-2017-re összesen 512 milliárd forint extra társasági adóbefizetésről állapodott meg a magyar kormánnyal az amerikai multi adóoptimalizációs projektje keretében, amit három év alatt egyenlő részletekben fizetnek be az adóhatóságnak. (Erre a projektre találta ki a magyar kormány a növekedési adóhitel konstrukciót - ami egy halasztott adófizetést jelent.) Vagyis ennek a tavalyi évben elszámolt adókedvezménynek mintegy felét a GE egymaga fizette be - emlékeztetett Katona Tamás, aki ehhez hozzáfűzte, hogy a másik fele mintegy ötven, jórészt off-shore cégtől származott. A növekedési adóhitel sérti az uniós egyezményeket - ezért a szakember nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Brüsszel szankciókat fog emiatt alkalmazni. A kedvezményes adózásnak ez a formája ugyanis lehetővé teszi, hogy a más országokban keletkező adót nálunk fizessék meg. Innen is eredhetett az átmeneti költségvetési többlet, amit még megfejelt a fogyasztási adóból származó, a korábban tervezettnél lényegesen nagyobb mértékű adótöbblet és az állami földárverésekből származó bevétel.

Az átmeneti költségvetési többlet másik okára Palócz Éva világított rá a 168 órának adott interjújában, amikor a Kopint-Tárki vezérigazgatója arról beszél, hogy egyáltalán nem biztos, hogy nullás költségvetésre van szükség egy olyan országban, ahol a GDP 1-1,5 százalékát kitevő finanszírozás hiányzik az egészségügyből, nem beszélve a közoktatás drámai helyzetéről, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására a mainál sokszorosan többet kellene költeni.

Előre tekintve azt még nem lehet megmondani, hogy a 2017-es költségvetés hogyan is tud megállni a lábán - figyelmeztetett Katona Tamás. Ugyanis a tavaly tavasszal elfogadott idei büdzsé nem vehette figyelembe a később elfogadott adótörvényeket, a minimálbérbér és a garantált emelésének költségvetési hatásait, ezért ebben a büdzsében már semmi sem úgy igaz, ahogy elfogadták. Így tavasszal vagy a nyár elején mindenképpen módosítani kell.

Palóc Kft. - Meghosszabbították a fizetési moratóriumot

Meghosszabbította a fizetési moratóriumot a bíróság, így a salgótarjáni székhelyű Palóc Nagykereskedelmi Kft. tovább folytathatja a tárgyalásait a hitelezőkkel - a Cégközlönyben megjelent közlemény szerint az új határidő április 6.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft.-nél, Nógrád megye legnagyobb munkáltatójánál szeptember 23-án rendelte el a csődeljárást a Balassagyarmati Törvényszék. A végzés közzétételétől az adóst 120 napig fizetési moratórium illette meg. Két hitelezői tárgyalás is lezajlott azóta, és a másodikon a hitelezők hozzájárultak a fizetési haladék időtartamának 75 nappal való meghosszabbításához.

A Palóc korábban a CBA egyik legjelentősebb partnere volt, ám a franchise tulajdonos a csőd bejelentését követően letiltotta a logó és a név használatát.