Előfizetés

Digitális előválasztási platformot mutatott be a Párbeszéd

Publikálás dátuma
2017.01.06. 15:22
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Egy anonim internetes előválasztást lehetővé tevő elektronikus platformot mutatott be pénteken a Párbeszéd párt, az Online Nulladik Forduló és a Választói Mozgalom nevű civil szervezet, valamint a Közösségi Digitális Eszközök Alapítvány. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a Budapesten tartott sajtótájékoztatón elmondta, az előválasztás célja, hogy kinyissák a politika kapuit az állampolgári kezdeményezések előtt.

Hangsúlyozta, csak pártok részvételével nem lehet sikeres az előválasztás, a választóknak pedig fel kell ismerniük, hogy a politika nem kizárólag a pártok, hanem az állampolgárok ügye is. Karácsony Gergely úgy fogalmazott, ilyen értelemben populista ellenzéket szeretne létrehozni, olyat, amelynek politikája a részvevők igényeire építkezik.

"Aki bújt, aki nem, megyünk!" - jelentette ki Magyar György ügyvéd, az Online Nulladik Forduló képviselőjeként felszólalva.
Kiemelte, civil kezdeményezésük célja a jelenlegi hatalom leváltása és egy olyan előválasztási rendszer lebonyolítása, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok maguk határozzák meg, milyen jelöltekre szavazhatnak a jövő évi parlamenti választáson. Magyar György hangsúlyozta, kezdeményezésükkel az eltörölt kétfordulós választási rendszer előnyeit kívánják visszahozni, elkerülve például, hogy a jelöltekről kizárólag pártpolitikai alkuk döntsenek. Aláhúzta ugyanakkor, hogy minden pártot szívesen látnak az előválasztáson.

Borz Miklós, a szervezet másik képviselője úgy fogalmazott, az előválasztás az egyetlen módja a civilek mozgósításának, ami nélkülözhetetlen a kormányváltáshoz, mivel a jelenlegi pártok önmagukban nem tudják megszerezni a szükséges többséget. Esélyeik mellett érvelve emlékeztetett, hogy a rendszerváltás idején néhány hét, hónap alatt olyan személyek váltak ismert közszereplővé, akik később meghatározó politikusok lettek.

Borz Miklós kérdésre válaszolva elmondta, az előválasztást terveik szerint legkorábban idén szeptemberben, legkésőbb pedig jövő januárban lehetne megtartani. Vágó Gábor, a Választói Mozgalom álláspontját bemutatva kifejtette, a képviseleti demokrácia válságba került, az előválasztás pedig az első lépése lehet annak, hogy az állampolgárok visszaszerezzék a hatalmat, új rendszerváltást hajtsanak végre.

A volt LMP-s parlamenti képviselő szerint ennek a folyamatnak a második lépése egy nemzeti minimumnak, vagyis annak a közjogi legkisebb közös többszörösnek a meghatározása, amelyet minden állampolgár el tud fogadni. "Magyarország nemcsak a Fideszé, hanem minden állampolgáré" - fogalmazott, hozzátéve, ezért pártállástól függetlenül arra kérnek mindenkit, hogy vegyen részt az előválasztásban.

A kezdeményezés bejelentői kérdésekre válaszolva elmondták, több százezer részvevőre számítanak az előválasztáson és azt szeretnék, ha azon minél több párt indulna. Szabó Károly, a Közösségi Digitális Eszközök Alapítvány képviselője a sajtótájékoztatón bemutatott anonim digitális azonosító (ada) szolgáltatásról elmondta, a rendszer segítségével az állampolgárok személyes adataik teljes védelme mellett készíthetnek olyan digitális igazolást, amelynek segítségével egy interneten választás alkalmával bizonyíthatják: létező magyar állampolgárokként adják le voksukat.

A beruházási pénzekből is költött a kormány

Óriási pénzbőségről számolt be tegnap a KSH: a kormányzati szektor első három negyedévi egyenlege az előzetes adatok szerint 164,3 milliárd forintos többletet mutatott. Mindez 2015 azonos időszakához képest 600,3 milliárd forintos, GDP-arányosan 2,4 százalékpontos javulást tükröz. 

A változásban a tb-hozzájárulásokból és a jövedelemadókból származó bevételek növekedése játszotta a fő szerepet, ugyanakkor kevésbé örvendetes, hogy a beruházási kiadások 584,6 milliárd forinttal, 46,6 százalékkal estek vissza, főként az uniós programok 2015 végi lezárulásának következményeként.

Ebből azt a következtetést vonhatjuk le - értékelte a szokatlanul kedvezőnek tűnő adatokat a lapunk által megkérdezett Virovácz Péter -, hogy ebben az időszakban a magyar gazdaság nem pörgött fel, az uniós források kifizetése még csekély volt, így az nem igényelt a kormányzati finanszírozást és előfinanszírozást sem. Az ING Bank vezető elemzője szerint az év végén megindulhatott az uniós pénzek kifizetése, s bár a beruházási kiadások aligha növekedtek, a szakember szerint az év végi pénzszórásnak köszönhetően 2016-ban mégis teljesülhetett 2 százalékos hiánycél.

Ugyanakkor hiába volt az óriási pénzbőség az államháztartásban, kis mértékben mégis emelkedett költségvetési intézmények lejárt tartozásainak állománya. A helyzet decemberben viszont megváltozott, amikor egyetlen hónap alatt ezer milliárd forintot szórt el a kormány, amelyből elvileg juthatott volna a lejárt tartozások kifizetésre - írta a Napi.hu. Novemberben újabb egymilliárd forinttal 81,3 milliárd forintra emelkedett a költségvetési intézmények lejárt kifizetetlen adóssága. Az adósságból még mindig maradt. Az emelkedés minimális, ám mindeközben az államháztartás úszik a fölösleges készpénzben: novemberben 56,9 milliárdos többlet alakult ki a kincstárban, decemberben még ennél is nagyobb lehetne a szufficit, ha a kormány nem döntött volna úgy, hogy nagyon durván elengedi a hiányt és egyetlen hónap alatt összehoz ezer milliárdos deficitet.

A végleges decemberi és 2016-os előzetes adatot tegnap kellett volna nyilvánosságra hozni az NGM-nek, ám az előre meghirdetett időpontot mára halasztották. Feltehetőleg azért, hogy egy sajtótájékoztató keretében adjanak magyarázatot minden idők várhatóan legrosszabb egyhavi hiányára.

Az idei évre vonatkozó növekedési kilátásokat már csak azért is korrigálni kellett, mert a 2017-es évre vonatkozó számokat az elmúlt év tavaszán fogadta el az Országgyűlés, amikor még számos, a gazdaságot élénkítő körülmény nem volt ismeretes - mondta Virovácz Péter. Nem lehettünk biztosak benne, hogy a főbb hitelminősítők mindegyikénél kikerülünk a befektetésre nem ajánlottak kategóriájából. Az sem volt ismeretes, hogy a társasági adó kulcsa 9 százalékra mérséklődik, arról nem is beszélve, hogy tavaly éppen csak elkezdődött az uniós források kifizetése, 2017-ben pedig erőltetett ütemű kihelyezést helyezett kilátásba a kormány. Ezek hatására az ING Bank, de például a Raffeisen Bank is 2,7 százalékról 3,2-3,5 százalékra emelte a növekedési kilátásait. Más elemzők, sőt a kormány is 4 százalékot meghaladó mértékű bővülésre számít.

Már több a közmunkás, mint a hivatalos munkanélküli

Publikálás dátuma
2017.01.06. 06:00

Történelminek nevezi a kormány a 4,5 százalékra csökkent munkanélküliségi rátát. A korszakos adatok - a közmunkások bevetésével - elfedik a mögöttes folyamatokat, a rengeteg "láthatatlan" inaktív munkaerőt, akiknek a belépésével a foglalkoztatási adatok is javultak szeptember-november átlagában. 

Történelminek is lehetne nevezni a szeptember-november háromhavi átlagban mért munkanélküliségi adatokat, amennyiben úgy lenne igaz, ahogyan azt a kormány tálalja. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi adatai szerint a rendszerváltás óta nem állt ilyen alacsonyan a munkanélküliségi ráta, amely 4,5 százalékos értékével az előző háromhavi átlagot 0,2 százalékkal, az egy évvel korábbit pedig 1,7 százalékkal múlta alul. Ez az alacsony érték már a a teljes foglalkoztatottságra utal, ezért munkanélküliségi ráta további jelentősebb csökkenése már nem várható - értékelte az adatokat Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője egy ellentmondásos folyamatra is felhívta figyelmet, mert a munkanélküliség csökkenésének üteménél nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatás. Az ellentmondás magyarázata az lehet, hogy a cégek olyan posztokra keresnek dolgozókat, amelyeket a munkanélküliek képzettségük, tapasztalatuk révén nem képesek betölteni.

A legfrissebb KSH-adatok szerint tavaly szeptember-novemberben a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,41 milliót, ami 142 ezer fős javulást jelent éves szinten. Az aktivitási ráta a 15-64 éves korosztályban kismértékben, 67,5 százalékra nőtt. A közmunkások száma az előző év azonos időszakához képest 15 ezerrel csökkent, így 221 ezer fő volt a programban résztvevők száma. A statisztika szerint mintegy 5 ezerrel többen dolgoznak külföldön, 117,6 ezerre becsülik a számukat. Ők azok, akik esténként, hetenként hazatérnek, míg például a tartósan Angliában vagy másutt dolgozók nem jelennek meg ebben a statisztikában, számukat jóval több, mint 300 ezerre becsülik.

Az Erste Bank elemzője, Ürmössy Gergely a múlt év egészére 5,1 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát becsül (a decemberi tényadat még nem ismert), ám idén újabb mélypontra, 4,3 százalékra csökkenhet a mutató. A munkanélküliek számának stagnálására az lehet a magyarázat, hogy jelentős a rejtőzködő munkaerő tartalék. A 208 ezer főnyi munkanélküli, valamint a közmunkaprogramban részt vevő 221 ezer fő mellett továbbra is rendkívül sok inaktív van, akik egyáltalán nem jelennek meg a munkaerőpiacon. Az ő számuk 2,9 millió fő körül van a 15-74 év közötti népesség körében.

Ürmössy szerint ahhoz, hogy ezek az emberek megjelenhessenek a munkaerőpiacon és munkát vállalhassanak, hosszútávú "gazdaságpolitikai válaszra" lenne szükség. Ennek tartalmaznia kellene olyan oktatási, képzési programokat is, amelyekkel a tartósan állás nélkül maradókat, valamint a közfoglalkoztatottakat vissza lehetne irányítani az elsődleges munkaerőpiacra. Kérdés, hogy ehhez milyen kormányzati segítséget kapnak az elhelyezkedni kívánók és a vállalkozások. Az elemzők kiemelték, hogy a javulás az elsődleges munkaerőpiacon következett be, ahol továbbra is égető a szinte már minden szektorban megjelenő munkaerőhiány. Ez egy egészségesebb szerkezetű munkaerőpiac kialakulását vetíti előre.

Ám a munkanélküliségből nem egyszerű kitörni. Ezt mutatja az is, hogy még tovább, 18,1 hónapra nőtt a regisztrált munkanélküliként eltöltött. A munkanélküliek több mint 46 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A kormány a közmunka átalakítását is tervezi, jelentős forrásokat von el erről a területről. A szigorításoknak köszönhetően, valamint a minimálbér és a közmunkásbér közötti olló nyílása miatt több közmunkás távozhat a rendszerből, ám kérdés, hogy ők a foglalkoztatottak, vagy a munkanélküliek táborát gazdagítják majd. Az Mfor szakportál korábbi - KSH kimutatásra alapozott - becslése szerint a munkanélküliek, a közmunkások, a dolgozni akaró, de munkát nem keresők összesen mintegy 560 ezren vannak, ami a tényleges munkanélküliségi rátát 11 százalék fölé emeli.