Szívhez szólnak szó nélkül

Publikálás dátuma
2017.01.05. 06:45
Az európai és a japán szellemiség varázslatos módon keveredik egymással A vörös teknős című fi lmben FORRÁS: MOZINET
A vörös teknős című francia-japán animációs játékfilmhez a néző megkapja a Love című magyar animációs rövidfilmet kísérőnek, a kettős élmény látványától más és másképpen, de telítődik a játékidő örömmel, gyönyörűséggel. Michael Dudok de Wit holland és Bucsi Réka magyar rendező tudja, mi lakik a szívben és azt is tudja, hogyan lehet rajzolt világban az érzések sokszínűségét megmutatni.

Michael Dudok de Wit az Apa és lánya című 8 perces animációjáért 2000-ben Oscar-díjat kapott. Az a kisfilmje egy nagyon elvont érzelemről, az eltűnt apa után maradt űrről, a lány életét végigkísérő hiányérzetről szól. De Wit A vörös teknős című animációs nagyjátékfilmjében ilyen elvont, mélyen lakozó érzelmek finom érzékeltetésével tágítja fantasztikusan szélesre az animációs film kifejezési birodalmát.

Ehhez a szellemi teljesítményhez az kellett, hogy európai létére befogadja őt a világ egyik leghíresebb animációs műhelye, a japán Ghibli stúdió, amely eddig senki külföldit nem vett a szárnyai alá. A Ghibliből olyan remekművek kerültek ki, mint Hayao Miyazaki animációs játékfilmjei, az Oscar-díjas Chihiro Szellemországban, A vándorló palota, a Szél támad.

De Wit író-rendező kilenc éven át dolgozott a filmjén. Az eredmény azért is megragadó, mert az európai és a japán szellemiség varázslatos módon keveredik egymással. Nemcsak a látványban, hanem az egyetlen szó nélkül játszódó történetben. A japán mesék legkülönösebb fajtája szorosan a tengerhez kapcsolódik, s a realitás olykor vad szürrealitással párosul bennük. (Gyerekkorom feledhetetlen mesekönyve a Nippon ország naposkertje című gyűjtemény volt, tele egy sose hallott tengeri birodalom szörnyen szép japán meséivel.)

De Wit története egy lakatlan trópusi szigeten játszódik, s az erdő, a sziklák, a homok mellett a tenger a legfőbb jelenvaló, a természet vad és szelíd szépségének megtestesítője. A felkorbácsolt hullámokkal küzd meg a film hőse is, akit a víz kivet a partra, s akinek a lakatlan szigeten a film feléig csak pár nagyon mókás és kíváncsiskodó rákocska a társa. Meg a magasban vitorlázó madarak. A magány kétségbe ejti, menekülni akar, tutajt ácsol, de ahányszor csak vízre tolja a kemény munkával összerótt tutajt, egy alulról támadó ismeretlen erő, láthatatlan óriási lény annyiszor zúzza szét a fahasábokat. Háromszor fog neki, háromszor próbálkozik sikertelenül, mire megpillantja a tettest. Hatalmas testű óriásteknős, gyönyörű vörös színű, tőle karnyújtásnyira lebeg a vízen és merő pillantással figyeli a őt.

A találkozás csupa titok, heves indulat és meghökkenés, amit de Wit csodálatos érzékletességgel – nem is megmutat, hanem inkább a megélését indítja el a nézőben. A férfi haragja és kétségbeesése határtalan a szétrombolt tutajok miatt, ezért kegyetlen a bosszúja is. Eleinte ez a bosszú igazságosnak hat, majd az idő múlásával megindul valami ellenkező érzés: a szánalom és megbocsátás folyamata. A vörös teknőst napokig hagyja hátára fordítva a tűző napon szenvedni, aztán megesik rajta a szíve, próbálja visszahozni az életbe. Ekkor megtörténik a varázslat. És innen elkezdődik egy megfoghatatlanul lebegő, gyönyörű szerelmi történet.

Nem hangzik el egyetlen szó továbbra sem, a férfi és a nő egymást tanítja arra, ki mit tud. De Wit világában egy az ember és a természet. Nem építenek házat, egy-egy éles kövön kívül nem készítenek szerszámokat, s amikor már ott szaladgál mellettük a kisfiuk is, úgy élnek, mint a sziget többi lakója, a fák, a sziklák, a rákocskák. Egyek a természettel, belesimulnak a tájba. A film nem mutatja sem barátságosnak, de kegyetlennek sem a természetet, még akkor is csak az irtózatos erő uralkodik el, amikor egy cunami váratlanul az egész szigetet letarolja, a rombolás maradványaival szórva tele a tájat.

De Wit semmit nem cifráz, nem él a rajz „természetfeletti erejével”, nagyon reális még a meséje is. Az ábrázolás egyrészt minimalista. Hőseinek arca például amolyan pont-pont vesszőcske. Nincsenek arcvonások, különösebb színek, árnyalatok. Mégis, elképesztően gazdag érzelmi világot képes ezen az egyszerű nyelven közvetíteni. Ez a varázslat. A minimalista rajzosság elképesztően gazdag és mély érzelmeket képes kifejezni. A férfi kezdeti magánya, elkeseredése, kétségbeesése az egyszerűbb emocionális ábrázolás közé tartozik.

De az már lenyűgöző, ahogy a két szerelmes közötti mély és bonyolult lelki kapcsolat épül. Finom rezdülések érzékeltetik az olyan bonyolultabb belső állapotokat, mint a megbánás, a lelkifurdalás, a bocsánatkérés, a megkönnyebbülés. A férfi az ütlegelt és megkínzott vörös teknős szenvedéseiért mély bűntudatot érez, a nő megbocsátással, megértéssel, együttérzéssel válaszol. De Wit mestere az érzések szavak nélküli közvetítésének akkor is, amikor a már felserdült fiúk vágyakozását látva, a szülők elengedik őt ismeretlen világok felé, három óriási teknőssel, az anyai örökségre utaló barátokkal,. Az úszásformák külön szépséget képviselnek a filmben, a fiú úgy úszik együtt a barátaival, mintha maga is teknős lenne.

A film utolsó harmada lelassul, az öregedés fázisai melankolikusan ismétlik a mozdulatokat, még a tündéri humorral kíváncsiskodó rákocskák is eltűnnek a képből. Kicsit mintha de Wit is magukra hagyta volna őket. De a végső jelenetben a film visszatér a költészet világába. Szívszorítóan szép, ahogy végső gesztussal mindketten beleolvadnak a természetbe. Ki-ki a maga módján.

(A vörös teknős *****)

Fantasztikus szerelem
A Love című film a szerelemről szól

A Love című film a szerelemről szól

Bucsi Réka az Oscart a nevezettek szűkített tízes listáján megközelítő előző filmjében, a Symphony no. 42-ben, ha jól értettem, a halálról, a gyilkolásról, a létezés értelmének keresésérő csinált fantasztikusan érdekes filmet. A Love, ami most kerül moziba, a szerelemről szól. Meg a világmindenségről, benne a nevető szemű bolygókkal, a természet harsogó formagazdagságával, a fantasztikusan burjánzó színekkel és lényekkel.
Meg arról szól, hogy minden lény keresi a párját, s ha megtalálja, mint a fekete cica, akkor kivörösödik, aztán az érzések múltával fekete csíkokat karmolnak egymásra. Vagy mint a vágyakozó lovacska, aki elveszti a fejét, miközben megtalálja a párját. meg a többi elmondhatatlanul jópofa, meglepő ötlet, amely együtt egy pezsgő, vidám, humorral és élettel teli szerelmes világgá áll össze.
(Love *****)

Szerző

A Djangóval nyit a Berlinale

Publikálás dátuma
2017.01.04. 14:04
Átadásra váró díjak FOTÓ: Getty Images, Sean Gallup
A Django című francia film világpremierjével nyílik meg a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale február 9-én a szervezők szerdai tájékoztatása szerint.

Etienne Comars versenyprogramban szereplő rendezői bemutatkozása Django Reinhardt világhírű dzsesszzenészről és a nácik által megszállt Párizsból való 1943-as meneküléséről szól.

Jean Baptiste "Django" Reinhardt a belgiumi Liberchies-ben, nomád, vándorló roma családban született 1910-ben, de ifjúsága nagy részét már Párizs környéki cigánytáborokban töltötte. A második világháború idején szinti származása miatt üldözték és zaklatták a nácik.

"Django Reinhardt az európai dzsessz egyik legkiválóbb előfutára és a szinti szving alapítója volt" - emlékeztetett közleményében Dieter Kosslick, a filmfesztivál igazgatója, hozzátéve, hogy a zenészről szóló film megindító történet a túlélésről és lebilincselően mutatja be a muzsikus mozgalmas életének egyik fejezetét.

Etienne Comar többek közt olyan filmek forgatókönyvírójaként és producereként vált ismertté, mint az Emberek és istenek, a Szerelem a hatodikon, az Ízek palotája vagy a Timbuktu.

Rendezői bemutatkozásában Reda Kateb alakítja Djangót. A film fontosabb szerepeiben Cécile de France, Alex Brendemühl és Ulrich Brandhoff látható. A forgatókönyvet Etienne Comar és Alexis Salatko írta. Django Reinhardt zenéjét a film kedvéért újra felvették, mégpedig a híres holland együttes, a Rosenberg Trio előadásában.

A 67. Berlinale február 19-ig tart. A nemzetközi zsűri elnöke Paul Verhoeven holland rendező és forgatókönyvíró lesz.

A versenyprogramba Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét is beválogatták a szervezők.

Szerző

Budapesten forgat a mozi tehetséges üdvöskéje

Publikálás dátuma
2017.01.04. 12:54

Az ifjú kora ellenére már Oscar-díjjal büszkélkedő színésznő ezúttal is Francis Lawrence-szel, az Éhezők viadala-sorozat rendezőjével forgat, ezúttal a Red Sparrow c. thrillert.  

Jennifer Lawrence Budapestre érkezését rajongói Twitter-oldalán jelentette be.

Szerző