Előfizetés

Visszatért az áram szinte mindenhol

Szinte mindenhol helyreállt az áramszolgáltatás, szombat dél körül már csak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Komlódtótfalun dolgoztak a szakemberek - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.

Mukics Dániel felidézte, délelőtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mintegy 2400 fogyasztónál nem volt áram. A Fejér megyei Enyingen, ahol több mint háromezer embert érintett a kimaradás, tíz óra körül állt helyre a szolgáltatás - tette hozzá. Elmondta azt is, hogy Orosházán és Győr-Moson-Sopron megye néhány településén sem volt áram egy ideig. Mukics Dániel kiemelte, azokon a településeken, ahol huzamosabb ideg nincs áram, a katasztrófavédelem megnyitja a melegedőket, illetve melegedőbuszokat küld, valamint aggregátorokat is visz a helyszínre.

Ezen a napon: Hazatért a Szent Korona

Publikálás dátuma
2017.01.07. 13:00

A büszkeség őszinte érzésével tölt el, hogy visszaadhatom Magyarország népének ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset

Pénteken Budapestre érkezett Cyrus Vance külügyminiszter, az Amerikai Egyesült Államok elnökének személyes képviselője, a koronát és a koronázási ékszereket átadó amerikai küldöttség vezetője és felesége.

Pénteken délután négy órakor az Országház kupolacsarnokában ünnepélyes keretek között került sor a magyar korona és a koronázási ékszerek átadására.

Cyrus Vance beszéde

Mélyen tisztelt Elnök Úr!

Magyarország népe!

Amerika a népek nemzete. Ezt sokszor mondják, hiszen mi a világ minden tájáról érkezett emberek hozzájárulásával nőttünk és gyarapodtunk. Bátorítást és ösztönzést merítettünk mindazoktól, akik más nemzetekből jöttek, hogy Amerikában telepedjenek le, vagy segítsenek bennünket.

Két évszázad során a magyar és az amerikai nép sorsa gyakran összefonódott. Fiatal köztársaságunk. amely függetlenségi harcát vívta, hálával fogadta Kovács Mihály ezredest, aki segített George Washington tábornok lovassági alakulatainak megszervezésében és kiképzésében. Kovács ezredes életét áldozta az amerikai függetlenségért Dél-Karolinában, a charlestoni csatában. A korabeli magyar lapok részletesen beszámoltak Amerika függetlenségi harcáról.

Alig fél évszázaddal később az amerikaiak tanúi voltak a Magyar Köztársaság megalakulásának. Köztársaságunk nemcsak elismerte a Magyar Köztársaságot, hanem az egyetlen ország volt, amely diplomáciai követet küldött kormányához. A köztársaság eltiprása után Amerika tárt karokkal fogadta e harc legnagyobb hősét, Kossuth Lajost. E nagy férfiúnak és eszméinek hatása érezhető az ő büszke nevét viselő megyékben, városokban és falvakban.

1944-ben, ahogy a frontvonalak mind nyugatabbra húzódtak Magyarországon, Szent István koronáját és a koronázási ékszereket a korona őrei Budapestről — ahol azokat hagyományosan őriztek — Nyugat-Magyarországra vitték.

1945 márciusában az őrség azokat magyar földről Ausztriába vitte. Később megőrzésre átadta a koronát és a koronaékszereket az Egyesült Államok hadserege alakulatainak.

Mi ezt a felelősséget annak tudatában vállaltuk, hogy a korona a magyar nép tulajdona. Ennek a történelmi és egyházi kincsnek, amely csaknem ezer évig központi szerepet játszott a nemzet történelmében, Magyarországon a helye, ahol az ország népe tisztelettel adózhat neki.

„A büszkeség őszinte érzésével tölt el, hogy visszaadhatom Magyarország népének ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset, amelyet megóvni a II. világháború szörnyű pusztítása óta az Egyesült Államok számára megtiszteltetés volt.

Ebben a tettben én a két nép hagyományos barátságának megerősítését látom.

Népszava 1978. január 7.

Ezen a napon: Hazatért a Szent Korona

Publikálás dátuma
2017.01.07. 13:00

A büszkeség őszinte érzésével tölt el, hogy visszaadhatom Magyarország népének ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset

Pénteken Budapestre érkezett Cyrus Vance külügyminiszter, az Amerikai Egyesült Államok elnökének személyes képviselője, a koronát és a koronázási ékszereket átadó amerikai küldöttség vezetője és felesége.

Pénteken délután négy órakor az Országház kupolacsarnokában ünnepélyes keretek között került sor a magyar korona és a koronázási ékszerek átadására.

Cyrus Vance beszéde

Mélyen tisztelt Elnök Úr!

Magyarország népe!

Amerika a népek nemzete. Ezt sokszor mondják, hiszen mi a világ minden tájáról érkezett emberek hozzájárulásával nőttünk és gyarapodtunk. Bátorítást és ösztönzést merítettünk mindazoktól, akik más nemzetekből jöttek, hogy Amerikában telepedjenek le, vagy segítsenek bennünket.

Két évszázad során a magyar és az amerikai nép sorsa gyakran összefonódott. Fiatal köztársaságunk. amely függetlenségi harcát vívta, hálával fogadta Kovács Mihály ezredest, aki segített George Washington tábornok lovassági alakulatainak megszervezésében és kiképzésében. Kovács ezredes életét áldozta az amerikai függetlenségért Dél-Karolinában, a charlestoni csatában. A korabeli magyar lapok részletesen beszámoltak Amerika függetlenségi harcáról.

Alig fél évszázaddal később az amerikaiak tanúi voltak a Magyar Köztársaság megalakulásának. Köztársaságunk nemcsak elismerte a Magyar Köztársaságot, hanem az egyetlen ország volt, amely diplomáciai követet küldött kormányához. A köztársaság eltiprása után Amerika tárt karokkal fogadta e harc legnagyobb hősét, Kossuth Lajost. E nagy férfiúnak és eszméinek hatása érezhető az ő büszke nevét viselő megyékben, városokban és falvakban.

1944-ben, ahogy a frontvonalak mind nyugatabbra húzódtak Magyarországon, Szent István koronáját és a koronázási ékszereket a korona őrei Budapestről — ahol azokat hagyományosan őriztek — Nyugat-Magyarországra vitték.

1945 márciusában az őrség azokat magyar földről Ausztriába vitte. Később megőrzésre átadta a koronát és a koronaékszereket az Egyesült Államok hadserege alakulatainak.

Mi ezt a felelősséget annak tudatában vállaltuk, hogy a korona a magyar nép tulajdona. Ennek a történelmi és egyházi kincsnek, amely csaknem ezer évig központi szerepet játszott a nemzet történelmében, Magyarországon a helye, ahol az ország népe tisztelettel adózhat neki.

„A büszkeség őszinte érzésével tölt el, hogy visszaadhatom Magyarország népének ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset, amelyet megóvni a II. világháború szörnyű pusztítása óta az Egyesült Államok számára megtiszteltetés volt.

Ebben a tettben én a két nép hagyományos barátságának megerősítését látom.

Népszava 1978. január 7.