Előfizetés

Karácsonyék nem félnek a Fidesztől

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2017.01.07. 06:01
Vágó Gábor, Magyar György és Karácsony Gergely FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Elindították a hajót, amire föl lehet szállni – üzente a pártoknak tegnap Magyar György ügyvéd, az Online Nulladik Forduló képviselője. Bejelentette, a civilek elkészítették az anonim internetes előválasztást lehetővé tevő elektronikus platformot, hogy végre mozduljon valami. Az online előválasztást ősszel bonyolítanák le, addig azonban kiderül, a demokratikus ellenzék akar-e együttműködni. Majtényi László ugyanis akkor lesz Áder János hivatalos kihívója, ha ezt 40 parlamenti képviselő támogatja.

„Aki bújt, aki nem, megyünk!” – adta ki a jelszót tegnap Magyar György ügyvéd, ezúttal az Online Nulladik Forduló képviseletében. Világossá tette, a civilek elindították a hajót azzal, hogy létrehoztak egy anonim internetes előválasztást lehetővé tevő elektronikus platformot, a pártok pedig felszállhatnak rá. Állította, akár csatlakozik a parlamenti demokratikus ellenzék, akár nem, lesz előválasztás, azaz nulladik forduló az interneten. A civil kezdeményezés célja a jelenlegi hatalom leváltása és egy olyan előválasztási rendszer lebonyolítása, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok maguk határozzák meg, milyen jelöltekre szavazhatnak a jövő évi parlamenti választáson. Azért léptek, mert véleményük szerint a pártok egyeztetnek, „ezzel jól elszórakoztatják önmagukat és a közönséget, csak nem történik semmi”. Pedig az előválasztással nem lehet „szórakozni”.

Ez az első lépés az új rendszerváltáshoz, az előválasztással az állampolgárok visszaszerezhetik a hatalmat. Erről Vágó Gábor volt LMP-s képviselő beszélt, a Választói Mozgalom tagja beszélt, aki szerint a második lépés a nemzeti minimum megfogalmazása lehet. "Magyarország nemcsak a Fideszé, hanem minden állampolgáré", ezért pártállástól függetlenül mindenkit arra kérnek, hogy vegyen részt az előválasztásban.

Nem az a céljuk, hogy a pártokat „kiseprűzzék” a politikából, hanem, hogy kinyissák a kapukat – fogalmazott Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke. Véleménye szerint csak pártok részvételével nem lehet sikeres az előválasztás, a választóknak pedig fel kell ismerniük, hogy a politika nem kizárólag a pártok, hanem az állampolgárok ügye is. „Az Orbán-rendszer el tudja hitetni az emberekkel, hogy a politika a pártok ügye. Én viszont populista ellenzéket akarok, amelyben az emberek adják a témákat" – mondta a zuglói polgármester. Lapunkat emlékeztette, a Párbeszéd a demokratikus ellenzéki pártok egyeztetésein is támogatja az online szavazást. Így azzal, hogy a civilek kezdeményezése mellé álltak, nem hekkelték meg az ellenzéki tárgyalást.

Szabó Károly, a Közösségi Digitális Eszközök Alapítvány képviselője mindenkit megnyugtatott, az anonim digitális azonosító rendszer segítségével az állampolgárok személyes adataik teljes védelme mellett készíthetnek olyan digitális igazolást, amelynek segítségével az internetes választás alkalmával bizonyíthatják: létező magyar állampolgárokként adják le voksukat. Nem tartanak tőle, hogy a Fidesz meghekkelné az ötletüket, mert adatokat nem tudnának kinyerni, a szavazást pedig szerintük nem tudják rossz irányba manipulálni.

A civilek szeptembertől legkésőbb 2018 januárjáig várnák az előválasztásra érkező voksokat és remélik, hogy sok párt és civil szervezet jelöltjeire több százezren szavaznak majd.

Mindenki a maga útját járja, ami „remélem, hogy márciusban közös úttá válik” – kommentálta lapunknak a civilek kezdeményezését Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke.

USA-elnökválasztás - Putyin rendelte el a hackertámadást?

Publikálás dátuma
2017.01.06. 23:54
FOTÓ: Getty Images
Vlagyimir Putyin orosz elnök "befolyásolási kampányt" rendelt el a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamat ellen - áll az amerikai hírszerzés pénteken nyilvánosságra hozott részleges jelentésében. Amerikai demokrata párti politikusok erőteljes választ szorgalmaznak a jelentésre.

A hírszerzés megállapításai szerint "nagyon megbízható" információk állnak rendelkezésre arról, hogy maga az orosz államfő rendelte el a kampányt az amerikai elnökválasztás demokratikus folyamatának aláásására és a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clinton lejáratására. 

A jelentés szerint Putyin és az orosz kormány Clinton lejáratásával akarta növelni a - későbbi győztes - republikánus Donald Trump győzelmi esélyeit. Mindehhez az orosz katonai hírszerzés (GRU) a Guccifer 2.0 nevű kitalált hackert, a DCLeaks.com nevű portált és a WikiLeakset használta fel, s ezeken keresztül hozta nyilvánosságra a demokrata szerverekről hackertámadások révén megszerzett információkat. Az adatokat a Demokrata Országos Bizottság (DNC) és befolyásos demokrata párti politikusok számítógépéről lopták le.

A jelentés hozzátette, hogy a WikiLeaksen kiszivárogtatott információk között nem szerepeltek hamis információk, koholmányok. Megjegyezte a jelentés azt is, hogy az orosz hírszerzés több amerikai szövetségi állam és helyi választási bizottság adataihoz is hozzáfért, s mindkét nagy amerikai párt számítógépes rendszereit támadta.

Az amerikai képviselőház és szenátus hírszerzési bizottságának vezető demokrata párti tagjai jelezték, hogy erőteljes választ szeretnének a jelentésre, bár abból csak a nem titkosított adatokat hozta nyilvánosságra.

Mark Warner virginiai demokrata párti szenátor hangsúlyozta: "Az amerikai demokrácia erejét az mutatja majd meg, hogyan reagálunk, és milyen lépéseket foganatosítunk annak érdekében, hogy erős és cselekvőképes kíbervédelmi rendszert építsünk ki".

Képviselőházi kollégája, Adam Schiff szerint pedig a kongresszusnak "átfogó vizsgálatot" kell kezdeményeznie, hogy pontosan meghatározza, mi és hogyan is történt. Schiff szerint a hírszerzési jelentés egyértelművé tette, hogy az amerikai választási folyamatba történt beavatkozást Vlagyimir Putyin irányította abból a célból, hogy viszályt szítson az Egyesült Államokban és segítse Donald Trump győzelmét.

Trump: a hackertámadások nem befolyásolták a választást

A leendő elnök a New York-i Trump-toronyban lévő főhadiszállásán találkozott a hírszerzés vezetőivel, James Clapperrel, a hírszerző ügynökségek csúcsvezetőjével, John Brennan CIA-igazgatóval, Mike Rogers admirálissal, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) vezetőjével és James Comey FBI-igazgatóval.

A hírszerzési szakemberek tájékoztatták Trumpot a vélelmezett orosz hackertámadásokról. Trump azonban közleményében nem tért ki erre, hanem azt hangsúlyozta, hogy semmiféle hackertámadás nem befolyásolta a választást.

Hangsúlyozta - utalva a The New York Times című lapnak péntek délelőtt adott telefoninterjújában elhangzottakra -, hogy "miközben Kína, Oroszország és más országok, külső csoportok és emberek folyamatosan megpróbálnak behatolni kormányzati intézményeink, vállalataink és szervezeteink, köztük a Demokrata Országos Bizottság számítógépes rendszereibe, mindennek abszolút semmiféle hatása nem volt a választások kimenetelére". Leszögezte, hogy a Republikánus Országos Bizottság (RNC) ellen is megkíséreltek számítógépes támadásokat, de ezeket sikerült meghiúsítani, mert "az RNC-nek erős számítógépes védelmi rendszere van".

Donald Trump bejelentette azt is, hogy beiktatása után speciális csapatot állít össze, amelynek kilencven napon belül tervet kell előterjesztenie a számítógépes támadások elleni hatékony küzdelemre. Leszögezte továbbá, hogy az Egyesült Államok biztonságának megőrzése érdekében alkalmazott módszerek, eszközök és taktikák nem képezhetik nyilvános viták tárgyát, hiszen ezzel csak azoknak használnának, akik kárt akarnak okozni az országnak.

Lemondott az Egyesült Államok kanadai nagykövete

Lemondott az Egyesült Államok kanadai nagykövete és ezzel elsőként tett eleget Donald Trump elvárásainak. A megválasztott elnök ugyanis jelezte, hogy valamennyi politikai kinevezettet leváltja. 

Bruce Heyman nagykövet, aki Barack Obama elnök egyik bizalmi emberének számított, Twitter-üzenetben hozta nyilvánosságra lemondását.

"A kérésnek megfelelően január 20-i határidővel lemondok az Egyesült Államok Kanadában akkreditált nagykövetének posztjáról" - olvasható Heyman bejegyzésében. A nagykövet, aki korábban a Goldman Sachs bankház egyik felelős vezetője volt, 2014 óta töltötte be a nagyköveti posztot Ottawában. 2008-ban és 2012-ben is Obama kampányának egyik nagy támogatója volt, s jelentős pénzadományokkal segítette a demokrata párti elnököt.

A The New York Times csütörtökön - diplomáciai forrásokra hivatkozva - arról írt, hogy a hatalom átadását bonyolító Trump-csapat kivétel nélkül valamennyi politikai kinevezett nagykövetet felkérte, hogy január 20-i hatállyal mondjon le posztjáról.
Donald Trumpot január 20-án iktatják be hivatalába.