Nem gondolná, mekkora veszélyben vannak az országút mellett élők

Publikálás dátuma
2017.01.07. 06:10
illusztráció: Thinkstock
Nagyobb eséllyel vannak kitéve az időskori demencia veszélyeinek azok, akik forgalmas utak közelében élnek - ezt állapította meg egy, a Lancet brit egészségügyi lapban publikált kutatás.

A kutatók mintegy kétmillió kanadai lakos 2001-2012 közötti adatait vizsgálták át, így jutottak arra, hogy a légszennyezettség és a zaj is hozzájárulhat az agyi teljesítmény súlyos romlásához: a forgalmas útvonalak közelében élő demenciás esetek nagyjából 10 százaléka összefügghet ezekkel a körülményekkel. A kutatók szerint a zaj, az ultrafinom részecskék, nitrogén-oxidok vagy akár a gumiabroncs kopásakor keletkező anyagok felszabadulása is hozzájárulhat a betegség kialakulásához.

Egy másik tanulmány szerint a mediterrán étrendet követő idős emberek agyának térfogata kevesebbet csökkent három év alatt, mint azon társaiké, akik a vizsgált időszakban nem követték pontosan az egyebek között olívaolajban, babfélékben, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet - derült ki a Neurology című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányból. ,,Ahogy öregszünk, agyunk zsugorodik és veszítünk agysejtjeinkből, ami hatással lehet a tanulási folyamatokra és a memóriára" - mondta a tanulmányt vezető Michelle Luciano, az Edinburghi Egyetem kutatója. A szakemberek 967 olyan hetvenéves kor körüli skót ember táplálkozási szokásait vizsgálták meg, akik nem szenvedtek időskori elbutulásban. Az alanyok közül 562-en MRI-vizsgálaton estek át nagyjából 73 éves korukban. A vizsgálat során megmérték agyuk és szürkeállományuk térfogatát, továbbá az agykéreg - az agy lebenyeinek külső rétege, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában - vastagságát.

Szerző

Huszonöt éve történt az első magyarországi szívátültetés

Publikálás dátuma
2017.01.03. 13:10
Thinkstock fotó
Történelmi napnak nevezte a huszonöt évvel ezelőtti első magyarországi szívátültetést Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, az egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója.

Ez az évforduló reményt ad a szívre váróknak, ugyanakkor elismerés azoknak, akik azon dolgoznak, hogy ilyen jelentős sikereket tudjanak elérni a szívgyógyászatban - mondta a klinikaigazgató az első magyarországi szívátültetés huszonötödik évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Merkely Béla felidézte, 25 évvel ezelőtt ezen a napon végezte el Szabó Zoltán professzor, a klinika akkori igazgatója az első magyarországi szívátültetést az akkor 29 éves Schwartz Sándoron. Kiemelte, az akkori műtét után két héttel szintén szívátültetést végeztek a klinikán, akkor Koncz Antal kapott új szervet, aki három évvel ezelőtt újabb szívműtéten esett át, ő a második szívvel él.

A városmajori klinika igazgatója elmondta, azóta 412 szívátültetés volt a klinikán, ez körülbelül 90 százaléka a hazai szívtranszplantációknak, a többit a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben végezték el, főként gyermekeken.

Az elmúlt öt év nagy változást hozott a szívtranszplantáció területén - hangsúlyozta a professzor -, hiszen létrehozták az új transzplantációs intenzív osztályt, Magyarország csatlakozott az Eurotransplanthoz és megkezdődött a nemzetközi szintű műszívprogram.

Az elmúlt öt évben több szívátültetést végeztek a klinikán, mint az előző húsz évben, tavaly 51 ilyen beavatkozást hajtottak végre, ezzel a szívklinika az európai centrumok rangsorában a második helyet foglalja el, világviszonylatban pedig az első tíz között van - ismertette Merkely Béla.

Hozzátette: minden donorszívet megpróbálnak hasznosítani, december 28-án például három, január 2-án pedig két szívátültetést végeztek el. A professzor megemlítette, hogy a műtétek csaknem felét vér nélkül végzik, vagyis a beavatkozások során a beteg idegen vért nem kap.

Merkely Béla beszélt arról is, szeretnék a várólistára kerülést gyorsítani, az utánkövetést javítani és ehhez egy új szívtranszplantációs osztályt létrehozni.

Szabolcs Zoltán szívsebész, a szívátültetési várólista-bizottság elnöke arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy az elmúlt évben 63 beteg került fel a szívátültetési várólistára, összesen 109 beteg fordult meg ezen a listán, és 47 százalékuk kapott új szívet. A várólistás betegek halálozási aránya 9 százalék, ami megfelel a nemzetközi adatoknak.

A várólistára kerülés és a műtét között eltelt idő eltérő az egyes esetekben: van, akinek szinte azonnal ajánlanak szívet, de olyan is, aki két évet vár a megfelelő szervre - közölte a professzor. 2017-ben országjáró, felvilágosító kampányt indítanak annak érdekében, hogy minél több rászoruló kerüljön fel az szívátültetésre várók listájára.

Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szervkoordinációs irodájának igazgatója elmondta, hogy 692 új beteg került fel tavaly a transzplantációs várólistára, az elmúlt évben három olyan donor volt, aki egy év alatti, a legidősebb 65 éves volt. Az igazgató az adatokat ismertetve kifejtette, tavaly Magyarországon 587 donorszervet távolítottak el, ebből 60 szívkivétel történt. Tavaly 504 szervátültetést végeztek Magyarországon.

Schwartz Sándor, aki először kapott új szívet Magyarországon, a sajtótájékoztatón azt mondta, nem bánta meg, hogy akkor vállalkozott a műtétre, azóta tudja, hogy az új szív új lehetőség az életre. Hozzátette, kitartást kíván azoknak, akik új szívre várnak, "nem kell csüggedni, el fog jönni az ő idejük is".

Szerző
Frissítve: 2017.01.03. 18:03

A napi cukormennyiség felét már reggel megeszik a gyerekek

Publikálás dátuma
2017.01.03. 12:20
Thinkstock fotó
A hír ugyan Nagy-Britanniából érkezett, de a figyelmeztetész üzenet a magyarországi szülőknek is megszívlelendő. 

A brit gyerekek túlságosan sok cukrot fogyasztanak reggelire, a napi ajánlott mennyiség csaknem felét megeszik még azelőtt, hogy beérnének az iskolába - figyelmeztetett az angol közegészségügyi szolgálat (Public Health England), hangsúlyozva, hogy a cukros gabonapelyhek, gyümölcsitalok és kenyérre kenhető krémek mind károsak az egészségre.

A szakemberek kiemelték, hogy az egészségtelen étrend a fogak szuvasodásához, a derékbőség gyarapodásához és olyan hosszú távú egészségi problémákhoz vezet, mint a 2-es típusú cukorbetegség. Az ötéves gyerekek nagyjából negyedének van lyukas foga és a gyerekek csaknem egyötöde már elhízottan hagyja el az általános iskola alsó tagozatát - írta a BBC News.

Az országos étrendi és táplálkozási felmérés eredményei szerint az elsődleges "bűnös" a cukor, a négy- és tízéves kor közötti gyerekek ugyanis kétszer annyit fogyasztanak belőle, mint amennyit kellene. A felmérés, amely négy- és tízéves kor közötti gyerekeket nevelő 200 szülő bevonásával készült, azt mutatta, hogy a problémák már a reggelinél elkezdőnek. A mutatók szerint csak a reggeliző asztalnál a gyerekek átlagosan több mint 11 gramm cukrot, vagyis csaknem három kockacukrot esznek meg. Ez egy év alatt több mint ezer kockacukrot jelent reggelire. Egy kis tál cukrozott gabonapehely nagyjából kettő, a pirítósra kent csokoládékrém három, míg egy pohár gyümölcslé öt kockacukrot tartalmaz.

A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett szülők 84 százaléka vélte úgy, hogy egészséges reggelit ad a gyermekének. A szakértők szerint a szülőknek érdemes ellenőrizniük az egyes termékek cukortartalmát. Ebben segíthetnek például különböző mobiltelefonos alkalmazások is. Kétéves korban a gyerekeknek kevesebb mint 13 gramm (3 kocka), háromévesen kevesebb mint 15 gramm (4 kocka), négy- és hatéves kor között kevesebb mint 19 gramm (5 kocka), hét és tíz éves kor között kevesebb mint 24 gramm (6 kocka) cukrot kellene fogyasztaniuk naponta.

Szerző