A modern Törökország első ízben válna elnöki köztársasággá, jelenleg az 1980-as alkotmány alapján kormányozzák, amelyet a katonai diktatúra idején fogadtak el. A javaslatot egy parlamenti bizottság fogadta el a múlt é végén, a javaslatok most kerültek a parlament elé. A vita az Anadolu állami hírügynökség szerint várhatóan 13-15 napot vesz majd igénybe.
Az ellenzék aggódik Erdogan hatalmának további megerősítése miatt. Az államfő diktatórikus rendszert vezetett be a július 15-én végrehajtott, meghiúsult puccskísérlet óta. Legalább 40 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, s a tisztogatások legalább 130 ezer embert érintettek.
A kormánypárt, az AKP viszont azzal érvel, hogy az elnöki köztársaság bevezetésével biztosítható a politikai stabilitás. Az államfő dekrétumokkal kormányozhat, visszahívhatja minisztereit. Több alelnöke is lesz. Mivel az AKP nem rendelkezik a parlamentben elég mandátummal ahhoz, hogy népszavazásra bocsássa a javaslatot (ehhez 330 voksra lenne szükség), megnyerte az ügy támogatására Devlet Bahcelit, a nacionalista MHP elnökét, aki többször kifejtette, mind a parlamentben, mind a népszavazáson igennel szavaz majd. Az AKP és az MHP együttesen 355 mandátummal rendelkezik a parlamentben. A parlament szavazása, majd az elnök aláírása után a referendumot 60 napon belül rendezik meg. Az államfő két elnöki mandátumon keresztül szolgálhat, öt-öt éven át. Jelenlegi elnöki mandátuma 2019-ig tart, így az új felállás szerint ettől az évtől válna teljhatalmú úrrá.
Feltételezések szerint Erdogan az alelnöki posztot ajánlotta fel Devlet Bahceli MHP elnöknek a támogatásért cserébe. A legutóbbi felmérések szerint azonban a lakosság körében némi többségben vannak azok, akik kitartanának a parlamentáris államforma mellett. A javaslat értelmében 550-ről 600-ra emelnék a parlamenti képviselők számát, s a választójog korhatárát 25 évről 18 évre szállítanák le.
A jó hírt, hogy az M4-es metró ismét megáll az Újbuda-központ állomásnál, pár perccel délelőtt tíz óra előtt közölte a BKK a közösségi portálon.
lásd még: Befagytak a BKK jegykiadó automatái
Több járásban másodfokú a riasztás: az érintett területeken a következő órákban is készülni kell arra, hogy a viharos szél magas hótorlaszokat emelhet. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő reggel az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzése szerint szintén a hófúvás veszélye miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém és Zala megyében elsőfokú a figyelmeztetés. Szintén elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a viharos szél veszélye miatt is Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megyére.
A meteorológiai szolgálat azt írta: keleten, kiemelten Borsod-Abaúj-Zemplén keleti felén, Szabolcs-Szatmár-Beregben, illetve elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes részein az erős vagy viharos szél a hóval borított tájakon kisebb körzetekben hordhatja a havat a déli, kora délutáni órákig. A Dunántúlon tovább erősödő, helyenként viharos lökésekkel kísért szél a Dunántúl nyugati megyéiben, a hóval borított tájakon jellemzően alacsony, de északnyugaton kis területen (elsősorban Sopron tágabb térségében) már magasabb hótorlaszokat építhet a délutáni órákig.
Délutánig a nyugati határ közelében időszakos hószállingózás is lehet. A Dunától keletre is lehet hószállingózás, akár gyenge havazás. Hétfő délutánig a Dunától keletre eső területeken kisebb körzetekben akár 1-3 centiméter körüli hóréteg is kialakulhat. Hétfő délutántól északkelet felől előbb északon, majd később a Dunántúlon nagyobb területen van esélye havazás kialakulásának, amelyből az éjféli órákig maximum 3 centiméter hó hullhat.
A hőmérséklet napközben mindenütt mínusz 10 fok fölé emelkedik. Az előrejelzés szerint a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 6 és 0 fok között alakul. Késő estére mínusz 13 és mínusz 6 fok közé hűl a levegő.
