Peking nem örül a pápa közeledésének

Publikálás dátuma
2017.01.10. 06:31
A pápa nem adja fel, továbbra is gesztusokat tenne Pekingnek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Egyelőre nem fogadta nagy lelkesedéssel Kína Ferenc pápának azt a törekvését, hogy jelentősen javítsák a Szentszék és a világ legnépesebb államának viszonyát. Peking egyházügyi hivatalának vezetője, Vang Zuan reményét fejezte ki, hogy a Vatikán „lépéseket tesz” a viszony javításáért, „rugalmasságot” tanúsít és pragmatikusan viszonyul a kérdéshez – idézte a politikust az Újkína hírügynökség. Vang ezt akkor közölte, amikor a katolikus egyház képviselőivel találkozott a kínai fővárosban.

Ferenc pápa megválasztása óta egy sor lépést tett a Kínához való közeledésre. Tisztában van azzal, hogy a Vatikán „keleti nyitásában" az igazi áttörést az jelentené, ha a Szentszéknek sikerülne normalizálnia kapcsolatát Kínával. 2014 közepén a La Repubblica napilap felvetette a lehetőségét annak, hogy a Dél-Koreába repülő pápa gépe Korea felé menet leszállhat Pekingben. A lap abból indult ki, hogy Ferenc egyik példaképe az országban missziós tevékenységet folytatott jezsuita, Matteo Ricci (1552-1610).

Peking az 1949-es kommunista hatalomátvétel után, 1951-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal. Az ország kiutasította a külföldi szerzeteseket, s betiltotta a vallási szertartásokat.

Kína a hatvanas években két feltételt szabott a viszony normalizálására: a Szentszék „ne avatkozzon be Kína vallási ügyeibe", és a Vatikán az egy Kína-politikához tartsa magát. Ám a Szentszék változatlanul egyike azon 23 államnak, amely de facto a 23 milliós Tajvant ismeri el Peking képviselőjeként.

A konfliktus másik oka: Peking nem fogadja el, hogy a Vatikán nevezi ki a kínai püspököket. Kína ezért létrehozta a saját katolikus egyházát, a Hazafias Egyletet, ami az egykori magyarországi békepapsághoz hasonló. Becslések szerint 8-10 millió tagja lehet mind ennek, mind pedig az ellenzékben működő, Vatikánhoz hű egyháznak is. Pontos számot azonban lehetetlen meghatározni, elképzelhető, hogy ennél valójában sokkal népesebb a katolikus közösség. A Vatikán mindenesetre úgy véli, hogy Ázsia jelenti a katolicizmus jövőjét. Dél-Koreában, ahová 2014 augusztusában Ferenc pápa személyesen is ellátogatott, valamint Vietnamban is igen sokan térnek át a katolikus hitre.

2007-ben is történtek ugyan kísérletek a kapcsolatok normalizálására, többek között Pietro Parolin tavaly kinevezett államtitkárnak köszönhetően is, de az igazán nagy áttörés mégis elmaradt.

Korábban derűlátó jóslatok is megjelentek a Szentszék és Kína viszonyának javulásával kapcsolatban. E vélekedések szerint 2013-tól Ferenc pápává, valamint Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárrá és elnökké választásával elvileg új helyzet állt elő. Már Ferenc pápa megválasztását követően is óvatosan bizakodó cikkek jelentek meg a kínai-vatikáni viszony jövőjéről. A közeledés folyamata azonban minden vártnál lassabban halad.

Belátható időn belül nincs is reális esély a Szentszék és Kína viszonyában való áttörésre. David Gisset, a China Europe International Business School Kína-szakértője a Huffington Postban két éve írt cikkében azonban úgy vélte, hogy több okból sem elképzelhetetlen a holtpontról való elmozdulás. Peking eleve kétkedőbben tekintett az európai egyházfőkre, ám Ferenc argentin származása nyitottabbá teszi Kínát.

Másrészt a pápa jezsuita, és a rendje a múltban többször próbált hidat képezni Kína és Európa között. Xavéri Szent Ferenc (1506-1552) és Loyolai Szent Ignác (1491-1556) is történelmi ázsiai missziókban vett részt, a kínai hittérítő tevékenység legfontosabb alakja pedig Alessandro Valignano (1539-1606) volt. Mindenesetre az ő ténykedésük révén sem sikerült csökkenteni a kínaiak kereszténységgel szembeni bizalmatlanságát.

Biztató gesztusok ide vagy oda, a nagy fal mind a mai napig áll a Szentszék és Kína között. Nem túl kedvező jel a közeledés folyamatában, hogy két hete részt vett egy a Szentszék által kiközösített főpap két - Peking által elismert - új püspök szentelésén.

S éppen ez a legnagyobb gond. Peking ragaszkodik ahhoz, hogy kinevezze a főpapokat, miközben ez a jog a pápát illeti meg. A helyzet azonban nem reménytelen. Kínában jelenleg 110 püspök szolgál, ebből 30-at csak a Szentszék, nyolcat csak Kína, hetvenet viszont mindkét fél elismer. A vita nem is a 30 főpapról folyik, hanem elsődlegesen a Hazafias Egylet szerepéről. „Ez a legnagyobb probléma” – közölte Jeroom Heyndrickx belga szerzetes, a Vatikán kínai bizottságának tagja, aki folyamatosan nyomon követi a tárgyalások menetét. „Egyelőre semmi jel sem utal arra, hogy Kína hajlandó lenne engedni a Hazafias Egylet ügyében” – fejtette ki. Peking ragaszkodik ahhoz, hogy a katolicizmust a saját elképzelései szerint értelmezzék.

A Vatikán azonban mindent elkövet azért, hogy a tárgyalások ne szakadjanak meg. Két héttel ezelőtti üzenetében kifejtette, hogy a kínai katolikusok lelkesen várják a „pozitív jelzéseket”, amelyek a „kölcsönös bizalom” irányába mutatnak.

A Szentszék törekvései nemcsak Kína egyelőre nem nagy befogadókészsége miatt szenvedhet hajótörést. A Vatikánhoz hű katolikusok sem szívesen látnának nagy egymásra borulást, mert egyszerűen nem bíznak Pekingben. Éveken át üldözték őket, s nem hiszik azt, hogy a kínai kormány egyik napról a másikra képes lenne változtatni eddigi attitűdjén. Pei Ronggui, egy 81 éves volt nyugalmazott püspök, aki a Szentszék által elismert katolikus egyház tagja, nem fűz nagy reményeket a jövőhöz. „Kínában nincs esély egy független katolikus egyház létezésére, mert az állam alapelvei ellentétesek az egyházéval” – mondta el a főpap a Reuters hírügynökségnek. Peit 1989-ben munkatáborba hurcolták, s négy éven keresztül tartották itt fogva. A Tienanmen téri vérengzés esztendejében a Szentszékhez hű egyházra is kemény képpel csapott le a rezsim. „A kínai kormánynak meg kell változnia. Amennyiben nem változik meg, a pápa sem egyezhet ki vele” – vélekedett a főpap.

Joseph Zen Ze-kiun bíboros, Hongkong nyugalmazott püspöke egyenesen úgy foglalt állást, nem javasolja, hogy a pápa Kínába utazzon. A katolikus püspökök ugyanis „Kína rabszolgái", s Peking párbeszéd helyett a látogatás manipulálására törekszik.

Mint mondta, Kínában nincs sem polgári, sem vallásszabadság. Nem lát párbeszédre utaló jeleket, és úgy gondolja, ha Peking kezet is nyújtana, a jelenlegi helyzetben ez hazugság lenne. Kifejtette, a pekingi vezetés megtagadja a püspököktől a tiszteletet és meg akarja őket fosztani méltóságuktól is. Fenyegetés alatt tartja családjaikat, vagy elfogadhatatlan ígéretekkel csábítja őket. Egy másik, a Reutersnek adott nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot: egy rossz megállapodás kapcsán a katolikusok úgy éreznék, hogy a Szentszék becsapta őket.

A Vatikán azonban nem akarja könnyen feladni terveit. Ferenc pápa jelentősen megerősítette a diplomáciai vonalat azzal, hogy trónra lépésének évében, 2013 októberében a vérbeli diplomatát, Pietro Parolint nevezte ki államtitkárnak, aki vérbeli reálpolitikus módjára próbál evickélni a külpolitika útvesztőiben. A Szentszék szerint nem lehet a kínai történéseket sem csak feketének vagy csak fehérnek leírni. Ráadásul ha az egyházi vezetés nem törekedne kiegyezésre, azzal éppen a katolikusoknak ártana.

A másik gond az, hogy Vatikán Tajvant ismeri el Kína képviseleteként. Igaz, ha a Szentszék csak azt az okot látná az áttörés útjában, akkor alighanem nem késlekedne a diplomáciai váltással sem.

Lopják az utcára kitett meleg ruhákat

Publikálás dátuma
2017.01.10. 06:17
Fotó: Molnár Ádám
Még csak szombaton indult el - külföldi mintára - a Szabadfogas mozgalom Budapesten, hétfő reggelre már országossá nőtte ki magát: több mint száz helyen állítottak fel szabadfogasokat, számuk folyamatosan emelkedik. A civil kezdeményezés célja, hogy a fagyos időben segítsen azokon az embereken, akik az utcán élnek.

A forgalmasabb helyeken ruhafogasokat helyeznek ki a jótevők, a következő felirattal: „ha fázol, vegyél el egy kabátot. Ha nem szeretnéd, hogy mások fázzanak, tegyél ide egyet". Az akcióhoz a Vígszínház, a veszprémi Petőfi, a budapesti Katona, a József Attila és a Karinthy Színház is csatlakozott.

A Vígszínház előtt vasárnapra egész halom ruha gyűlt össze, hétfő délután már sajnos kisebb-nagyobb incidensek is történtek a színház előtt. Az egyik adományozó Facebook oldalán azt írta, amikor a helyszínre érkezett, négy jól öltözött, ám meglehetősen „rosszarcú" személy válogatott az elsősorban hajléktalanoknak szánt kabátokból. „Hajléktalan, rendőr sehol a közelben. Hiénák várják a szabadrablást, szinte marakodva lesik a portékát, nyomban rámennek a tiszta, minőségi, jó holmikra, undorral lökik félre a sálat, a sapkát" - írta. Hasonló beszámolók érkeztek Debrecenből is.

A színház előtt kisebb dulakodás is kialakult, csak a közterület-felügyelet, illetve a rendőrök megjelenése után csillapodtak az indulatok. A ruhaneműkre késő délután is egyenruhások vigyáztak. A hatalmas halom azonban addigra eltűnt.

„A Vígszínház úgy tudta segíteni a civil kezdeményezést, hogy a hozzánk jelentkezett hajléktalan-befogadó központoknak saját költségen elszállítottuk a színház előtt jelentős mennyiségben felhalmozódott ruhákat" - tájékoztatta lapunkat Molnár Karesz, a Vígszínház sajtófőnöke. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Szabolcs utcai részlegéhez már vasárnap este egy teherautónyi ruhát juttattak el, azóta pedig az Oltalom Alapítvány munkatársai is vehettek át az összegyűlt adományokból. „Mi azt javasoljuk, hogy az adakozók ezekre a helyekre vigyék a meleg ruhákat, hiszen ott van rájuk a legnagyobb szükség" - tette hozzá.

„Az akcióval kapcsolatban annak kezdeményezőitől sem a közterület-felügyelet, sem a kerületi polgármesteri hivatal, sem az önkormányzat szociális intézményei nem kaptak előzetes tájékoztatást" - ezt már Fábián-Brocskó Márta mondta lapunknak. A XIII. kerületi közterület-felügyelet vezetője hangsúlyozta: a kezdeményezést ők is pozitívnak, hasznosnak, ám átgondolatlannak tartják. „A kezdeményezők a széleskörű támogatásban és emberi jóindulatban bízva nem gondoskodtak szociális munkások, vagy más, a hajléktalan ellátásban jártas közreműködők jelenlétéről. Ez kétségtelen problémákat idézett elő" - fogalmazott. Éppen ezért segítséget kértek a XIII. Kerületi Önkormányzat aljegyzőjétől, akinek segítségével szociális munkások jelentek meg a helyszínen.

„Ész is kell a jótettekhez"
Pécsett a helyiek az Irgalmasok Templománál is felállítottak egy fogast, ám azt el kellett vinniük, mert az Irgalmas Rend nem engedélyezte a gyűjtést - írta a 444.hu. A portál megkeresésére Morvay Imre „Pio atya" házfőnök azt mondta, „ész is kell a jótettekhez", az utcára kirakott kabátok másnapra annyira átáznak, hogy használhatatlanok lesznek. A kabátokat így a Csinos Presszó előtt gyűjtik a civilek.

Szerző

Hiszékeny: „nem vádirat, vágyirat”

Publikálás dátuma
2017.01.10. 06:16
Hiszékeny kijelentette: a vád koholt, és közönséges provokáción alapszik FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Abszurd módon kezdődött másodfokon a vesztegetés vádja alól első fokon felmentett Hiszékeny Dezső szocialista politikus büntetőpere hétfőn a Fővárosi Ítélőtáblán. Az ügyész a magyar nyelv nehézségével magyarázta az első fokú felmentő ítéletet, mely érvelés a védelem részéről is nyelvi elemzésekhez vezetett. Kérdés: követett-e el bűncselekményt az ügyészség.

Első fokon bizonyítottság hiányában mentette fel a Fővárosi Törvényszék Hiszékeny Dezsőt - 2014 óta szocialista országgyűlési képviselő –, aki állítólag 2013-ban, XIII. kerületi alpolgármesterként ötmilliós kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja. (A „vállalkozó” egy fedett nyomozó volt.)

A politikus mindvégig tagadta bűnösségét. Sz. Sándor másodrendű vádlott befolyással üzérkedés miatt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetést és egymilliós pénzbüntetést kapott.

Csak az ügyészség fellebbezett, a másodfokú eljárás hétfőn kezdődött meg a Fővárosi Ítélőtáblán. Az ügyész azzal kezdte perbeszédét, hogy tudományos kutatások szerint a magyar a negyedik legnehezebb nyelv a világon. Ebből igyekezett levezetni azt, hogy a bíróság tévesen értékelte a lehallgatott beszélgetések tartalmát. Szavak, félmondatok újraértelmezései jelentik szerinte azt, hogy a vádlott elkövette a terhére rótt bűncselekményt. Ezért új elsőfokú eljárás lefolytatását indítványozta. Az ügyész szerint a törvényszék a szövegkörnyezetből kiragadva, a vádlott javára szelektált a lehallgatási jegyzőkönyvek anyagából, márpedig a kihagyott részek más, az ügyet érdemben befolyásoló értelmet adhatnak a mondatoknak.

A védelem – ugyancsak nyelvi, akadémiai érveket is felsorakoztatva – azt hangsúlyozta, hogy a törvényszék ítélete megalapozott. A kenőpénzt minden esetben az ügyben bevetett fedett nyomozó hozta szóba, Hiszékeny Dezső pedig az egyik – lehallgatott – beszélgetésen kilencszer hárította el a felvetést, például úgy, hogy „ez elég durva", „nincs ilyen", „soha semmit ne adjon", „ez egy irreális történet".

Kádár András védő szerint nem a bíróság, hanem az ügyészség „torzított”, amikor például az egyik lehallgatás leiratából több fontos részletet kihagyott, illetve a leirat tartalma nem egyezett az elhangzottakkal.

A több hónapon át tartó totális megfigyelése során csupán pár mondatnyit találtak a vád – utóbb kiderült: nem érdemi – megalapozásához, a több tízezer oldalnyi összes többi anyagot 20 évre titkosították a nyomozó szervek.

Hiszékeny az eljárás során már korábban kijelentette: a vád koholt, és közönséges provokáción alapszik, de még így sem sikerült őt „lebuktatni”. Ebben a Nemzeti Védelmi Szolgálat beépített, előzőleg is többszörösen büntetett, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló besúgója volt a vád provokátora és koronatanúja.

Az ügyész két láthatatlan, a fedett nyomozó jelentésében írt bizonyítékra alapozott. Az egyikben állítólag bólintott a vesztegetési kísérletre Hiszékeny, a másikban pedig bal kezével ötöt mutatott, amivel az ötmillióra célzott volna.

A politikus hétfőn a bíróság előtt arról is beszélt: ez nem vádirat volt, hanem vágyirat. „Azzal vádoltak, hogy ötmilliós kenőpénzt kértem. És mi bizonyosodott be? Hogy nem kértem pénzt és nem akartam a helyiséget bérbe adni. Az a tény, hogy a hangfelvételek ügyészségi leiratainak tartalma nem egyezik a valósággal, már nem mosolyogni való kategória. A valótlan tartalmú iratok készítése már egy egészen új minőséget képviselt. Mindenki nevezze annak, aminek gondolja. Én, még kívülről és távolról szemlélve is bűncselekménynek gondolom.”

A tárgyalás január 30-án folytatódik, ítélet is várható.

Szerző