Előfizetés

A vadalmát választották a 2017-es Év fájává

Az egykoron gyümölcséért és faanyagáért egyaránt közkedvelt vadalma lett a 2017-es Év fája az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) online szavazásán - közölte a szervezet. A közlemény szerint a vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor lehet felfigyelni. Magyarországon a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, azonban a faj mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett fajnak számít.

A vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője életkorának végén 20-25 centimétert tesz ki. A 80-100 éves példányok már matuzsálemnek számítanak. Virágzatát április második felében, esős és hűvös időjárás esetén később hozza. Virágszíne sohasem tiszta fehér, hanem a rózsaszín különböző árnyalatai fedezhetőek fel rajta. Erős illatú virágait napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék porozzák be. A termése szeptember-októberben érik, 2-4 centiméter átmérőjű, éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt, íze nagyon fanyar, húsa kemény.

Gyümölcséből régebben zselé, almabor, pálinka és ecet készült, valamint magas C-vitamin tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javallottak. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják. Korábban fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez, valamint a kocsigyártók a legtartósabb szántalpak alapanyagául használták. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is vadalmafából készültek.

Napjainkban a vadalmának az erdei biodiverzitás fenntartásában van fontos szerepe, mivel számos élőlény kötődik hozzá. A fajra sokféle veszély leselkedik: magoncait és sarjait a vad előszeretettel károsítja, a termőkorú fák pedig gyakran olyan nagy távolságra találhatók egymástól, hogy a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, és emiatt beltenyésztettség lép fel.

Gazdasági jelentőségéhez hozzájárul, hogy virágai méhlegelőként szolgálnak, valamint nagy szerepe lehet a nemes almafajok rezisztencia-nemesítésében, mivel a vadalma a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal szemben is teljesen ellenálló. A 20 éve elindított Év fája kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok előtérbe helyezése, amelyeknek komoly erdészeti jelentőségük van, ám a figyelem mégis elterelődött róluk. A szervezők célja, hogy minden évben az adott győztesről ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg.

Az Év fája az elmúlt években állandó elemként szerepel az iskolai tanulmányi versenyeken, erdei iskolák oktatásában, természetvédelmi témájú rendezvényeken és vetélkedőkön - olvasható a közleményben, amely kitér arra is: 2016-ban a mezei szil, 2015-ben a kocsányos tölgy lett az Év fája, a korábbi években pedig a zselnicemeggy, a házi berkenye és a mezei juhar is büszkélkedhetett a címmel.

Hárman indulhatnak a két társelnöki pozícióért az LMP-ben

Szél Bernadett várhatóan egyedül indul az LMP női társelnöki posztjáért, a férfi posztot jelenleg betöltő Hadházy Ákosnak azonban kihívója akadhat Csárdi Antal, a Fővárosi Közgyűlés tagjának személyében.

Az LMP a január 14-15-ei kongresszusán tart teljes tisztújítást. A két társelnök mellett a titkárt, az országos elnökséget, az országos politikai tanácsot, az etikai, a felügyelő és a fegyelmi bizottságot is újraválasztják. Társelnöknek és az országos elnökség tagjának még kedd éjfélig jelentkezhetnek újabb indulók, de az előbbi pozícióra várhatóan hárman pályáznak. Ők már biztosan megszerezték az ehhez szükséges legalább 32 támogatót a pártban, vagyis a tagság öt százalékának bizalmát. 

Az MTI úgy tudja, a titkári posztért - amelyet most Vida Attila tölt be - Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő és Gál József szóvivő küzd meg. Az országos elnökség jelenlegi tagjai közül összeférhetetlenségi okokból nem indul el Lengyel Szilvia, mivel ő az LMP alapítványának, az Ökopolisz Alapítványának a társelnöke. Az elnökség jelenlegi tagjai közül viszont ringbe száll Ferenczi István, Ungár Péter és Keresztes László Lóránt, és megméreti magát Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési frakciójának vezetője is. Arról a kongresszus dönt majd, hogy a tisztségviselők mennyi ideig töltsék be pozíciójukat, a mostani országos elnökség várhatóan két lehetőséget bocsát szavazásra: másfél és kétéves időtartamot.

A párt májusban módosította az alapszabályát, amelynek értelmében 42-re csökken az országos politikai tanács létszáma: kilenc tagot delegálhat a kongresszus, egyet-egyet pedig a 33 területi szervezet.

Hárman indulhatnak a két társelnöki pozícióért az LMP-ben

Szél Bernadett várhatóan egyedül indul az LMP női társelnöki posztjáért, a férfi posztot jelenleg betöltő Hadházy Ákosnak azonban kihívója akadhat Csárdi Antal, a Fővárosi Közgyűlés tagjának személyében.

Az LMP a január 14-15-ei kongresszusán tart teljes tisztújítást. A két társelnök mellett a titkárt, az országos elnökséget, az országos politikai tanácsot, az etikai, a felügyelő és a fegyelmi bizottságot is újraválasztják. Társelnöknek és az országos elnökség tagjának még kedd éjfélig jelentkezhetnek újabb indulók, de az előbbi pozícióra várhatóan hárman pályáznak. Ők már biztosan megszerezték az ehhez szükséges legalább 32 támogatót a pártban, vagyis a tagság öt százalékának bizalmát. 

Az MTI úgy tudja, a titkári posztért - amelyet most Vida Attila tölt be - Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő és Gál József szóvivő küzd meg. Az országos elnökség jelenlegi tagjai közül összeférhetetlenségi okokból nem indul el Lengyel Szilvia, mivel ő az LMP alapítványának, az Ökopolisz Alapítványának a társelnöke. Az elnökség jelenlegi tagjai közül viszont ringbe száll Ferenczi István, Ungár Péter és Keresztes László Lóránt, és megméreti magát Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési frakciójának vezetője is. Arról a kongresszus dönt majd, hogy a tisztségviselők mennyi ideig töltsék be pozíciójukat, a mostani országos elnökség várhatóan két lehetőséget bocsát szavazásra: másfél és kétéves időtartamot.

A párt májusban módosította az alapszabályát, amelynek értelmében 42-re csökken az országos politikai tanács létszáma: kilenc tagot delegálhat a kongresszus, egyet-egyet pedig a 33 területi szervezet.